Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 49. szám - Negyedik moratóriumi rendelet

342. oldal. száz koronának kifizetése, valamint a biztosítási dijak fizetése a dij huszonöt százaléka erejéig; f) a viszontbiztosítónak a biztosításból eredő tartozásai az a)—e) pontok értelmében a biztosító által fizetendő összegek arányában, a viszontbiztosítási dijak pedig abban az arányban, amelyben a biztosított (a szerződő fél) a biztosítási dijakat fizetni köteles; g) a biztosítási dijak fedezetéül adott váltók és a bizto­sítási dijak cimén fennálló folyószámlatartozások, a folyószámlái viszonyra vonatkozó megállapodások sérelme nélkül, ugyan­abban a mértékben vannak kivéve a moratórium alól, mint maguk a biztosítási dijak; h) az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött bizto­sítási szerződésen alapuló biztosítási dijak egészen moratórium alá esnek, ha akkor, amikor fizetendők volnának, a biztosított katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik; 8. bértartozások, kivéve ha a kötelezett fél katonai szol­gálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik és nem részesül szolgálati vagy alkalma­zási viszonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben; ha a kötelezett fél csupán lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben részesül, a bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fizetendő; nem esik" moratórium alá az üzleti vagy üzemi helyiségek bére, ha az üzlet vagy üzem a tulajdonos hadbavonulása ellenére is tovább folyik; 9. haszonbértartozások; 10. bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlanokon jelzálog­joggal biztosított s a 3. pont alá nem eső törlesztéses kölcsö­nöknek 1914. évi augusztus hó 1. napjától folyó tőketörlesztő részletei a jelzálogadóssal szemben — ideértve az ingatlan tulajdonosa mint személyes adós elleni követelést is — kivéve ha a kötelezett igazolja, hogy a tényleg befolyt bér vagy haszon­bér az ingatlant terhelő köztartozásoknak, a 3. pont értelmében fizetendő kamatoknak és tőketörlesztő részleteknek, végül az ingatlant előző rangsorban terhelő s az 5. §. értelmében fize­tendő többi kamattartozásnak levonása után amennyiben mindezek az illető bérleti vagy haszonbérleti időszakra esnek — a jelen pontban emiitett többi tőketörlesztő tartozást nem fedezi; amennyiben az igy kiszámított összeg az utóbb említett tőketörlesztő tartozásokat csak részben fedezi, a fizetés ezen részösszeg erejéig teljesítendő, a fizetési kötelezettségek sorrend­jére nézve pedig a telekkönyvi rangsor irányadó; 11. szolgálati viszonyokból eredő tartozások, ideértve a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari munkaviszonyból eredő tartozásokat is ; 12. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt adott meg­bízásból és hasonló más személyes munkateljesítmények iránt ezen nap előtt kötött szerződésekből eredő költség- és díjtarto­zások, ideértve az orvosi, ügyvédi, mérnöki, irói és művészi, alkuszi, közvetítői, ügynöki és bizományi költségeket és dijakat a lejárt tartozás huszonöt százaléka erejéig, tekintet nélkül a munka teljesítésének idejére; ha pedig az ilyen tartozásra már a harmadik moratóriumi rendelet értelmében huszonöt százalék volt fizetendő, az előbbi huszonöt százalék esedékessége napjá­tól számított két hónap elteltével további huszonöt százalékot kell fizetni; az ügyvéd a felével szemben bíróilag megállapított dij- és költségkövetelését az ellenféltől az érvényesitett követelésre be­folyt összeg erejéig teljes összegében érvényesítheti; a szállítmányozási és a fuvarozási ügyletből eredő tarto­zások általában nem esnek moratórium alá, kivéve a szállítmá­nyozó által a megbízónak adott kölcsönöket és előlegeket; 13. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött szer­ződés alapján szállított ingó dolgok vételára cimén és az e nap előtt kötött szerződés alapján végzett ipari munkateljesitménvek ellenértéke cimén fennálló tartozások, tekintet nélkül a szállítás vagy a munka teljesítésének idejére, havonkint a lejárt tartozás tíz százaléka erejéig, amely tiz százalékot mindig a lejárt tar­tozás eredeti összege után s ha a tartozás a szerződés értel­mében részletekben fizetendő, külön mindegyik részlet után kell számítani; , az egyes tízszázalékos részleteket minden hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva megfelel a tar­tozás lejárata napjának, illetőleg az első részletre nézve a har­madik moratóriumi rendeletben (4. §. 