Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 44. szám - A m. kir. miniszteriumnak 7963-1914. M. E. számú rendelete a 7205-1914. M. E. számú harmadik moratóriumi rendelet kiegészítése tárgyában - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451 - 1502. §-aihoz

44. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 821. oldal. dályozza a telekkönyvi bejegyzést, — ideértve az előjegyzést is — amennyiben annak egyébként helye van. 22. §. Birói kiküldöttnek, birói megbizás alapján eljáró más személyeknek (pl. ügygondnok, zárgondnok, házasságvédő), valamint tanúnak és szakértőnek biróilag megállapított járandóságaira a moratóriummal kapcsolatos rendelkezések nem nyernek alkalmazást. 23. §. A moratóriumnak hatását a birtokrendezési ügyek menetére az igazságügyminiszternek külön rendelete vagy külön rendelkezése szabja meg. 24. §. Ha külföldön, de Ausztria területén kivül lakó hitelezőnek belföldi vagy belföldön lakó adósa hitelt érdemlően kimutatja, hogy a hitelező biztosítására belföldön lakó harmadik személynél (zálogtartónál) való letétel utján zálogot adott, a zálogtartó lakóhelye szerint illetékes járásbíróság a zálogtartónak meghagyhatja, hogy további birói rendelkezésig a zálogot senkinek ki ne adja és a zálogot ne értékesítse, valamint meghagyhatja azt is, hogy a zálogot bírói letétbe helyezze. E meghagyás figyelmen kivül hagyása teljes kártérítésre kötelez. A zálogtartó a zálogot megelőző birói eljárás nélkül is birói letétbe helyezheti, a zálogadó megjelölésével. A letétbe helyezett zálog kiadása kérdésében valamennyi érdekelt felet meg kell hallgatni. Az előbbi bekezdéseket akkor is alkalmazni kell, ha a harmadik személy az adós által tartozásának fedezetéül lekötött ingóságot nem mint zálogtartó, hanem mint a hitelező letéteményese őrzi. A meghagyás kibocsátása iránti kérelem elintézése előtt az érdekelteket szükség esetében meg kell hallgatni. A meghagyást tartalmazó végzés ellen halasztó hatálylyal nem biró egyfokú felfolyamodásnak van helye. A járásbíróság meghagyását bármelyik érdekelt fél vagy a zálogtartó kérelmére valamennyi érdekelt fél meghallgatása után hatályon kivül helyezheti; a végzés ellen halasztó hatályú egyfokú felfolyamodásnak van helye. Ha a bíróság a meghagyás hatályon kivül helyezése, vagy a letét kiutalása (jelen §. 2. bek.) kérdésében megnyugvással nem határozhatna, a felek valamelyikét per útjára utasítja és a a, per megindítására megfelelő határidőt tüz ki. E §. alkalmazásában lakhely alatt a székhelyet, ilyenek hiányában a telep helyét is érteni kell. 25. §. A jelen rendelet — amelyet második moratóriumi eljárási rendeletként kell idézni — 1914. évi október hó 24. napján lép életbe. Az 1914. évi augusztus hó 13. napján 13300/1. M. E. szám alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet (első •moratóriumi eljárási rendelet) hatályát veszti. Budapest, 1914. évi október hó 23. napján. \ ü m. hír. minisztériumnál! 7903—1911*. M. E. számú rendelete a 7205—Ml M. E. számú harmadin moratóriumi rendelet kiegészítése tárgyánál A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16. §-ában nyert felhatalmazás alapján a 7205/1914. M. E. számú harmadik moratóriumi rendeletet a következő rendelkezésekkel egészíti ki : /. Bérleti viszonyra vonatkozó rendelkezések. 1. §. Lakás vagy egyéb helyiség bérbeadója a moratóriumi rendelet fennállásának ideje alatt a részére a szerződésben, szabályrendeletben vagy más jogszabályban biztosított azt a jogot, hogy a bér nemfizetése esetére a bérletet a szerződés felbontásával vagy rendkívüli felmondással megszüntethesse, heti vagy havi bérleteknél egyáltalában nem, hosszabb tartalmú bérleteknél pedig csak moratórium alá nem eső bér nemfizetése okából és ez alapon is csak akkor gyakorolhatja, ha a bérlő a folyó bérösszegnek egy-egy hónapra eső részét minden hónap ötödik napjának elteltéig meg nem fizeti. Ez a jog azonban az illető bérleti időszak utolsó hónapjának tizedik napja után többé nem gyakorolható. Az előbbi bekezdés rendelkezései a harmadik moratóriumi rendelet szerint moratórium alá nem eső bértartozásokat nem helyezik moratórium alá, tehát nem érintik egyebek közt a bérbeadónak azt a jogát sem, hogy ily bérkövetelését az egész bérösszeg erejéig érvényesíthesse és hogy a bérnek a lejáratkor ki nem egyenlített része után késedelmi kamatot követelhessen. Az 1. bekezdés szabálya lakásbérlet esetében nem áll, ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan lakpénzben részesül és a felvett lakpénzt nem fordítja a bértartozás teljesítésére. 