Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 49. szám - Negyedik moratóriumi rendelet

19. szám. Erdélyré§/i Jogi Közlöny 343. oldal. A a kamat 1914. évi augusztus hó 1. napjánál régibb idö óta X a két hónapot 1914. évi augusztus hó 1. napjától kell ásítani. A moratórium alól kivett tőkerészlettel együtt az egész tarl i után a tökei észlet fizetésének napjáig lejárt kamat meg.ését is lehet követelni, tekintet nélkül az előbbi bekezdés bályára. Ez a rendelkezés az 1914. évi augusztus hó 1. napja <tti időre eső kamatra is kiterjed. A 4. §. 18. pontjában felsorolt papírok után járó kamatok ánti követelés fenntartása és érvényesítése tekintetében a 4. §. 18. pontjának 2. és 3. bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 6. g. Betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél és más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekről, ideértve az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt lejárt kamatokat is, a betevő - - a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett — az e rendelettel engedett halasztás ideje alatt csak az alább következő korlátok között rendelkezhetik. Ha a betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betét 1914. évi augusztus hó 1. napján kétezer koronát meg nem haladt, a betevő az 1914. évi augusztus hó 1. napja óta folyó egész időre kétszáz koronának, ha pedig kétezer koronát meghaladt, havonként kétszáz koronának kifizetését követelheti; az utóbbi' esetben azonban a halasztás egész ideje alatt az 1914. évi augusztus hó 1. napján fennállott betétből legfeljebb tíz százaléknak kifizetését lehet követelni. A folyószámta tulajdonosa betétének kifizetését összegre vaió tekintet nélkül követelheti, amennyiben hitelt érdemlően kimutatta, hogy a kifizetendő összegre 1. " alkalmazottai fizetésének vagy munkabérének, üzemi vagy üzleti helyiségei bérének, a 4. §. 3. pontjában emiitett tartozásainak, vagy a 4. §. 7. pontja értelmében általa fizetendő biztosítási dijaknak, a 4. §. 12., 13. és 18. pontjai szerint fizetendő tartozásainak, vagy az 5. §. szerint fizetendő kamatoknak kiegyenlítésére. 2. mező- és erdőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi vállalatában vagy üzemében anyag- vagy árubeszerzés végett, 3. közcélokat szolgáló épület vagy más ily célú munkálat létesítése végett, amely épület vagy munkálat létesítését a felügyeletre hivatott kormányhatóság halaszthatatlannak jelenti ki, vagy 1914. évi október hó 28. napja előtt már megkezdett építkezés folytatása végett múlhatatlanul szüksége van és az evégből szükséges öszszeget az arra jogosult javára utalja át. Az 1. bekezdésben emiitett, betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekből a betevő az őt terhelő adók vagy más köztartozások kiegyenlítéséül vagy a pénzügyminiszter által megállapítható módozatok szerint és korlátok között az állam kölcsöneire történő befizetések céljából bármilyen összeget a beszedésükre vagy átvételükre hivatott pénztárhoz utalhat át. Pénzintézetek vagy betéti üzlettel foglalkozó más cégek és biztosító intézetek folyószámlára elhelyezett betéteikről összegre való tekintet nélkül rendelkezhetnek, amennyiben hitelt érdemlően kimutatják, hogy a kivánt összegre a 4. §. 2., 6., 7. és 18. pontja, a jelen §. vagy a 8. §. értelmében őket terhelő tartozások kiegyenlítésére szükségük van. A betevő a jelen §. 3., 4. és 5. bekezdésében meghatározott jogával csak ugy élhet, ha a szükségelt összeget — amenynyiben hosszabb felmondási idő kikötve nincs — legalább nyolc nappal előbb írásban bejelenti. Hitelszövetkezeteknél a jelen §. szerint követelhető összeg a betét felét egyik esetben sem haladhatja meg. Az 1914. évi augusztus hó 1. napján fennállott betétből e napon vagy később kifizetett összegek a 2. bekezdés alapján utóbb követelt összegekbe beszámíthatók. T. g. A betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy más ily cég az e rendelettel engedett halasztásra való hivatkozással nem tagadhatja ?n.eg a betevő olyan rendelkezésének a foganatosítását, amelynél fogva betétéből valamely összeg ugyanazon intézetnél vagy cégnél más folyószámlának javára írassék vagy az átutalásra vonatkozó záradékkal ellátott betéti könyvre vitessék át. Az igy más személy javára átutalt összeg felett ez a személy a halasztás ideje alatt csak a közte és a betevő között létrejött és az intézettel vagy céggel közölt megállapodás korlátain belül és csak annyiban rendelkezhetik, amennyiben arról a betevő átutalás nélkül rendelkezhetett volna; a betevő ebben az esetben megmaradó betéte