Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 50. szám - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451- 1502. §- aihoz

50. szám. Erdélyrésvi Jogi Közlöny 349. oldal. Sen gondoskodni kell arról, hogy a folyó köztartozásokat fizessék és a zárgondnoki kezelés lehetőleg ne akadályozza azt, hogy az adós vagy megbízottja iparát vagy kereskedelmi üzletét folytassa, nevezetesen, hogy a kereskedelmi árucikket az üzlet rendes menetének megfelelően eladhassa és vételárát uj árucikk beszerzésére fordíthassa; a zárgondnok csak akkor veheti át az ipar vagy a kereskedelmi üzlet önálló vezetését, ha az adós vagy megbízottja iparát vagy üzletét nem folytatja. Az utasításban meg kell továbbá határozni azt az összeget, amelyet a befolyó jövedelemből az adósnak és azoknak a személyeknek szükséges eltartására lehet fordítani, akiket az adós törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva eltartani köteles. A kivételes biztositási végrehajtásnál az ingóság átszállításának (1881 : LX. tc. 76. §.) nincs helye. 6. §. A kivételes biztositási végrehajtás esetében az 1881 : LX. t.-c. 230. §-ának 3. bekezdése azzal az eltéréssel nyer alkalmazást, hogy a lefoglalt ingóságokra szerzett végrehajtási zálogjog elsőbbsége szempontjából mindazokat a hitelezőket, akiknek követelésére nézve kivételes biztositási végrehajtást foganatosítottak, valamint azokat a hitelezőket, akik a kivételes biztositási végrehajtás foganatosítása után a moratórium megszüntetéséről szóló miniszteiiumi rendeletben megállapítandó időpontig terjedő időtartam alatt szereztek végrehajtási zálogjogot, ugy kell tekinteni, mintha a végrehajtást együttesen akkor foganatosították volna, amikor a kivételes biztositási végrehajtást az első hitelező javára foganatosították. Azok a követelések azonban, amelyek a negyedik moratóriumi rendelet 4. §-ának 6., 8., 9. és 11. pontja érielmében halasztás alá nem esnek, vagy köztartozásokból erednek, az előbbi bekezdésben említett követelések előtt nyernek — egymásközt a végrehajtás foganatosításának sorrendjében — kielégítést, tekintet nélkül arra, hogy ezek erejéig mikor keletkezett a végrehajtási zálogjog. Azoknak a hitelezőknek az elsőbbsége pedig, akik még a kivételes biztositási végrehajtás foganatosítása előtt szereztek végrehajtási zálogjogot, érintetlenül marad. Érintetlenül marad továbbá azoknak a követeléseknek az elsőbbsége, amelyek a törvény értelmében előnyös kielégítésben részesülnek. T. g. Az a fél, aki ellen kivételes biztositási végrehajtást rendeltek el, az elrendelő végzés ellen az 1881: LX. t.-c. 232. § ának megfelelően amiatt is használhat folfolyamodást, hogy a végrehajtást a jelen rendelet elllenére rendelték el. Az a járásbíróság, amely a megtámadott végzést hozta, a felfolyamodásnak — szükség esetében az érdekeltek meghallgatása után — maga is eleget tehet, amely határozat ellen szintén felfolyamodásnak van helye. 8. g. Az 1881: LX. t.-c. 236. §-a a kivételes biztositási végrehajtásra is megfelelő alkalmazást nyer azzal az eltéréssel, hogy az idézett §-ban emiitett harminc napi zárhatáridőt moratórium alá eső követelést illetőleg a moratórium megszűnte után attól a naptól kell számítani, amely napon a pénztartozás fizetendő (második moratóriumi eljárási rendelet 2. §. 1. bek.) 9. g. A kivételes biztositási végrehajtás kérésének és foganatosításának költsége feltétlenül a hitelezőt terheli; ha több hitelező van, mindegyik hitelező a saját kérelmével okozott költséget viseli. Budapest, 1914. évi november hó 30. napján. x lltm b elbirtoklás. X. (Jegyzetek az Optk. 1451—1502. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, kir. járás irósági albiró. (Folytatás.) 1497. §. Mind az elbirtoklás, mind az elévülés félbeszakad, ha az. ki arra hivatkozni akar, az elévülési idő lefolyta előtt, akár világosan, akár hallgatva, a másiknak jogát elismerte; vagy ha a jogositott által megper-éltetik és a kereset kellően folytattatik. De ha a kereset jogerejü ítélet által helytelennek nyilvánittatik, az elévülés félbeszakadatlannak tartandó. I. A törvény az elbirtoklás és elévülés félbeszakadásának két okát hozza íel: az elismerést és a keresetindítást. Amaz kifejezetten (világosan) vagy hallgatólagosan (hallgatva) történhet. Hallgatólagos elismerésről azonban csak akkor lehet szó, ha az oly cselekmények által történik, melyek minden körülmények megfontolása mellett a kétkedésre minden észszerű okot kizárnak (863. §.) A tőkekövetelés elismerése a kamatok elévülését nem zárja ki (1480. §.) A keresetindítás viszont csak abban az esetben zárja ki az elbírtok! ist