Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 43. szám - A törvénytelen gyermek jogi helyzete a magyar törvényes örökösödési jog rendszerében [2. r.]

312. oldal. Erdégyrészi Jogi SLözVőny^ 43. szám. Keserű Péter Családfa; Satró Julianna f 1908. XI. 22. örökhagyó. végrendelet Gyula törvényes alperes Janka törvényes f anyja előtt kk. Béla törvénytelen gyermek felperes. Rövid lényvázlat: Keserű Péterné Satró Juliannának 2 törvényes gyermeke volt: Gyula és Janka, ez utóbbi azonban anyját megelőzőleg halt el egy Béla nevű törvénytelen kiskorú hátrahagyásával. Satró Julianna végrendeletileg összes vagyonát fiára, Gyulára hagyta, a kitől felperes per utján elhalt anyja jogán kötelesrészt követel. A győri kir. törvényszék: felperest keresetével elutasítja.... Indokok: ....az állandó birói gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a házasságon kivül született gyermek csakis anyja után, és pedig csakis a létező vagyonra, nem pedig az az anyja részére még meg nem nyilt hagyatékra bir öröklési joggal, — az anyai rokonokkal azonban rokoni kapcsolatban nem áll, ezek fután az anyja jogán törvényes öröklési joga nincs, s igy kötelesrészt sem követelhet. A győri kir. Ítélőtábla: az elsőbiróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia: a másodbiróság Ítéletét felhívott indokolása alapján helybenhagyja. (1911. évi február 15-én 4332/1910. sz.) Ugyanígy: 6000/1891., 1980/1900., 3067/1901. Megfelel a m. kir. Curia 79. számú polgári döntvényének értelmezése tárgyában 1907. évi ápril 25-én tartott teljes ülési értekezleti megállapodásnak. Ezt követőleg 1911. év óta a m. kir. Curia több ilyen elvi álláspontu határozatot nem hozott. 4. A törvénytelen gyermek törvényes leszármazóinak törvényes örökösödési igénye a törvényes gyermekkel szemben. Családfa: férj: anya: Barts Imre De Ponty Franciska örökhagy é. t 1909. IX. 23. Aranka Mária M. Nagy Lajos törvénves törvénytelen alperes f 1894. II. 6. Margit Irén Etelka törvényes gyermekek felperesek. Rövid tényvázlat: De Ponty Franciskának egy törvénytelen és egy törvényes leánya volt; a törvénytelen leány férjhez ment s e házasságból születtek a felperesek, kik előbb elhalt anyjuk jogán De Ponty Franciska hagyatékából per utján törvényes örökrész fejében a hagyaték felét követelik Arankától, a törvényes gyermektől. A pestvidéki kir. törvényszék: felpereseket keresetükkel elutasítja.... Indokok: .. az országbírói értekezlet 9. §-a szerint végrendelet nem létében az örökhagyó minden vagyona törvényes gyermekeire száli. Ezen jogszabály a 79. számú teljes ülési döntvény a törvénytelen gyermeknek az anyja után öröklésre vonatkozólag fejlesztette annyiban, hogy a törvénytelen gyermeket az anyja utáni törvényes öröklésben részesítette. Minthogy azonban jogelv az, hogy a törvénytelen gyermek csupán anyjával van törvényes öröklési kapcsolatban, de a maga leszármazóit még akkor sem fűzi anyjához s annak többi lemenőihez öröklési kapcsolatba, ha a leszármazók törvényes házasságból származtak: a kir. törvényszék úgy találta, hogy felperesek saját jogukon az örökhagyó után törvényes öröklést nem igényelhetnek; minthogy pedig a felperesek anyj i az örökhagyó előtt 15 évvel elhunyt, minthogy ekként a felperesek az anyjukra még meg sem nyilt örökség tovább háramlására sem támaszkodhatnak : a felperesek keresetét el kellett utasítani. A budapesti kir. ítélőtábla: az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a felperesek keresetét abból az okból, hogy őket a néhai Barts Imréné De Ponty Franciska hagyatékában azért, mert az ő anyjuk Nagy Imréné De Ponty Mária az örökhagyónak törvénytelen gyermeke volt, öröklési jog nem illeti, elutasithatónak nem találja, ennek folytán az elsöbiróságot utasítja, hogy a jelen ítélet jogerőre emelkedése után a perben felmerült s Ítélkezés tárgyává nem tett többi kérdés fölött hozzon uj Ítéletet. Indokok : A törvénykezési gyakorlat a törvénytelen gyermekekre a képviseleti rendszer alkalmazását el nem fogadta ugyan, a jelen esetben azonban nem a törvénytelen gyermekre vonatkozó képviselet elvéről, hanem arról van szó, hogy a törvénytelen gyermek