Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 43. szám - A törvénytelen gyermek jogi helyzete a magyar törvényes örökösödési jog rendszerében [2. r.]

43. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 313. oldal. örökjoggal nem bir: keresetével örökösödési jogosultság hiányából az elsőbirúság részéről helyesen utasíttatott el A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperes kereshetőségi jogát megállapítja s az elsöbiróságot a kereset és viszonykereset érdemi megbirálására utasítja. Indokok: olyan esetben, midőn az anyának törvényes gyermeke nincs, birói gyakorlat szerint az anyát és törvénytelen gyermekét egymás vagyonában törvényes öröklési jog illeti; amiből következik, hogy a törvénytelen gyermeknek anyjától származott vagyona abban az esetben, ha a törvénytelen gyermek leszármazók és végrendelet hátrahagyása nélkül hal meg, törvényes öröklés alapján az anyára s ennek életben nem léte esetén a tőle leszármazókra száll. A per adatai szerint Marczelly Dávidné Makróczy Rozinának törvényes leszármazója nem volt s ugyanannak a felperes s az örökhagyó törvénytelen gyermekei voltak. A leszármazók nélkül elhalt örökhagyónak azon vagyonában tehát, mely anyjától származott, az anyját illetné a törvényes öröklési jog, minthogy azonban ez már nincs életben, ennek másik törvénytelen gyermeke, a felperes, ki az örökhagyó anyját képviseli, van hivatva törvényes öröklésre. Eszerint felperesnek van kereshetőségi joga arra, hogy az örökhagyóra az anyjától származott vagyont törvényes öröklés alapján követelhesse.... (1893. október 11-én 6271/1892. sz.) Ebben a határozatban is a m. kir. Curia eltér a szigorú törvényességi elvtől, melyet 1911. év óta végleg elhagyott és a szabadabb irányú, vérségi kapcsolaton felépített vérrokonsági elvet juttatja érvényre. 6. Az anya oldalrokonainak törvényes örökösödési igénye egymással szemben: Családfa: Kántor (Pásztor) József Rohápa Mária Mária Miskolcziné Borbála Grecsinné András Erzsébet István I. r. felperes Györkös I. r. alperes Jánosné II. r. felperes István lírzsébet II. r. alperes Julianna t 1872. 23. (elhalt fia előtt) Kántor Pásztor György törvénytelen örökhagyó. 1 1883. ín; 21. (túlélte anyját) Rövid tényvázlat: A fennti családfából kitűnőleg: Kántor Pásztor József és Rohán Mária házasságából 4 gyermek született: Mária, Borbála, István és Julianna, kik elhalván, utánuk gyermekek maradlak és pedig: Mária, Borbála és István után törvényes, ellenben Julianna után György törvénytelen gyermek. Kántor Pásztor György törvénytelen fiu házastárs és gyermek hátrahagyása nélkül szintén elhalván, hagyatékára anyja oldalrokonai: a birtokon kivül volt felperesek s a birtokban volt alperesek törvényes örökösödési igényeket emeltek és perre utasítás folytán a birtokon kivül volt felperesek a hagyatékból törvényes örökrészt követeltek a birtokban maradt alperesek ellen, kik a kereset megítélése esetére viszonkeresetet emeltek aziránt, hogy részint az örökhagyó, részint anyjának több évi tartásával felmerült kiadásaik megtéríttessenek a hagyatékból. A beregszászi kir. törvényszék: felpereseket keresetükkel elutasítja s a feltételesen emelt viszonkereset fölött az Ítélet hozatalát mellőzi. Indokok:.... A törvénytelen származás örökösödés szempontjából rokonságot csak anyával, de az anya rokonaival szemben nem létesít, a törvényes örökösödés pedig a törvényes rokonságon alapulván, felperesek, mint az örökhagyó Kántor György természetes anyjának rokonai, a nevezett örökhagyó hagyatékában csak az esetben örökösödnének, ha az örökhagyó az anyja előtt halt volna el és az anya az öröködési jogát nem érvényesítette, vagy nem érvényesíthette volna; de miután az örökhagyó az anyja után halt el, felperesek törvényes rokonság hiányában Kántor György után törvénynél fogva nincsenek hivatva az öröklésre.... A kassai kir. ítélőtábla: az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, az 1883. évi március hó 21-én elhalt Kántor György hagyatékában a peres felek oldalági törvényes öröklési jogát megállapítja s az elsöbiróságot a kereseti és viszonkercseti kérelem érdemében uj itélet hozatalára utasítja Indokok: A birói gyakorlat a házasságon kivül született gyermeknek anyja után törvényes öröklési jogát törvényes leszármazók hiányában elismervén, valamint