Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 44. szám - A m. kir. miniszteriumnak 7963-1914. M. E. számú rendelete a 7205-1914. M. E. számú harmadik moratóriumi rendelet kiegészítése tárgyában - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451 - 1502. §-aihoz

322. oidal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 44. szám. Az 1480. §. értelmében a szolgálattételekből eredő követelések (Forderung von Dienstleistungen), vagyis ama követelések évülnek el három év alatt, melyek szolgálattételek elmulasztásából származnak, amidőn a jogositott a nem teljesített szolgálattételek miatt lép fel; de nem esnek három évi elévülési idő alá a szolgálattételeken alapuló követelések (Forderung ans Dienstleistungen), vagyis ama követelések, melyeket valaki teljejesitett szolgálattételek alapján jogositott érvényesíteni, mert ez utóbb emiitett követelések harminc éven belül érvényesíthetők. (Ko. 1896. G. 37.) A tulajdonjogból származó igény érvényesithetése iránti kereseti jog csak a rendes elévülési idő alatt évül el. (Ko. 1909. G. 16.) Az elévülést nem állapítja meg, hogy egyes lelkészek nem követelték a plébánosnak járó szolgáltatást. (Bp. 1904. I. G. 190.) Az a körülmény, hogy valaki az őt megillető jogról tudomással nem bir, e jognak a magánjogi általános elévülési idő alatt való elévülésére befolyást nem gyakorol. (C. 2932/1889.) A telepitvényi ingatlanok birtokosai irányában az azok által a múltban teljesíteni elmulasztott évi szolgálmányok értékének megtérítésére irányuló kereseti jog három év alatt elévül. (C. 1898. I. G. 535.) A földbér iránti szolgáitok három év alatt keresetbe nem vett részvétele elévül. (Pé. 1907. G. 188.) A bérleengedés nem vonható az Optk. 1480. §-a, vagy a függ. 81. sz. foglalt szabály alá. (Mv. 1897. G. 77.) Az Optk. 1480. §-a a lakbérilletményekre alkalmazást nyer. (Mv. 1900. G. 22.) Habár a peres felek közös jogelődei közül az egyik 1853. évi június hó 23-án, a másik pedig 1854. évi március hó 17-én halt el, de a hagyatékok tárgyai iránt folyamatba tett telekkönyvi kiigazitásos perben keletkezett jogérvényes Ítélettel meg van állapítva, hogy a hagyatéki vagyonban, mint örökségben a szülők halála után hátrahagyott örökösök benn maradtak és a helyszinleléskori tényleges birtokviszonyt a közös törzstől leszármazottak közötti osztatlan állapot képezte, eme tényleges birtokviszonynál fogva az előbbi hagyatékára nézve az ősiségi nyilt 9. §-ban és az utóbbi hagyatékára vonatkozóan az Optkv. 1479. §-ban meghatározott kereseti jog elévülése nem következett be. (Curia 1243/900.) A ptkv. 1480. §. szerint csak a szolgálattétel iránti követelések évülnek el 3 év alatt, de a szolgálat dija iránti követelés, mint pl. tartási és gondozási dij iránti követelés 30 év alatt évül el. (Curia 2310/97.) Ha valaki a tőke és a kamatok megfizetését általánosságban igéri, abból jogszerű követelés csak arra vonható, hogy ezáltal a kamatokból kizárólag a jogilag követelhető, tehát el nem évült kamatok megfizetése igérietek. (G. 1900. L G. 388.) Ha a kamat kártérítés összegeinek részeként szerepel, kamatelévülésről nem lehet szó. (Mv. 1903. G. 93.) Az öröklési jog is a rendes elévülési idő lejárta után elévül s nincs oly kivétt-les jogszabály, hogy az elévülés csak a hagyatékátadó végzés kelte napjával veszi kezdetét. (Ko. 1908. G. 203.) A polgárosított határőrvidéken levő ingatlan hátralékos vételárának fizetésére nézve az 1480. §. nem alkalmazható, ha a felek magvar jogterületen laknak s a fizetés helye is ott van. (G. 1902. I. G. 518.) A munka egyenér!ékének megfizetésére tehát lényegében teljesítésre irányuló jogigény nem az Optkv. 1480. §-ában kitett 3, hanem 30 év alatt évül el. (Ko. 1910. G. 150.) A hitelezőnek az Optkv. 