lemenői öröklik-e azt a vagyont, mely az ő szülőjüket illetné, ha az örökölt volna? Minthogy a m. kir. Curia 79. számú döntvénye értelmében a végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermekeknek törvényes leszármazók létezése esetében is van törvényes öröklési joguk; minthogy a törvényes lemenők öröklési joga a képviselet elvénél fogva mindarra kiterjed, a mi öröklés esetén szülőjüket illette volna: Kétségtelen, hogy a törvénytelen gyermeket megillető öröklési jog az anyja anyjának elhalálozása "idejében már megvolt hagyatékát illetően a törvénytelen gyermek törvényes lemenőire száll át akkor is, ha a törvénytelen gyermek halála az anyjáét megelőzi; a felperesek tehát keresetükkel az első biróság által megjelölt okból el nem utasíthatók. A m. kir. Curia: a másodbiróság Ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. (1914. évi február 25-én 2553/1913. sz.) A m. kir. Curia ezen helybenhagyó Ítéletében a 79. számú teljes ülési döntvényben és az 1907. évi április 25-én tartott teljes ülési értekezleti megállapodáson kifejezett alapeszmét a jogérzék sugallatára nagy körültekintéssel a jogosság és méltányosság követelményének megfelelően tovább fejleszti és körvonalozza akként, hogy mig egyrészt a törvénytelen gyermek öröklési igényét az anyja hagyatékán kivül eső körzetre át nem viszi, addig más részről ezen körzeten belül a törvénytelen anya törvényes gyermekeire a képviseleti elvet teljes épségében fenntartja, mert ezek a gyermekek, épen ugy mint törvénytelen születésű anyjuk törvényes rokonságban vannak anyjuk anyjával, ki tehát nekik nagyanyjuk lévén utána törvényesen örökölnek. II. A törvénytelen gyermek mint örökhagyó hagyatékára: 5. A törvénytelen származású testvér törvényes örökösödési igénye az örökhagyó házastársával szemben. férj: Marczelly Dávid Teréz törvénytelen felperes Családfa: anya: Makróczy Rozina (elhalt Júlia előtt) Júlia törvénytelen örökhagyó, t 1889. VII. 30. (anyját túlélte) Demián János alperes Rövid tényvázlat: Makróczy Rozinának két törvénytelen leánya volt: Teréz és Júlia, — majd férjhez ment Marczelly Dávidhoz, ki egy magánokiratba foglalt nyilatkozatban örökbefogadta ugyan nejének két törvénytelen leányát, de az örökbefogadás tényére a kormányhatóság jóváhagyását, nem kérte ki. Az anya elhalván, utána két törvénytelen leánya: Teréz és Júlia örökölt; később elhalt Júlia gyermektelenül, hátrahagyván férjét, ki bennmaradt neje hagyatékában és ki ellen Teréz felperesként lép fel, követelvén tőle Juha hagyatékát, melyet ez e közös anya után örökölt, viszont a férj mint alperes viszonkeresetet emelt a neje hagyatékára. A lőcsei kir. törvényszék: felperest keresetével elutasítja s alpires viszonkeresetének helyt ad.... Indokok: ....Felperest a törvényes örökösödési jog a Marczelly Dávidné Makróczy Rozinától az örökhagyóra mint leányára szállt vagyon tekintetében meg nem illeti, mert felperes a 2. szám alatti hiteles anyakönyvi kivonat szerint Makróczy Rozinának törvénytelen gyermeke, a törvénytelen gyermekek pedig birói gyakorlatunk szerint csak az anyjuk után bírnak törvényes örökösödési joggal, az anyai ágon lévő oldalrokonok után azonban sem hazai törvényeink, sem az ujabb birói gyakorlat szerint a törvénytelen gyermeket a törvényes örökösödés meg nem illeti.. .. A kassai kir. ítélőtábla: az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokolása a'apján s azért, mert: felperes nem törvényes örököse testvérének, az örökhagyónak ; a per adataiból ugyanis kitűnik, hogy felperes és testvére, az örökhagyó házasságon kivül születtek s igy csak arra a vagyonra birhattak örökösödési joggal, amely anyjuk elhalálozásakor annak birtokában volt, a felek beismerés,1 szerint azonban az anya még leánya, Júlia előtt elhalt, az anya örökösödési joga tehát Júlia leánya után megnyíltnak nem volt tekinthető, következően Makróczy Júlia örökhagyó vagyona örökösödés utján a közös anyára annak életében át sem szállhatott, ennélfogva a felperes, aki az örökséget anyja képviseleti jogán mint oldalági rokon igényli, — tekintettel arra, hogy a házasságon kivül született gyermek oldalági rokon után