Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 4. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

Etdélyrészi Jogi Kfiilflny ™). oldal. A fönnebbi büntetés a foglyokra azon büntetésen felül alkalmaz ndó, amelyre el voltak itélve vagy a véglegesen felmentő Ítélet után a menekülésük alkalmával elkövetett erőszakoskodásokra eső súlyosabb büntetések fenntartása mellett. (L. porosz 96.) 196. Midőn a megszökés betöréssel vagy erőszak eszközökkel tétetett lehetővé, az ezekben résztvett őr vagy felügyelő meghatározott idejű kényszermunkával, a többiek pedig fegy- | házzal fognak büntettetni. (L. fr. 243.) 197. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Azok, akik büntettet elkövetőknek ismert személyeket elrejtettek, vagy elrejtésüket megkönnyítették, egy hónaptól egy évig terjed- : hető fogsággal büntettetnek. Ha azonban az elrejtés vagy ennek kísérlete, ha azonban részesedés okán történt, a büntetés két éves fogság lesz. Az ezen cikk szerinti büntetés alá azonban elrejtett vétkesek fel- és lemenő ágbeli rokonaik, a férj, a feleség, még ha elváltak is, a fiu- és leánytestvérek, meg az eziziglenes sógorságban levők nem esnek. (L. fr. 243.) Ötödik szakasz. Pecsétzártörés s a közletétben levő iratok vagy dolgok elvétele. ; 198. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva,) Azok az őrök, kiknek gondatlansága okán a közigazgatási vagy az igazságszolgáltatási hatóságok részéről alkalmazott pecsétzárak feltöretnek, tizenöt naptói négy hónapig terjedhető fogsággal büntettetnek. (L. fr. 249.) 199. Midőn a valamely kénys;ermunkabüntetésnek alája- j vetett büntettél vádolt személy irataira vagy dolgaira alkalmazott | pecsétzár töretett fel, a gondatlan őr három hónaptól egy évig 1 terjedő fogsággal büntettetik. (L. fr. 250.) 200. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módositva.) Az, aki az előbbi cikkben emiitett iratokra vagy dolgokra alkalmazott pecsétzárt feltörte vagy a pecsétek feltörésében részes volt, két éves fogsággal s ha maga az őr a tettes, a fogság legnagyobb mértékén büntettetik. (L. fr. 251.) „Ugyancsak kétéves fogsággal büntettetik az a peresített • adós, aki a másvalaki őrzeményezésére bizott birói zár alá helye- ! zett saját dolgait akár pecsétzártörés utján, akár anélkül meg- ! semmisiti, félreteszi vagy elviszi vagy azok félretételét avagy j elvitelét megkisérli. Ez esetben a büntetőtörvénykönyv 307. cikkében foglalt intézkedések alkalmazandók." 201. Bármely más pecsétzártörésért a vétkes egy hónaptól egy évig s ha azt maga az őr követte el, hat hónaptól másfél évig terjedhető fogsággal fog büntettetni. (L. fr. 252.) 203. Okiratoknak, vagy bünfenyitő eljárási dolgozatoknak, vagy más, levéltárban, irodákban, közletéthelyeken levő, vagy j közhivatalnoknak megőrzés végett átadott ügyirati papíroknak, j lajstromoknak és más egyéb dolgoknak elsikkasztása, elrejtése, i s megsemmisítése esetén, a nem kellően gondos jegyzők, kézbe- j sitő-végrehajtók, levéltárnokok, lajstromzók, vagy más letétemé- \ nyesek, egy" hónaptól egy évig terjedhető fogsággal és három- | száz leitől ezer leiig megállapítható pénzbüntetésre büntettetnek, j (L. fr. 254.) 204. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) I Az ügyirati papírok, vagy az előbbi cikkben emiitett dolgok el- j sikkasztásában, elrejtésében, vagy megsemmisítésében, vétkes két j éves fogsággal s ha maga a letéteményes a vétkes, a fogság legnagyobb mértékén fog büntettetni. (L. fr. 255.) 205. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva) Ha a pecsétzártörés, az elsikkasztása, elrejtése, vagy megsemmisítése az ügyiratoknak valamely személy elleni erőszak alkalmazásával követtetett el, a legnagyobb mértékű fogság lesz a büntetés; az erőszakoskodóra azonban még az esetleg elkövetett büntettek minősége szerinti súlyosabb büntetések alkalmaztatnak, j (L. fr. 256.) Hatodik szakasz. Közemléktárgyak elrombolása. 