Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 4. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

30. oldál. Erdéfly részi Jogi Közlöny 4. szám. KÜLÖNFÉLÉK. == A kolozsvári ügyvédi kamara 1913. évi működéséről szóló s a kamara választmánya által a február hó 21-én megtartandó közgyűlés elé terjesztett évi jelentés szövegét lapunk mai számához mellékelve, felhívjuk arra olvasóink figyelmét. = Fiatalkornak védői, Az 1914. évi január 1-én életbeléptetett 1913. évi VII. t.-c. 6. §-a továbbá az 5600—913. sz. a. kibocsátott igazságügymini zteri rendelet 48—51. §§-ai értelmében a fiatalkorúak védelmét elsősorban az erre önként vállalkozó ügyvédek ügyvédhelyettesek s ügyvédjelöltek látják el. A törvényben lefektetett nemes célok valóban megérdemlik azt, hogy védőküi a kamara tagjai közül minél többen jelentkezzenek s gyakorolják, a legtöbb esetben szegénysorsu fiatalok érdekében a védelem fontos hivatását és segitő jobbot nyújtsanak ahhoz, hogy e fiatalkorúak a társadalomnak visszaadassanak. E cél minél teljesebb megvalósítása érdekében a kolozsvári ügyvédi kamara ezután hivja fel azon Kolozsvárt működő ügyvédeket, helyetteseket s jejölteket, — kik a fiatalkorúak védelmét ellátni hajlandók — hogy február l-ig jelentkezzenek (szóval vagy Írásban a kamara titkári hivatalában, hogy e jelentkezések alapján a fiatalkorúak védőinek jegyzéke összeállítható legyen. Tájékozásul megjegyezzük, hogy a teher könnyebbitése céljából a fiatalkorúak bírójával a kamara azon méltányos megállapodásra jutott, hogy a fiatalkorúak ügyében egy és ugyanazon napra kitűzött összes tárgyalásokban védőül egy ügyvéd renbeltetik ki s a tárgyalási sorrendben az oly ügyek vétetnek először sorra, amelyekben kirendelt védő jelent meg. = Előfizetési felhívás. Lapunk állandó munkatársai : dr. Hatiegán Emil kolozsvári kir. törvényszéki biró és dr. Szitás Jenő dévai kir. törvényszéki albiró, kolozsvári kir. Ítélőtáblai tanácsjegyzői hivatali szolgálatuk id je alatt a kir. Ítélőtáblának végrehajtási ügyekben keletkezett elvi határozatait és állandó gyakorlatát sok és nehéz utánjárással összeállították. Körülbelül 6—800 esetet közölnek. Nem kell külön hangoztatnunk, hogy e munka bitónak, ügyvédnek, végrehajtónak mennyire nélkülözhetvén. A munka jelenleg nyomás alatt van, előfizetési ára 3 korona. Lapunk olvasóinak szives figyelmét a munkára külön is felhívjuk. Előfizetések levelezőlapon fenti cimre küldendők. = A magyar büntetőjog tankönyve., irta Finkey Ferenc kolozsvári ny. r. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia 1. tagja. Negyedik átdolgozott kiadás a Btk., a Bn. és a legújabb anyagi büntetőjogi törvények teljes szövegével, Budapest, 1914. Grill Károly könyvkiadó vállalata IV., Veres Pálné-utca 3. sz. Ára 22 korona. Ezt a cimet viseli Finkey Ferencnek, a büntetőjog érdemes professzorának most megjelent tankönyve, amelynek értékét, kiválóságát első tekintetre is megállapíthatjuk. A műnek részletes ismertetésére legközelebb visszatérünk. = Kérdés, Tényállás A. B.-nek jelzálogos hitelezője s B.-nek ingatlana elárvereztetik s a sorrendi tárgyaláson A. mint ismeretlen tartózkodásu nem jelenik meg s a többi hitelezők az A. követelését nem kifogásolják s így követelése részére kiutalva letétbe marad. Később 13. elárulja, hogy A. követelése ki van fizetve s erről van törlési nyugtája is, de nem törölteti a zálogjogot, mert A. követelését ő megakarja szerezni illetve ő akarja felvenni. C-nek szintén van követelése B.-vel szemben. Mivel a sorrendi végzés jogerős s a vételár egy része ki is lett fizetve, mi módon szerezhetne G. jogot az A. részére kiutalt összegre B.