2. §. Föbérlet esetében a föbérbeadó a bér nem fizetése okából nem szüntetheti meg a főbérlővel kötött bérleti szerződést, ha a főbérlő kimutatja, hogy a bérösszegnek hátralékos részét — rendelkezésére álló egyéb vagyon hiányában — azért nem egyenlíthette ki, mert a hátralékos bérnek megfelelő összeget az ő bérlői az őket megillető moratórium következtében nem fizették meg. Az 1. §. 2. bekezdése erre az esetre is áll. Föbérlet e rendelet értelmében az olyan szerződés, amelynél fogva valaki (a főbérlő) több lakásból álló házat vagy a házban több lakást bérel abból a célból, hogy másnak bérbeadja. 3. §. Ha a föbérbeadó a főbérleti szerződést (2. §. 2. bekezdése) akár felmondással, akár anélkül megszünteti, e megszüntetés alapján nem követelheti a főbérlő bérlőjétől a bérben bírt helyiség visszabocsátását, ha csak oly körülmény nem forog fenn, amelynek alapján ezt — figyelemmel a harmadik moratóriumi rendelet 4. §-ának 8. pontjára és a jelen rendelet 1. §-ának szabályaira — a főbérlő is követelhette volna tőle. 4. §. Ha föbérlet esetében (2. §. 2. bekezdése) a főbérlöt a bértartozásra nézve moratórium illeti meg, a föbérbeadónak törvényes zálogjoga van a főbérlőnek saját bérlője ellen fennálló bérkövetelésén ; a főbérlő bérlője azonban a folyó bért mindaddig hatályosan fizetheti a főbérlő kezéhez, amíg a föbérbeadó őt ettől el nem tiltja. Az eltiltás után a föbérbeadó a főbérlőnek saját bérlőjével szemben fennálló törvényes zálogjogát gyakorolhatja. A főbérlőnek e zálogjogról való lemondása vagy a lőbérlő és az ő bérlője közötti oly megállapodás, mely e zálogjogot kizárja vagy korlátozza, a főbérbeadóval szemben hatálytalan. E §. szabályait egyes lakásnak vagy lakásrésznek albérletbe adása esetére is megfelelően alkalmazni kell. //. Vegyes és zárórendelkezések. ~>. §. A harmadik moratóriumi rendelet 6. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: A folyószámla tulajdonosa betétének kifizetését összegre való tekintet nélkül követelheti annyiban is, amennyiben hitelt érdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő összegre a) közcélokat szolgáló épület vagy más ily célú munkálat létesítése végett, amely épület vagy munkálat létesítését a felügyeletre hivatott kormányhatóság halaszthatatlannak jelenti ki, vagy b) a jelen rendelet életbelépése előtt már megkezdett építkezés folytatása végett múlhatatlanul szüksége van és az e végből szükséges öszszeget az arra jogosult javára utalja át. A harmadik moratóriumi rendelet 6. § ának 6. bekezdése ide is kiterjed. 6. §. A vizrendező társulatok az általuk az 1885 : XXIII. tc. 118. §-a értelmében alakított és valamely pénzintézetnél folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett árvédelmi tartalékalapokról a felmerült szükséghez képest, melyet a felügyeletre hivatott kormányhatóság állapit meg, a harmadik moratóriumi rendeletben foglalt korlátokra tekintet nélkül rendelkezhetnek. 7. §. Ez a rendelet 1914. évi október hó 18. napján lép életbe. Hatálya — amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik — Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. Kelt Budapesten 1914. október 27. X Elévülés és eibiiMlás. egyzetek az Optk. 1451—1502. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, kir. járásbirósági albiró. (Folytatás.) Az 1883: XXV. t.-c. 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül, ha a hitelező azt három esztendő alatt nem követeli, csak a kölcsön és más hitelezési ügyletekről felmerülő, biróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza s az más cimen követelt kamatra nem alkalmazható. (C. 65. sz. polg. döntvény.) A biróilag megítélt tartási részletek rendes elévülési idő alá esnek. (Mv. 1909. G. 241.) A gyermektartási kötelezettség megállapítása következtében fizetendő egyes tartási részletek 3 évi elévülésnek vannak alávetve. (C. 1898. I. G. 161.) Az ált. polg. törvénykönyv 1478., 1479. §-ai szerint valamely jog és igy örökösödési jog gyakorlása is 30 évi nem használás által elenyészik. (Ko. 1008/907.)