206. Az, aki műemléket, szobrot, vagy más egyéb, köz- j haszonra vagy díszre szolgáló s a közigazgatási hatóság által, j vagy ennek akaratával létesített tárgyat lerombol, felborit, megcsonkit, vagy akár egészben, akár részben megrongál, egy hónap- I tói egy évig terjedhető fogsággal és száz leitől ötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik. (L. fr. 257.) Hetedik szaka. z. Közcimek vagy tisztségek bitorlása. 207. Az, aki közigazgatási, igázságszolgúltatási, katonai vagy törvényhatósági teendőkbe jogositlanul beavatkozik vagy ezekhez tartozó valamely cselekményt végez, három hónaptól két évig terjedhető fogsággal büntettetik, érintetlen maradván a hamisításra szóló büntetés, ha a cselekmény e bűntett jellegét hordja. (L. fr. 258. §.) 208. {Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki valamely őt meg nem illető közjellegü ruházatot — egyenruhát, — hatósági megkülönböztető vagy kitüntetési jelvényt nyilvánosan hord, egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogsággal büntettetik. (L. fr. 259. §.) Nyolcadik szakasz. Vallás szabad gyakorlásának megakadályozása. 209. Az, aki tettekkel vagy fenyegetésekkel egy, avagy több személyt hitvallása gyakorlására, szertartásaiban való részvételre, ünnepei megtartására kényszerit, vagy azoktól eltilt, száz leitől ezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntetendő. (L. fr. 260.) 210. Azok, akik valamely hitvallási kötelességek teljesítését a templomban, vagy más arra rendelt helyeken való célzatos zavargásokkal vagy rendetlenkedéssel megakadályozzák, késedelmeztetik, vagy félbeszakítják tizenöt naptól egy hónapig terjedhető fogsággal és husz leitől kétszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fognak büntetni. (L. fr. 261.) 211. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki valamely vallásfelekezeti lelkészt egyházi szolgálata teljesítése közben megüti, egy évtől két évig terjedhető fogsággal büntettetik. Az, aki valamely vallásfelakezeti szolgálatban levő személyt egyházi működése közben taglejtéssel, vagy szavakkal bántalmaz, tizenöt naptól három hónapig terjedhető fogsággal és husz leiiől száz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fog büntettetni. (L. fr. 262.) 212. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módositva.) A jelen szakasz intézkedései csak azon zavargásokra, bántalmazásokra, ütésekre, vagy más egyéb rendetlenkedésekre alkalmazandók, melyek minőségüknél, vagy a körülményeknél fogva ezen törvénykönyv szerint súlyosabb büntetések alá nem esnek. (L. fr. 264.) Ötödik fejezet. Gonosztevők társasulásáról meg a csavargókról. Első szakasz. A gonosztevők társasulásáról. 213. Gonosztevőknek a személyek vagy a tulajdonok megsértésére irányuló társasulása a közbékerend elleni büntettet képez. (L. fr. 265.) 214. Ez a bűntett egymagában már a bünbandák szervezésével, vagy főnökeik érintkezésével, vagy a bűntettekből eredő dolgok beszámolására, vagy felosztására vonatkozó beleegyezéssel követtetik el. (L. fr. 266.) 215. Midőn ehez a bűntetthez más bűntett nem járul és azt más nem követi, szerzői-, igazgatói-, tagjai-, főnökei- s alfőnökei fegyházzal büntettetnek. (L. fr. 267.) 216. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módositva.) Két éves fogsággal büntettetnek az ezen bandák szolgálatában állott személyek, valamint azok is, kik e bandáknak szándékosan, vagy szabadakarattal a bűntettekhez fegyvereket, szerszámokat, eszközöket, menedék- vagy találkozáshelyet adtak. (L. fr. 268.) Második szakasz. A csavargók. 217. Csavargók, azaz nyugvóhely nélküli emberek azok, kiknek sem állandó lakhelyük, sem életmódjuk nincsen és rendszerint semmi ipart, vagy mesterséget nem folytatnak. (L. fr. 270.) 218. Csavargónak csak bírói ítélet után lehet valakit nyilvánítani. Csavargónak pedig csak az nyilvánítható, ki életkora tizenhatodik évét betöltötte. 219. A csavargóknak nyilvánítottak valamely zárba, vagy közigazgatási szabályzattal e végett meghatározott helyre gyűjtetnek és élelmük megszerzésére alkalmas mesterség tanulására szoríttatnak, köteles az előttük ismert ipárágban dolgozni. (Folytatjuk.)