Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 49. szám - Negyedik moratóriumi rendelet

VII. évfolyam. 49. szám. Kolozsvár, 1914. december 6. ERDELYRESZ13061K0ZL0NY R KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HRTRROZRTTÁRÁVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LA^JA Főmunkatársak: Dr. Biró Balács, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd. Dr. Tóth György* kir. törv.-széki bífó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Fercncz-utcza 4,'í. szám. Felelős szerkesztő es kiadótulajdonos Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Megjelen minden vasárnapon. lílőfizetési-dij: Egész évre 16 K. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő es Dr. Stefáni Károly. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivataÜlOi intézendök. TÁRTAI OMJMiY'/Kk : Negyedik moratóriumi rendelet. KÜLÖNFÉLÉK. X Hegyedül moratóriumi n\\k\il A m. kir. minisztériumnak 1914. november 30-án kelt 8680' 1914. M. E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. A mf kir. minisztérium a háború cselére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LX1I1. tc. 16. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: /. Halasztás alá eső pénztartozások. 1. g. A magánjogi kötelezettségek teljesítésére az 1914. évi szeptember hó 30. napján 7205/1914. M. E. szám alatt kiadoti harmadik moratóriumi rendelettel engedélyezett halasztás mindazokra a pénztartozásokra nézve, amelyeket a jelen rendelet a halasztás alól ki nem vesz, 1915. évi január hó 31. napjáig bezárólag meghosszabbittatik. Az 1914. évi novemberJjfxJiLl^napia uíáii 1915. évi január hó 31. napjáig hpyárólag ]^rn jf^\\YprtmÁ<ínk tHj<^irrsór.^ nmplyek 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy általában olyan kereskedelmi ügyleten vagy más magánjogi cimen alapulnak, amely 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett, a lejárattól számított két hónapi halasztás (rrjgratórium) engedtetik. Oly pénztartozások tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamatján a kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. Nemkamátozo" tartozás után törvényes" kamat számitható. — 2. g. A halasztás ideje alatt a halasztás alá eső váTfoV kereskedelmi utalvány, közraktári jegy és csekk tekintetében a fizetés végetti bemutatás és a fizetés hiánya miatt felvett óvás, csekknél pedig az 1908 : LVIII. tc. 17. §-ában emiitett igazolás is hatálytalan, amennyiben a 4. 18. pontjából és utolsó bekezdéséből, valamint az 5. §. utolsó bekezdéséből más nem következik. Látra vagy lát után bizonyos időre szóló váltónál a lejárat megállapítását célzó bemutatás hatályos. Az óvás felvételére hivatott személy az óvás felvételét meg nem tagadhatja arra való hivatkozással, hogy az a jelen rendelet szerint hatálytalan. A váltóbirtokos az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt moratórium a!á eső követelés okából kapott kitöltetlen váltót csak augusztus hÓLj^jnajja-plőtti keletteT van Xö]go^va~kttö1^" teni. Az ezzel ellenkező kitöltést megállapodásellenesnek kell tekinteni. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltó tekintetében a halasztás ideje alatt az 1876 : XXVI1. tc. 25 -29. §-aiban szabályozott biztosítási visszkeresetnek helye nincs. Halasztás alá nem eső olyan váltó, kereskedelmi utalvány és közraktári jegy tekintetében, amely 1915. évi február hó 1. napja előtt jár le, a fizetés végetti bemutatásnak és a fizetés hiánya miatti óvás felvételének legkésőbb a lejárattól számított két hónap elteltét követő két köznap alatt kell történnie s ha ez a határidő 1915. évi február hó 3. napja előtt telnék le. legkésőbb 1915. évi február 3. napján. Ugyanezen idő alatt történhetik halasztás alá nem eső váltónál a névbecsülési fizetés végetti bemutatás. 3. g. Az 1. §-ban engedett halasztás a találmányi szabadalmi évi díjakra is kiterjed. //. Halasztás alá nem eső pénztartozások. 1. g. Az 1. §-ban engedett halasztás alá nem esnek: 1. állami és államilag biztosított adósságok kamatai, tőketörlesztő részletei és járadékai; 2. zálogleveleknek, valamint gyámi pénzek elhelyezésére alkalmas vagy óvadékképessé nyilvánított egyéb kötvényeknek kamatszelvényei és kisorsolt címletei; 3. törlesztéses záloglevélkölcsönöknek 1914. évi augusztus hó 1. napjától folyó kamatai és e naptól folyó tőketörlesztő részletei a jelzálogadóssal szemben — ideértve az ingatlan tulajdonosa mint személyes adós elleni követelést is — valamint olyan követeléseknek ily kamatai és tőketörlesztő részletei, amely követelések a 2. pontban emiitett egyéb kötvényeknek kibocsátására alapul szolgálhatnak; törlesztéses kölcsönnek a jelen és a 10. pont alkalmazásában azt kell tekinteni, amelynél a tőke lefizetése előre megállapított törlesztési terv szerint legalább tizenöt évre van elosztva; 4. a vízvezetéki és világítási müveknek, általában közüzemeknek használatáért fizetendő dijak; továbbá egyesületi tagdíjak; 5. oly pénztartozások, amelyek az adóst a Vörös-Kereszt Egylettel szemben vagy a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére vagy a háború alkalmából másnemű segélynyújtásra rendelt alappal szemben közvetlenül vagy utalványozás alapián 'terhelik f 6. tartásdijak és életjáradékok; -—7. a biztosítási ügyletből eredő tartozások közül: a) a hadi szolgálatban bekövetkezett halál esetére külön kötött vagy arra külön dij fejében kiterjedő biztositásnál, amennyiben a halál a hadi szolgálat következménye, valamint a katonai szolgálat esetére szóló biztositásnál az egész biztosítási összeg kifizetése és a biztosítási dijak fizetése egészen; ugy azonban hogy a hadiszolgálatban bekövetkezett halál esetére külön dij fejében kiterjedő biztositásnál csak a külön dij fizetendő egészen mig az alapdíj a b) pont alá esik; b) más életbiztosításnál, ideértve a balesetbiztosítást is a biztosítási összeg huszonöt százalékának, de legfeljebb ötezer koronának és legalább ötszáz koronának kitizetése, valamint a biztosítási dijak fizetése a dij huszonöt százaléka erejéig • járadékbiztosításnál a biztosító a járadékokat egészen (6. pont) a biztosított a (szerződő fél) pedig a dijakat huszonöt százalék ereiéig köteles fizetni; J s e) a biztosító azon tartozása, amely az életbiztosítási kötvény visszavásárlására vagy az ily kötvény alapján kölcsön folyósítására irányul, huszonöt százalék, de legfeljebb kétezer korona és legalább 200 korona erejéig; d) tüz- és jégkárbiztosításnál, valamint állatbiztosításnál az egész kárösszeg kifizetése és a biztosítási dijak fizetése egészen; , é) minden más kárbiztositásnál a kárösszeg huszonöt szá zalekanak, de legfeljebb négyezer koronának és legalább négy-