Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 43. szám - A törvénytelen gyermek jogi helyzete a magyar törvényes örökösödési jog rendszerében [2. r.]

VII. évfolyam. 43. szám. Kolozsvár, 1914. október 25. DÉLYRÉSZI3061ROZLONY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYi KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Rovatvezetők: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Papp József, ügyvéd, Dr. Szitás Jenő Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, és Dr. Tóth György, kir. törv.-széki biró. Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Dr. Stefátti Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjelen minden vasárnapon. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Kolozsvár, Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz Deák Ferencz-utcza 42, szám. Félévre .... 8 K. Negyedévre 4 K. intézendök. TARTALOMJEGYZÉK: A törvénytelen gyermek jogi helyzete a magyar törvényes örökösödési jog rendszerében. írta: dr. Plopu György, a m. kir. Curia bírája. (Folyt.) — Dr. Abrudbányay Ede kitüntetése. — A harmadik moratóriumi rendeletről. Irta : Dr. Rónai János, balázsfalvi ügyvéd. — Elévülés és elbirtoklás. (Jegyzetek az Optkv. 1451—1501. §-aihoz.) lila. di. S2ttu$ Jw?^«-kir. törvén vszéki albiró. (Folytatás.) KÜLÖNFÉLÉK. torsÉiyíeíEE permek jogi helyzete o niagp* Kmrcps Oíliiösoisi jog rendszerében. Irta: Dr. Plopu György, a m. kir. Curia birája. (Folytatás.) I. Az anya mint örökhagyó hagyatékára: 1. A törvénytelen gyermek törvényes örökösödési igénye a törvényes gyermekekkel szemben: Családfa : férj Jenéi István István Bálint törvényes gyermekek alperesek anya: Borsi Katalin Örökhagyó f 1900. XII/13. Borsi Sándor törvénytelen gyermek felperes Rövid tényvázlat: Az anya elhalt végrendelet hátrahagyása nélkül; utána 3 gyermek maradt, kik közül felperes törvénytelen, alperesek törvényes születésűek; ez utóbbiak a hagyaték birtokában vannak és felperes törvényes örökösödési jogát kifogásolták ; perreutasitás folytán felperes az anyai hagyaték V3-adát követeli alperesektől törvényes örökösödés jog cimén. A nyiregyházi kir. törvényszék: Felperes törvényes örökösödési jogát elismeri s az anyai hagyatékot Vs—V* rész arányban a felperesnek s a két alperesnek megítéli; mert: a fennálló törvényes gyakorlat szerint a törvénytelen gyermek anyja után szintén bir örökösödési joggal. A debreceni kir. Ítélőtábla : az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok:. . .. habár a felek közt nem vitás az, hogy a felperes néhai Jenéi Istvánné Borsi Katalin törvénytelen ágyból származó gyermeke és az Ideiglenes törvénykezési szabályok 9. §. alapján kifejlődött törvénykezési gyakorlat szerint a törvénytelen gyermeket anyja után törvényes örökrész csak abban az esetben illeti, hi és a mennyiben az anya után törvényes leszármazók nem maradtak s ekként a felperes az alperesekkel, mint a néhai Jenéi Istvánné Borsi Katalin törvényes gyermekeivel szemben örökségben törvény szerint nem is részesülhetne, mind a mellett....a per során kétségtelenül anyai vagyonnak bizonyult s a néhai Jenéi Istvánné Borsi Katalin hagyatékául megállapított vagyonokra a felperes egyenlő arányban vaió öröklési jogát az alperesek jogelismerése alapján megállapítani kellett. A m. kir. Curia: a másodbiróság ítéletét helybenhagyja ....és pedig a felperes öröklési jogát illetően azért, mert a törvényi öröklésnek alapja a vérségi összeköttetés, a vérségi összeköttetés pedig a tötvénytelen gyermek s anyja közt is fennáll; és mert ugyanezen elven alapszik az a törvényes gyakorlat is, hogy az anyát törvénytelen gyermeke után a törvényi örökösödési jog illeti meg az esetben, ha a törvénytelen gyermek után leszármazó s illetve hitvestárs nem marad.... (1905. október 27-én 3537/1904.) Ugyanígy: 9068/1902. A vitás kérdést eldöntöite a m. kir. Curia 79. számú döntvénye. 2. A törvényes gyermekek törvényes örökösödési igénye a törvénytelen gyermekkel szemben: Családfa : férj: Szenozicska György Mária, Ferenc, Rozália, Gábor törvényes gyermekek felperesek anya: Kökény Borbála örökhagyó. t 1899. Ül. 5. Kökény Mrávik Teréz György II. r. alp. törvényt, gyermek I. r. alp. Rövid tényvázlat: Az anya 1871. íebruár 19-én átruházta vagyonát törvénytelen fiára, az I. rendű alperesre, ki azt 1894. ápril 19-én tovább ruházta át nejére, a II. r. alperesre. Az anya 1899. március 5-én vagyontalanul halván el, törvényes gyermekei felperesekként léptek fel az alperesek ellen az átruházási szerződések érvénytelenítése és törvényes örökösödés, esetleg köteles rész iránt. A balassagyarmati kir. törvényszék: felpereseket keresetükkel elutasítja.... mert nem lát anyja és fia közt ingyenes vagyonátruházást fennforogni.. .. A budapesti kir. Ítélőtábla: az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja s alpereseket arra kötelezi, hogy a felpereseknek 150 korona tőkét, 5% kamatot és perköltséget fizessenek. Indokok:.... a vagyonátruház isi szerződést ajándékozási ügyletnek kellett tekinteni, mely sérti felperesek köteles részét. Az ingatlanok becsértékét a szakértő 300 koronában állapítván meg, ebből az összegből a felpereseket kötelesrész fejében 4/s-ad rész illeti, minthogy Szenozicska Györgynének a felperesek személyében 4 leszármazó törvényes örököse maradt, akik mellett az I. rendű alperest, mint törvénytelen gyermeket örökösödési jog nem illeti, ennélfogva alpereseket 150 korona tőkében és járulékaiban marasztalni kellett. A m. kir. Curia: a másodbiróság ítéletét azzal a részben való változtatással hagyja helyben, hogy a felpereseknek fizetendő tőke összegét 120 koronában határozza meg.. . . Indokok: a bírói joggyakorlat szerint az anya fagyó nában törvényes leszármazók léte esetében is, törvénytelen gvermekét ii megilleti az öröklési jog, erre való tekintettel a felpereseket az ajándékozottnak megállapított 300 korona értékből kötelesrész cimén nem 4/s-ad, hanem tekintettel I. rendű alpepesnek is öröklési jogára 2/io-ed, vagyis 120 korona illeti meg (1905. évi szeptember 27-én 6059/1904. sz.) A m. kir. Curia 79. számú polgári döntvényében elfoglalt elvi álláspontnak megfelelő határozat. 3. A törvényes leszármazó törvénytelen gyermekének törvényes örökösödési igénye a törvényes gyermekkel szemben.