az ilyen gyermek az életben nem lévő anyja öröklési jogának képviseletére hivatva van s ennélfogva az anyai oldalrokon után öröklési joggal bír, ugy a kölcsönös öröklési jog elvénél fogva az anyai oldalrokonokat is öröklési jog illeti a házasságon kivül született gyermek után, ha az anyja életben nincs és leszármazói sem maradtak. Ezekhez képest a felperesek s alperesek, mint Kántor Juliannának a családi értesítővel igazolt oldalrokonai az örökhagyó Kántor György vagyonában örökösödni hivatva lévén, ebbeli jogukat megállapítani s az elsöbiróságot további eljárásra utasítani kellett. A m. kir. Curia: a másodbiróság ítéletét felhozott indokaiból helybenhagyja. (1904. évi október 26-án 6581/1903 sz.) A m. kir. Curia ezen helybenhagyó Ítéletével szakított addigi merev és szigorú álláspontjával, mely szerint az anyját túlélt és házastárs, leszármazó és végrendelet nélkül elhalt törvénytelen gyermek hagyatékára az anyai oldalrokonok törvényes örökösödési jogát kizárta s arra, mint uratlan vagyonra a szent korona törvényes örökösödési jogát élesztette tel és ellentétben az addigi joggyakorlattal, a korszellemhez illő s a jogérzéket is kielégítő uj joggyakorlat korszakát nyitja meg azáltal, hogy nyiltan és határozottan elfogadja az anyai oldalrokonok képviseleti jogosultságát s örökösödési jogát s ekként a törvénytelen gyermeket az anyja családjába behelyezvén: közte s az anyai oldalrokonok közt azt a rokonsági köteléket létesiti, mely mint a vérségi kapcsolatnak okszerű következménye viszonos örökösödési jogot biztosit minden irányban. Habár a m. kir. Curia 6581/1903. számú határozatát 1904. évi október 26-án, tehát a 79. számú polgári döntvény indokolása tárgyában 1907. évi ápril 25-én tartott teljes ülési értekezlet előtt hozta meg, mindazáltal ezen határozatban kifejezett elvi álláspont annál inkább figyelemre méltó, mert a m. kir. Curia az emiitett értekezleti megállapodás után is jóval későbben: 1911. évi december 28-án 2892/1911. szám alatt és legújabban 1913. évi február 4-én 4801/1912. szám alatt hozott Ítéleteiben is ugyanebben az értelemben döntött s a régi joggyakorlatot fenntartó 1907. évi ápril 25-iki teljes ülési értekezleti megállapodás feladásával az anyai oldalrokonok törvényes örökösödési jogát a törvénytelen gyermek után az anya képviseleti jogán elismerte, sőt ezzel ellenkező határozatot ujabban nem is hozott. A 2892/1911. számú Ítéletet alább a 8. sorszámú csoportban ismertetem; a 4801/1212. számú Ítéletet pedig itt közlöm: I. neje Polacsek Anna Anna f 1829. Alojzia törvénytelen gyermek f 190S. II. 12. örökhagyó. Végrendelete kelt 1907. 1. 7. Családfa: Pácius János f 1822. IX. 15. József f 1838. I. 27. II. neje Tési Erzsébet f 1823. XI. 23. Ferencz f 1851. IV. 13. Mária I. r. alp. Károlv II. r. felp. Mihály t 189G. X. 10. Mária III. r. felp. Anna ÜL r. alp. ifjú György t György I. r. felp. özvegye II. r. alp. Rövid tényvázlat: A közölt családfából kitűnőleg: Pácius Jánosnak első házasságából született Anna, ennek törvénytelen gyermeke volt Alojzia, az örökhagyó, ki házastárs és gyermek hátrahagyása nélkül, azonban a családfában kitüntetett" nagyapai oldalági rokon alperesek javára szóló végrendelet hátrahagyása mellett halt el. Pácius Jánosnak második házasságából született József és Ferenc, kiknek leszármazói közül a végrendeletben nem kedvezményezettek a felperesek, kik megtámadták a végrendelet érvényét és a hagyatékra oldalági törvényes örökösödési igényt érvényesítenek. A székesfehérvári kir. törvényszék: felpereseket keresetükkel elutasítja.... Indokok: .... a jelen perben az első kérdés az, hogy a felperesek jogosultak-e a végrendeletet megtámadni? A felperesek a törvénytelen származású örökhagyóval törvényes rokonsági viszonyban nincsenek, s így miután az Ideiglenes törvénykezési szabályok 9., 11. és 12. szakaszainak helyes értelmezése szerint törvényes oldalági öröklésre a törvénvtelen származású örökhagyó után azok, akik egyedül a vérségi összeköttetést tekintve oldalrokonok volnának, nem bírnak: nyilvánvaló, hogy a felpereseknek kereseti joga nincs is. De cl kellene utasítani a keresetet abban az esetben is ha a felperesek öröklési jogosultsága megállapítható lenne' mert a végrendelet érvénytelenítéséi e törvényes alap fenn nem forog.... (Folytatjuk.)