Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 50. szám - Negyedik moratóriumi rendelet. Befejező közlemény

VII. évfolyam. 50. szám. Kolozsvár, 1914. december 13. ERQELYRESZI JOGI KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LA^JA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-széki biró. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. Felelős szerkesztő es kiadótulajdonos Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Megjelen minden vasárnapon. Előfisetési-dij: Egész évre 16 K. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz infézendők. TARTALOMJEGYZÉK : Negyedik moratóriumi rendelet. (Befejező közi.) — Elévülés és elbirtoklás. (Jegyzetek az Optkv. 1451 —1501. §-aihoz.) Irla : dr. Szitás Jenő, m. kir. törvényszéki albiró. (Folvt.) KÜLÖNFÉLÉK. X Itegyedift moratóriumi rendelet. ^^(Befejezö közlemény.) VI. Vegyes és záró rendelkezések. t&. $. A lejáratkor való nemteijesités esetére bárminő módon megállapított jogkövetkezmények nem állanak be, ha a pénztartozással terhelt fél a moratóriumot vette igénybe. 2«. Abból az okból, hogy az adós a 4. §. 3., 10, 12., 13. vagy 18. pontja, avagy az 5. §. szerint halasztás alá nem eső tartozásokat nem teljesítette, a hitelező a nemteijesités esetére megállapított jogkövetkezményeket a minisztérium további intézkedéséig nem érvényesítheti, kivéve a lejárt kamatoknak és tőkerészleteknek, vaiamint járulékaiknak érvényesítését, ideértve a kamat vagy tőkerészlet nemfizetése esetére ezután kikötött kötbért is. Ez a rendelkezés visszaható hatálylyal azokra a tartozásokra is áll, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja óta voltak fizetendők. 27. g. Annak a bizlositási díjnak a megfizetését, amely valamely korábbi vagy a jelenlegi moratóriumi rendelet szerint egészen vagy részben moratórium alá esett vagy esik, a biztosított (a szerződő fél) a halasztás idejének eltelte után nem tagadhatja meg arra való hivatkozással, hogy a biztosítás a díj nemfizetése következtében megszűnt; kivéve, ha a biztosított (a szerződő fél) a biztosítási dij lejáratának napját vagy a biztositótól engedett, avagy a törvényes halasztás (1875: XXXVII. t.-c. 505. §. 3. pontja) leteltét követő tizenöt napon belül a biztosítóval írásban közli, hogy a biztosítást megszüntetni kivánja, vagy e határidőn belül a biztosító cimére ily tartalmú ajánlott levelet postára ad. Amennyiben azt a biztosítási dijat, amely korábban moratórium alá esett, a harmadik vagy a jelen moratóriumi rendelet a moratórium alól kiveszi és a biztosított (a szerződő fél) a moratórium alól kivett dijat vagy annak a moratórium alól kivett részletét a törvényes határidőben (1. bekezdés) nem fizette meg, a biztosító a szerződést megszüntetheti, de csak ugy, ha a biztosítottat (a szerződő felet) a dij megfizetésére ajánlott levélben felhívta és a biztosított (a szerződő fél) a dijat vagy annak a moratórium alól kivett részletét a levél vételétől számított harminc nap alatt meg nem fizette. A megszüntetést a dij nemfizetésének esetére a felhívásban előre is ki lehet jelenteni. 38. g. A törvényes népfölkelői kötelezettség teljesítése esetére, vagy az ily kötelezettség teljesitése következtében beálló halál, sérülés vagy megbetegedés esetére akár törvényben, akár szerződésben biztosított magánjogok és magánjogi kötelezettségek szempontjából törvényes népfölkelői kötelezettségnek kell tekinteni azt is, amelyet a népfölkelőköteles korban levő egyén önkéntes belépő nyilatkozata alapján történt behívása folytán teljesít. 29. g. Az a körülmény, hogy valamely követelés moratórium alá esik, nem zárja ki a követelésnek beszámításra való felhasználását. :•*©. §. A halasztás ideje a moratórium ideje alá eső tartozások tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesítésére vagy fenntartására megállapitott határidőbe nem számitható be. Ez a szabály a váltónak és más értékpapírnak láttamozás vagy elfogadás végetti bemutatására megszabott határidő tekintetében is áll. Az elévülés a moratórium alól a 4. §. 18. pontja alapján kivett tőkerészlet, valamint az idézett pontban felsorolt papírok után járó kamatok tekintetében csakis a tartozás hátralékára vonatkozó elévüléssel együtt fejeződik be. 31. g. A vasutak alkalmazottainak illetményeiből az 1914: XVII. t.-c. 25. §-a alapján engedett levonásokat a moratórium ideje alatt a következő szabályok szerint kell eszközölni: I. A hadba nem vonult alkalmazottaknak illetményeiből a levonásokat — a moratóriumra való tekintet nélkül ezután is változatlanul kell eszközölni. II. A mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult alkalmazottak illetményeiből teljesítendő levonások a következőkép szabályoztatnak: 1. Mindaddig, amig a hadbavonult alkalmazott állandó illetményeit a vasúttól csorbítatlanul megkapja, a levonásokat az illetményekből változatlanul, azaz úgy kell tejesiteni, mintha az illető katonai szolgálatra be nem vonult volna. 2. Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek állandó illetményei a hadbavonulás folytán csökkenést szenvednek, az állandó illetmények csökkenésének időpontjától kezdve a levonásokat a következőkép kell teljesíteni: a) az 1914 : XVII. t.-c. 22. §-ában emiitett jóléti intézetek tagsági díjait és járulékait az illető intézetek alapszabályai szerint a csökkent illetményekből is változatlanul le kell vonni; b) a zálogjoggal biztosított követelések levonásánál ügyelni kell arra, hogy - a katonai havidíjnak évi összegét teljesen figyelmen kivül hagyva — fizetésnek nem a fizetés természetével biró állandó illetményeknek eredeti összegét, hanem csak a szabályoknak megfelelően leszállított összegét lehet tekinteni s hogy ennélfogva a zálogjoggal biztosított követeléseket - minden ujabb birói eljárás nélkül — az 1908 : XLI. t.-c. 6. §-a értelmében csak ennek a leszállított összegnek egyharmada erejéig, de évi kétezer koronának érintetlenül hagyásával lehet levonni. E határozmány alól kivétetnek azok a zálogjoggal biztosított követelések, amelyeknél a levonás, a fizetésnek emelkedése esetén sem változó egyenlő havi részletekben történik amelyeket tehát a fizetés természetével' biró állandó illetményeknek csökkenése dacára továbbra is a biróilag előjegyzett havi részletekben kell levonni, de az 1914 : XVII. t.-c. 25 6 IV pontjában megállapitott korlátok sérelme nélkül; c) a vasutak kebelében vagy az alkalmazottak körében létesült és az 1914 : XVII. t.-c. 22. §-ában nem emiitett jóléti intézmények, jótékonycélu egyletek és szövetkezetek követeléseinek, valamint tagsági dijainak (1914 : XVII. t-c 25 S III 5 pontja) levonását be kell szüntetni. III. A jelen rendelet életbelépése előtt teljesített levonásokat visszakövetelni nem lehet, valamint az ezt megelőző időre le vonásokat sem lehet utólag követelni. ..... 3?- S- A munkásbiztositó pénztáraknak és a bánvatársladaknak jarulekköveteléseire, valamint segély- és iáradéktartorá saira ez a rendelet nem terjed ki juctueKiartoza-