953. §-ára alapiiott kereseti jogának elévülése a megajándékozott féllel szemben nem attól az időponttól kezdődőleg számítandó, amely napon ajándékozó adós fizetési kötelezettsége beállt, hanem attól az időponttól, amikor adós ingó vagy ingatlan vagyonát ajándékozottnak engedte át. Az 1881 : XXXIÍI. tc. 40. §-ának az elévülést szabályozó rendelkezése csak a szelvény tulajdonosa és a kir. kincstár közti jogviszonyra nyerhet alkalmazást. (B. 1907. I. G. 116.) Midőn nem az 1480. §-ban emiitett időnkénti szolgálattételek elmulasztásából származó követelésről, hanem az alperesnek élelemmel és lakással való eltartásából eredő igényről van szó, ez a rendes elévülési idő alá esik. (Ko. 1911. G. 88.) Az adókra megállapított elévülési idő nem terjed ki arra az esetre, amidőn a még el nem évült közadótartozást a kötelesek helyett más fizeti ki. (D. 1908. G. II. 251.) A fizetés természetével biró követelésre a 3 évi rendkívüli elévülés nem alkalmazható. (Ko. 1903. G. 108.) 1481. §. A családi s általában személyjogon alapuló kötelezettségek, péld. a gyermekeknek nélkülözhetlen tartás megadása, valamint azok is, melyek a maga tulajdonával szabadon bánhatási, fennebb (1459. §) emiitett jognak felelnek meg, péld. valamely közös dolog felosztásának vagy határ jelölésének eszközöltetésére való kötelezettség, el nem évithetök. 1482. §. Hasonlókép az, ki valamely idegen telken az egészre nézve vagy különböző tetszés szerinti módon valami jogot gyakorolhatott, csupán amiatt, mivel azt, bármi hosszú idő alatt is, a teleknek csak egy részén vagy csak bizonyos módon gyakorolta, jogában nem korlátoltatik; hanem a korlátolásnak az eltiltási vagy akadályozást jog megszerzése vagy elbirtoklása által kell eszközöltetni. (351. §.) Ugyanez alkalmazandó azon esetre is7 ha valaki valamely község minden tagjai irányában illető jogát eddig annak csak bizonyos tagjai iránt gyakorlottá. 1483. §. Mig a zálog a hitelező kezében van, ellene a zálogjog gyakorlatának elmulasztása nem gördittethetik és a zálogjog el nem évittethetik. Az adósnak zálogváltási joga is elévitlen marad. De amennyiben a követelés a zálog értékét felülhaladj a r az időközben elévülés által elenyészhetik. 1484. §. Oly jogok elévülésére, melyek csak ritkán gyakorolhatók, megkívántatik, hogy a harminc évi elévülési idő alatt, az ily jog gyakorlására nyilt háromszori alkalom ne használtatott légyen. (1471. §.) 1485. §. Az 1472. §-nak kedvezésében részesített személyeket illetőleg, valamint az elbirtoklásra, ugy az elévülésre is negyven esztendő kívántatik. I. A személyjogok (15. §.) csak mint a személyiségnek vagy bizonyos viszonyoknak (családi, gyámi stb.) kifolyásai nem évül el, de az ezen viszonyon alapuló kötelmi jogok (gyermeknek atyjával szemben való tartási követelése stb.) már elévülés alá esnek. Ki vannak véve az elévülés alól az embernek öncselekményei és tulajdona feletti joga is (1459. §.), kivéve, ha azok nem gyakorlásához az elvesztés joghatályát a törvény vagy gyakorlat világosan hozzá nem füzi. Ezek csak ugy évülnek el,, ha egyszersmind valaki által elbirtokoltainak. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Moratórium és lakl»ér. A kormány uj rendelete. A hivatalos lap f. évi október 28-iki számában a kormány 7968/1914. M. E. szám alatt ujabb rendeletet adott ki a moratórium rendelkezéseinek megváltoztatásáról. Az ujabb rendelet főleg a lakbérek fizetésére vonatkozik és kimondja, hogy „lakás vagy egyéb helyiség bérbeadója a moratóriumi rendelet fennállásának ideje alatt a részére a szerződésben, szabályrendeletben vagy más jogszabályban biztosított azt a jogot, hogy a bér nem fizetése esetére a bérletet a szerződés felbontásával vagy rendkívüli felmondással megszüntethesse, heti- vagy havibérleteknél egyáltalán nem, hosszabb tartamú bérleteknél pedig csak moratórium alá nem eső bér nem fizetése okából és ez alapon is csak akkor gyakoralhatja, ha a bérlő a folyó bérösszegnek egy-egy hónapra eső részét minden hónap ötödik napjának elteltéig meg nem fizeti". A rendelet szerint tehát heti vagy havi bérleteknél rendkívüli felmondás, illetve a szerződés felbontása meg nem történhetik, hosszabb bérleteknél pedig a lakó ezentúl havonkint is fizetheti a bért, de a havi részletet legkésőbb minden hó ötödik napjáig megfizetni tartozik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, a kik szolgálati helyükön lakpénzben részesülnek. Főbérlet esetében a bér nem fizetése okából a főbérlövel kötött bérleti szerződést nem lehet megszüntetni, ha a főbérlő kimutatja, hogy az ő bérlői moratórium következtében neki sem fizettek lakbért. A rendelet még kimondja, hogy a folyószámla-tulajdonosok betéteik kifizetését akkor is követelhetik, ha középület épitését