13. pontja) megállapított fizetési napnak, és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, a hónap utolsó napján; ,. , tlx , ­vételi bizomány esetében a bizományos az általa fizetett vételár megtérítését ugyancsak a jelen pont rendelkezései értel­mében követelheti megbízójától; 14. a munkavállalót alvállalkozójával szemben terhelő tar­tozások, a 13. pont szerint fizetendő részleteken felül is, abban az arányban, amelyben a munkavállaló a teljesített munkáért az ellenértéket kézhez kapta; 15. idegen vagyon kezeléséből — ideértve az eladási bizo­mány t is - akár a halasztás ideje alatt befolyó, akár az azt megelőzően befolyt értékek kiszolgáltatása, a vagyonkezelőt megillető jogok épségben tartásával; továbbá a biztosító társa­ságok ügynökeinek a biztosító társaságokkal szemben ezen viszonyuk alapján fennálló tartozásai, ideértve az e cimen fenn­álló folyószámlatartozásokat is, a folyószámlái viszonyra vonat­kozó megállapodások sérelme nélkül; 16. az 1914. évi augusztus 1 napja előtt kötött, de a moratórium fennállásának ideje alatt teljesítendő szerződés alap­ján az elállás jogának gyakorlásából, avagy a szerződés nem­teljesitéséből vagy nem kellő teljesítéséből eredő pénztartozások; 17. tiltott cselekményekből és vétlen károkozásból ered5 tartozások; 18. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keit és októ­ber hó 1. napja előtt lejárt váltón, kereskedelmi utalványon és. közraktári jegyen, valamint az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított csekken, látra szóló váltón és látra szóló keres­j Re"deJmi utalványon alapuló tartozás tiz százaléka: ezt a tiz­, százalékos részletet 1915. évi január hónak azon a napján kett ! fizetni, amely számánál fogva megfelél a tartozás lejárata nap­jának, ha pedig a fizetés látra volt teljesítendő, az említett hónak azon a napján, amelyen az illető papirt fizetés végett bemutatják; ezen tízszázalékos részletre vonatkozó kereset vagy vissz­kereset fenntartása végett szükséges bemutatásnak látra szólá papíroknál legkésőbb 1915. évi február hó 3. napján, egyéb papíroknál pedig legkésőbb a 2. utolsó bekezdésében meg­határozott időben kell történnie; ugyanezen idő alatt történhetik váltónál a névbecsülési fizetés végetti bemutatás; a tízszázalékos részlet tekintetében a kereset vagy a visszkereset fenntartása végett a fizetés hiánya miatt óvás felvételére — a látra és a lát után bizonyos időre fizetendő papírok kivételével — nincs szűk­ség; a netalán mégis felvett óvás hatályos ugyan, de annak I költségei csak abban az esetben Ítélhetők meg, ha a váltóköte­lezettek valamelyike külföldön lakik; ha a kötelezett a bemuta­tás megtörténtét tagadja, a bizonyítás terhe őt illeti; az előzök értesítésére nézve az 1876 : XXVII. t.-c. 45^47. §-ait kel! meg­felelően alkalmazni; a váltókötelezett követelheti, hogy a részfizetés ténye és hogy az kinek részéről történt, a váltóra feljegyeztessék és hogy neki arról a váltó másolatán nyugtaívány adassék; a fizetési visszkeresetnek alávetett váltókötelezett ezenfelül az egész váltó­összeg tekintetében hatályosan felvett óvás hiteles másolatának vagy az 1914. évi július hó 31. napja után a részfizetés nem­teljesitéséről felvett eredeti óvásnak kiadását is követelheti; ha óvás nem vétetett fel. a váltóbirtokos a váltómásolatot, melyen a részfizetést nyugtatja, a váltókötelezett kívánságára és költ­ségére hitelesíttetni köteles; az Osztrák-Magyar-Banknak a váltó­másolatra vezetett tanúsítása a váltómásolat hitelesítését pótolja; I mindezek a szabályok a kereskedelmi utalványra, a közraktári I jegyre és a csekkre is megfelelően állanak; a jelen pont rendelkezései nem terjednek ki azokra a kö­telezettekre, akiknek állandó üzleti telepe, üzeme vagy gazda­sága, ilyennek hiányában pedig lakóhelye (székhelye) kizárólag Bereg, Szatmár. Ugocsa vagy Ung vármegye vagy Szatmár­Németi törvényhatósági joggal felruházott város terüietén van. Azzal szemben, aki az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltón a moratórium alól részben vagy egészen kivett tartozás okából vállalt váltói kötelezettséget, a váltóbirtokos, akinek javára az emiitett köztörvényi tartozás fennáll, a váltón alapuló követelést ugyanabban a mértékben érvényesítheti, amely mértékben az emiitett köztörvényi tartozás a moratórium alól ki van véve. A 18. pont 2. és 3. bekezdésében foglalt rendel­kezések itt is állanak. A jelen bekezdés szabályai a kereskedelmi utalványra, a közraktári jegyre és a csekkre megfelelően szintén kiterjednek. 5. g. A 4. §. 1—3. pontjaiban nem említett kamatok, amennyiben 1914. évi július hó 31. napja után jártak vagy jár­nak le, vagy határozott lejárat hiányában 1914. évi augusztus hó 1. napjánál nem régibb időre esnek, szintén ki vannak véve az 1. §-ban engedett halasztás alól. % Határozott napon lejáró kamatokat a lejáratkor kell meg­fizetni. Határozott lejárat hiányában a kamatok — eltérő meg­állapodás sérelme nélkül — két hónaponkint utólag fizetendők.

Next

/
Thumbnails
Contents