vagy az elévülést, ha a keresetiig érvényesített jog me-itéltettetik. Lényegében tehát nem a ker«setinditás, hanem az ítélet szakítja félbe az tlbirtoklast, de a keresetindítástól számítandó hatálylyal. Ugy a/, elismerés, mint a keresetindítás hatása viszonylagos, v;.gyi~ csak az elismerő, illetve a keresetet inditó felperes javára szol„al. II. Azon kérdés folytán : vájjon a végrendel tek és bekönyvezett okiratok ellen teendő ellenmondásrai határidő meghoszszabbitasa végetti kérelmeknek hely adassek-e ? méltóztatott O Felséjze határozni: hogy az elévülési esetekben, az elévülés csak a valósággal megindított, kereset által szakasztassék félbe ; azért is az efféle kereset me-inditasa végetti, csupa határidői kérelem, mely csak a keresetrei akaratot jelenti, ezen hatálylyal soha sem bírhat s ennélfogva a bíró által, avégrei határidői hosszabbítás ne adassék. (1819. január 30. udv. rend., ig. törv. gyűjt. 154. sz., függelék 83. sz.) A csőd tartama alatt a bejelentés alá eső igények tekintetében az elévülés meg nem kezdődik és félbeszakad, ha az a csődnvitás előtt már megkezdődött. (1881 : XVIi. t.-c. 15. §.) Á kijavitás végett visszaadott, továbbá a hatáskör vagy illetékesség hiányából hivatalból visszautasított keresetnek a magánjogi hatályáról az 1893 : XVIII. t.-c. 17. és 215. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. A fizetési me. hagyás iránti kérés magánjogi hatályát viszont az 1893 : XVII. t.-c. 3., 7. és 19. §§. tárgyalják. Követelési jognak elévülése megszakad, ha a jogosult kérelmére a követelést a telekkönyvi hatóság az adós ingatlanára elő jegyezteti. (C. 8411/1891.) A közigazgatási hatóságnak a felelősség megállapítására irányuló eljárása az elévülést félbeszakítja, minélfogva az elévülés ujabban csak a közigazgatási hatóság döntése után veszi kezdetét s a döntés közlésétől számított 3 év elteltével ér véget, (M. 1903. G. 103.) A megkezdett elbirtoklást csakis a keresetindítás, annak kellően folytatása vagy pedig felperes birtokjogának világos, vagy pedig hallgatag beismerése szakítja télbe. Azon körülmény, hogy az ingatlan a helyszíneléskor a felperes nevére telekkönyveztetett, alperes hallgatag beismerésének csak az esetben tekinthető, ha felperes bebizonvitja, hogy alperes tudtával és beleegyezésével történt. (C. 11361/1895.) Alperesnek az a ténye, hogy védekezésével a felperes igényének a bíróság előtt ellenmondott, akkor különösen, midőn a tulajdon osztottságánál fogva az alperes birtokot nem követelhet, az elbirtoklás félbeszakítására alkalmasnak minősít. (B. 1910. G. 872.) A téves birtokbavezetés nem szünteti meg az elbirtoklás utján szerzett jogot. (Tv. 1910. Fs. 245.) Az, hogy az örökhagyó nevén álló birtokjutalókokat az örökös hagyatéki eljárás utján a maga nevére telekkönyvileg átirattá, valamint az, hogy eközben a tagosítás foganatosíttatott és a telekjegyzőkönyvek átalakíttattak, az elbirtoklás félbeszakítását jogilag nem eredményezi. (C. 507/1900.) A deliktumből folyó magánjogi kötelezettségnek önképviseletre nem jogositott kiskorú részéről lörtént elismerése, a kiskorú javára folyó elévülést félbeszakító hatálylyal bir. (C. 646/1900.) A tartozásnak a leszámolásnál történt elismerése az elévülést félbeszakítja. (G. 1898. I. G. 573.) Az olyan vis/.onkereset, amelytől a. peresfél — habár jogfenntartással is — elállott, az elévülést félbe nem szakítja (Ko 782/1909.) J " v * Egyezségi ajánlat egymagában nem jogelismerés s igy az elévülés félbeszakítására nem alkalmas. (Mv. 1907. G. 124) A jogelismerésnek az 1881 : LX. t.-c. 23. §. 2.' bekezdésére tekintettel a végrehajtási jogra nézve az elévülést félbeszakító hatálya nincs. (Tv. 1907. G. 100.) Az a tény, hogy az ingatlan birtoklása közben a tagosítás foganatosíttatott és a telekjegyzőkönyvek átalakíttatlak, az elbír toklás foganatosítását jogilag nem eredményezte, mert ezek a tények a félbeszakításra nem alkalmasak. (G. 1900. I. G 507) A takarékpénztarnak belső ügykezelésére vonatkozó az a ténye, hogy üzleti könyveiben felperes betéteinek kamatát évrőlévre tőkésítve felperes követeléseként jegyezte be, az elévülést megszakító jogelismerésnek nem tekinthető. (Mv 1908 G 98) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az úrbér birtokrendezési pereknek is az elbirtoklást félbeszakító hatálva évén, az úrbéri elkülönítési per előtti birtoklás a birtokszabáyozasi eljárás eredményével szemben az elbirtoklásnál tekintetbe nem vehető, miután az úrbéri birtokszabálvozással »r azelőtti birtokallapot megszűnik s a helyett az ffi bitokszabályozás utáni uj állapot lép hatályba! (Ko. 1912 G 215.)