felett a megfelelő összeg erejéig nem rendelkezhetik. A betevő a saját folyószámlájára vagy betéti könyvére átutalt összeg kifizetését szintén csak ugyanabban a mértékben követelheti, amelyben ezt az átutalás nélkül követelhette volna. Betéti könyvekre elhelyezett tízezer koronánál nem kisebb összeget a betevő ugyanazon intézetnél vagy cégnél meglevő vagy újonnan nyitandó folyószámlájára utalhat át és e folyószámlái követelése felett ugy rendelkezhetik, mintha az összeg eredetileg is folyószámlán lett volna elhelyezve. H. g. Közalapoknak folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezeú betétei a felmerült szükséghz képest, melyet a felügyeletre hivatott kormányhatóság állapit meg — a kikötött felmondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt írásbeli bejelentés mellett - korlátlanul kifizetendők. A szükséglet mértékét a rendezett tanácsú városok, a nagy- és kisközségek alapjaira vonatkozólag ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszter, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. Ugyanez áll a munkásbiztositó pénztáraknak és bányatársládáknak betéteire nézve. Városok és községek, valamint a gyámpénztárak folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett betéteikről folyó szükségleteik fedezése végett — a kikötött felmondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt írásbeli bejelentés mellett — a 6. és a 7. §-ban megszabott korlátokra való tekintet nélkül rendelkezhetnek. A folyó szükséglet mértékét Budapest székesfővárosra nézve húszezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszter, húszezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a tanács, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokra nézve a belügyminiszter, a nagy- és kisközségekre nézve ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszter, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. A gyámpénztarakra nézve a folyó szükséglet megállapítására az árvaszék van hivatva. A gyámpéuztárban kezelt és a gyámsági vagy gondnoksági viszony megszűnése következtében esedékessé vált készpénzt csak kivételesen és csak olyan mértékben szabad kifizetni, amily mértékben azt a belügyminiszter esetről-esetre megállapítja. A vizrendező társulatok az általuk az 1885. évi XXIil. t.-c. 148. §-a értelmében alakitott és valamely pénzintézetnél folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett árvédelmi tartalékalapokról a felmerült szükséghez képest, melyet a felügyeletre hivatott kormányhatóság állapit meg, a 6. és a 7. §-ban foglalt korlátokra tekintet nélkül rendelkezhetnek. Ö. g. Ha a moratórium alá nem eső pénztartozásra kötelezett adóssal szemben tartozását vállalás alapján vagy más alapon más valaki van kötelezve a tartozás megfizetésére vagy a kifizetett összeg megtérítésére, ez az utóbbi tartozás sem esik moratórium alá. 10. g. A budapesti áru- és értektőzsdén érvényben álló áru- és értéküzleti leszámoló rend határozmányai alá tartozó ügyletek alapján a leszámolásban résztvevő tőzsdetagokat egymással szemben, úgyszintén az ilyen ügyletre megbízást adott tőzsdetagot, a megbízott tőzsdetaggal és viszont ez utóbbit a megbízó tőzsdetaggal szemben a leszámolás eredményekép terhelő pénztartozások nem esnek moratórium alá. A 9. §. szabálya ide ki nem terjed. El. g. Az 1881 : XIV. t.-c.-ben említett kézizálogkölcsönügyleteknél a zálogkölcsöndij nem esik moratórium alá; az árverést azonban csak a kereskedelemügyi miniszter által esetről-esetre adott engedély alapján lehet megtartani. A zálogkölcsöndijat az 1881: XIV. t.-c. 15. §-ában meghatározott időn tul is lehet szedni. A királyi zálogházakra ezek a szabályok megfelelően állanak. ///. A kétoldalú szerződések teljesítése. 12. g. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján pénztartozással terhelt fél a nempénzbeli szolgáitatásra kötelezett féltől a moratórium tárgyában kiadott rendelet fennállásának ideje alatt csak ugy követelhet teljesítést, ha saját tartozását már teljesítette, vagy a nem-pénzbeli szolgáltatással egyidőben teljesíti vagy pedig — amennyiben a nem-pénzbeli szolgáitatásra kötelezett félnek a szerződés szerint előre kell teljesítenie — lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe és egyszersmind ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesiti. 13. g. Ha az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján pénztartozással terhelt fél a másik féltől neki felajánlott teljesítéssel szemben saját tartozására nézve — ideértve az ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását is — mora-