Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 50. szám - Negyedik moratóriumi rendelet. Befejező közlemény

$3. g. Ez a rendelet nem érinti az erőhatalom (vis major) hatására vonatkozó jogszabályokat. 31. g. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik,hogy közterhek kivetésére jogosított * testületeknek a 4. §. 3. pontjában emiitett olyan tartozásaik, fizetésére, amelyek e közterhekből fedeztetnek, h^sztást engedhessen, amennyiben a közterhek fizetésére halasztás adatott. 35. g. Amennyiben e rendelet fennállásának ideje alatt a moratórium alá eső tartozások körének kiterjesztése vagy megszorítása válnék szükségessé, ebben a tárgyban a minisztérium a felmerült szükséghez képest kiadandó rendelettel intézkedik. 3«. g. Amennyiben a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, külföldi államok polgárainak vagy lakosainak követeléseire és tartozásaira az alábbi bekezdésekben foglalt megszorításokkal szintén a jelen rendelet szabályai irányadók. Ha magyar állampolgár vagy a magyar szent korona országainak lakosa más államban valamely magánjogi követelést csak kisebb mértékben, vagy messzebbmenő korlátozásokkal érvényesíthet, mint ahogyan azt a jelen rendelet megállapítja, az ily állam kötelékébe tartozó hitelezőnek követelései és az ily állam területén lakó oly hitelezőnek követelései, aki valamely ellenséges állam kötelékébe tartozik, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Ha magyar állampolgárnak vagy a magyar szent korona országai lakosának valamely magánjogi tartozására más államban az ott engedett moratórium vagy egyáltalában nem terjed ki, vagy az általánosnál szűkebb körben érvényesül, az ily állam kötelékébe tartozó adósnak tartozásai és az ily állam területén lakó oly adósnak tartozásai, aki valamely ellenséges állam kötelékében áll, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Nem esnek a 2. és a 3. bekezdésben foglalt megszorítások alá külföldi államok polgárainak vagy lakosainak oly követelései és tartozásai, amelyek a magyar szent korona országaiban folytatott kereskedelmi vagy ipari üzletükből vagy gazdaságukból származnak. A jelen §. rendelkezéseit a jogi személyekre megfelelően kell alkalmazni. 37. g. Minden oly bírói intézkedést, amely az adóst a magyar szent korona országaiban irányadó moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőnek és hazai törvény céljával ellenkezőnek kell tekinteni. 38. g. A moratórium következtében a peres és nem peres eljárásban szükséges szabályokat az igazságügyminiszternek, Horvát-Szlavonországokban a bánnak külön rendelete állapítja meg. 39. g. A moratórium lejártával kapcsolatos rendelkezéseket annak idején külön rendelet fogja megállapítani. 40. g. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. A 8. §. értelmében a közalapok, a városok és községek, valamint a gyámpénztárak folyó szükségletei mértékének megállapítására hivatott hatóságot Horvát-Szlavonországok területére nézve a bán határozza meg. 41. g. Ez a rendelet - melyet negyedik moratóriumi rendeletként kell idézni 1914. évi december hó 1. napján lép életbe. Ettől a naptól fogva az 1914. évi szeptember hó 30. napján 7205/1914. M. E. szám alatt kiadott — harmadik — moratóriumi rendelet és ennek kiegészítése tárgyában 1914. évi október hó 27. napján 7968/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet helyébe a jövőre nézve a jelen rendelet rendelkezései lépnek. Ahol jogszabály, birói vagy más hatósági intézkedés korábbi moratóriumi rendeletnek valamely rendelkezésére hivatkozik, ehelyett a jelen rendeletnek azt a rendelkezését kell érteni, amely a korábbi rendelet illető rendelkezésének helyébe lépett. Amennyiben a jelen rendelet 4. §-ának 12. és 13. pontja és az 5 §. mást nem rendel, a korábbi moratóriumi rendeletekben engedett halasztás azon tartozások tekintetében, amelyeket a jelen rendelet a moratórium hatálya alól kivesz, érintetlenül marad. Ha a moratórium alól a jelen rendelettel kivett tartozásra nézve a fizetés napja az 1914. évi december hó 15. napja előtti időbe esnék, a tartozás december hó 15. napján fizetendő. Budapest, 1914. évi november hó 30. napján. A m. kir. igazságügy miniszternek 22.300' 1914. I. M. E. számú rendelete pénzkövetelések kivételes bizto$itqsáról. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott VM2: LXIII. törvénycikk 16. §*ában kapott felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium által az 1914. évi november hó 30. Oflfijfln 8*680/1914. M. E. szám aiatt kibocsátott rendelet (negyedik moratóriumi rendelet) 38. §-a értelmében a pénzkövetelések kivételes biztosítása tárgyában a következő szabályokat állapítom meg : 1. g. Kivételes biztosítási végrehajtást kérhet adósának ingóságaira az, aki okirattal — ideértve a feltétlenül marasztaló, bár még nem jogerős birói határozatot is — kimutatja, hogy neki adósa ellen lejárt — habár moratórium alá eső — pénzkövetelése van, továbbá elfogadhatóan kimutatja, hogy 1. adósa vagy adósának nevében vagy ügyében eljáró harmadik személy valamely cselekményével vagy rendelkezésével az ő pénzkövetelésének kielégítését veszélyezteti, vagy hogy 2. adósának nincs állandó lakhelye vagy adósának lakhelye, székhelye vagy állandó tartózkodása külföldön — de Ausztria területén kivül — van, hacsak a magyar szent korona országaiban ügyeinek vitelére megfelelő állandó belföldi megbízottja nincs. A veszély kimutatására nem elegendő az, hogy az adós ellen előbb végrehajtást rendeltek el vagy foganatosítottak. Moratórium alá nem eső pénzkövetelés biztosítására is lehet kivételes biztosítási végrehajtást kérni; ily végrehajtás elrendelése az 1881 : LX. t.c.-ben szabályozott biztosítási végrehajtás elrendelését nem zárja ki. Kivételes biztosítási végrehajtást kereset beadása nélkül lehet kérni. Egyebekben az ily biztosítási végrehajtás esetében a végrehajtási eljárásnak a biztosítási végrehajtásra vonatkozó megfelelő rendelkezései nyernek alkalmazást a jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel. H. g. Ha kivételes biztosítási végrehajtást az adós ellen egy vagy több hitelező javára már foganatosítottak, minden más hitelező, aki okirattal (1. §.) kimutatja, hogy az adós ellen neki is van lejárt pénzkövetelése, addig, mig a foganatosított kivételes biztosítási végrehajtás hatályában fennáll, a veszély valószínűségének kimutatása nélkül kérheti, hogy a kivételes biztosítási végrehajtást az ő javára szintén rendeljék el. Ha a hitelező kérvényében kijelenti, hogy a végrehajtást csak korábbi hitelező javára már lefoglalt ingóságokra kívánja vezetni, a bíróság a kivételes biztosítási végrehajtást ugy rendeli el, hogy az kiküldött kirendelése nélkül a felülfoglalásnak az alapvégrehajtási jegyzőkönyvre feljegyzésével foganatosittassék. A végrehajtásnak későbbi hitelező javára elrendeléséről a korábbi végrehajtót vagy végrehajtatókat értesíteni kell. Ha kivételes biztosítási végrehajtás foganatosítása után a lefoglalt ingóságokra kielégítési végrehajtást foganatosítottak, a jelen §. csak azokra a hitelezőkre nyer alkalmazást, akiknek javára a kivételes biztosítási végrehajtást a sorrendi tárgyalás határnapja előtt foganatosították. 3. g. A kivételes biztosítási végrehajtás elrendelése iránt a kérelmet annál a járásbíróságnál kell előterjeszteni, amely az adós személyes bírósága. I. g. Az 1881.: LX. t.-c. 229. §-a azzal az eltéréssel nyer alkalmazást, hogy a bíróság a kivételes biztosítási végrehajtás elrendelése vagy megszüntetése kérdésében is rendszerint a felek meghallgatása nélkül határoz, de szükség esetében meghallgathatja a kérelmezőt, az adóst, a többi érdekeltet és meghallgathat más személyeket is, ha mindezek meghallgatása nem jár a célt meghiúsító időveszteséggel. A bíróság a felajánlott bizonyítást belátása szerint felveheti vagy mellőzheti, de bizonyitásfelvételt, tudakozódásokat hivatalból is foganatosíthat. 5. g. Az 1881 : LX. t.-c. 230. §-ának 1. bekezdése a kivételes biztosítási végrehajtásra azzal az eltéréssel nyer alkalmazást, hogy a lefoglalt ingóknak szoros zár alá vételét (1881 : LX. t.-c. 75. §.) a hitelező kérelmére csakis a bíróság és csakis kereskedő kereskedelmi árucikkeire rendelheti el, még pedig csak akkor, ha a hitelező valószínűvé teszi, hogy szoros zár alkalmazása nélkül a lefoglalt ingóság a hitelező kielégítése elől el fog vonatni. A zárgondnok személyét az 1881 : LX. t.-c. 240. §-ának utolsó bekezdésében foglalt szabályok szigorú szemmeltartásával kell megválasztani. Kinevezése előtt a bíróság a feleknek és a zárgondnoknak meghallgatásával az eset körülményei szerint legmérsékeltebb összegben előre állapítsa meg a zárgondnok legmagasabb diját. A zárgondnok ennél nagyobb dijat semmi esetre sem számithat fel, de a bíróság a dijat hivatalból is mérsékelheti. A bíróság a felek meghallgatása után a zárgondnokot lássa el az eset körülményeinek megfelelő utasítással. Külőnö-