-vel szemben ? (Egy ügyvéd.) = A budapesti Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete által rendezett perjogi szeminár.umi előadások januunus 8-án vették kezdetüket. Baksay Mór dr. alelnök üdvözölte szavai után Györgyi Kálmán dr. ügyvédjelölt tartotta meg előadását az érdemleges tárgyalás az uj polgári perrendtartásban címen, melyet Petrik A^dar dr. ügyvéd, a szeminárium vezetője vezetésével vita követett. A szeminárium ülésein minden érdeklődő résztvehet. Jelentkezni lehet Hettesheimer Imre dr. titkárhelyettesnél naponként félegytől két óráig és Tarczai Tivadar dr. titkárnál este felhéttöl fél nyolcig, kik ez időben állásközvetítés céljából is rendelkezésre állanak. Sajnos, a mi ügyvédjelöltjeink az önképzésre semmi gondot nem fordítanak. = Az ügyvéd nem lehet az anyja perbeli ellenfele. Az aradi ügyvédi kamara fegyelmi választmánya érdekes t elvi határozatot hozott. Még néhány évvel ezelőtt egy aradi ügyvédjelölt, aki most budapesti gyakorló ügyvéd, egy becsületsértési perben az édesanyja ellen ügyvédi képviseletet vállalt felperes érdekében. Ezt a lapok részletesen megírták és az aradi ügyvédi kamara ügyésze vádat emelt az ügyvédjelölt ellen, mert ezt a képviseletet az ügyvédi etikába ütközőnek tartotta. A fegyelmi tárgyalást megtartották, amelyen az ügyvéd előadta, hogy az édesanyjával szemben csak mint helyettes jelent meg a tárgyaláson és azon semmi olyat sem tett, amivel az édesanyja iránt való köteles tisztelet ellen vétett volna. A fegyelmi vaíasztmány nem fogadta el védekezését és kétszáz korona pénzbirságra ítélte az ügyvédet, mert az ügyvédi rendtartásba ütközőnek találta, hogy egy ügyvéd felperesi képviselő legyen a saját édesanyjával mint alperessel szemben. = A védő szerepe a fiatalkornak Mrősága előtt. A Budapesti ügyvédi körben érdekes és aktuális kérdésről tartott előadást dr. Karmán Elemér járásbiró. Január 1-én lépett f létbe a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény, amelynek keretében a védői szerep lényeges változásokat mutat ugy a védelem célja, mint annak perjogi szerzezése tekintetében. A felolvasó fejtegette a fiatalkorúak védelmének célját és azt a hatáskört, amelyet az uj törvény rendelkezésére bocsát. Az előadás után dr. Balogh N. Imre ügyvéd szólalt fel és rámutatott arra, hogy a fiatalkorúak birósngáról szóló törvény minden intézkedése, de különösen perorvoslati rendszere a tudományos védelem lehetetlenné tételet célozza és megakadályozza azt, hogy a bűnügyi védelem az uj kriminológiai irányok megszabta feladatait teljesítse. Hangsúlyozta, hogy a bíróságokat nem látták el a törvény végrehajtásához szükséges személyzettel és anyagi eszközökkel. A közigazgatási reform. A Magyar Jogászegyesület első vitájában a közigazgatási reform alapkérdéseiről Goncha Győző főrendiházi tag elnök után Kmety Károly dr, a magyar közigazgatási jog egyetemi tanára szólt elsőnek. Előadása kezdetén rámutatott a közigazgatási reform roppant nemzeti fontosságára, a mai helyhatósági közigazgatás munkaképességének és munkateljesítésének csekély voltára. Sajnálattal állapi'ja meg, hogy a reformnak sem alapelveiről, sem részleteiről nincs tudomásunk még most a tizenkettedik órában sem. Pedig ehhez az egyetemes érdekű reformhoz szavuk volna a nemzet szellemi fórumainak, midőn az véglegesen megállapittatnék. A parlamenti tárgyalás nem tudja a netáni hiányokat kijavítani, mert ott pártszempontok fognak preponderálni. A reformnak nem szabad az alkotmányosság erejét érinteni, azért meg kell hagyni azt a kise.itő alkotmányvédelmi szerepet, amellyel a törvényhatóságok még birnak. így a közgyűlés fölirási jogát, közigazgatási bírósági panasz jogát, politikai hatáskörit. Ugy a közgyűlés, mint a közigazgatási bizottság, miképp az államosított tisztviselők is, kivétessenek jövőre is a meg nem szavazott adók és újoncok szedésére vonatkozó rendeletek végrehajtásának kötelezettsége alól. Rendkívül fontos a tisztviselők alkotmanyvédelmi jogállásának biztosítására a szolgálati eskü tartalma. Az eskü ezután is a törvényhatósági közgyűlésen tétessék le a kinevezett tisztviselők által is, az eskü vagy fogadalom csak a koronás király, az ország^yülésileg alkotott törvények és az 1848. évi III. t.-c. szerint alkotott felelős minisztérium iránt való engedelmességre és hűségre szóljon. A következő előadó Balogh Artúr dr. kolozsvári egyetemi tanár volt. Január 17-én a budapesti ügyvédi kamara helyiségében folytatta a közigazgatási reform alapkérdéseinek megvitatását. Benkő Albert közigazgatási biró tartott hosszabb, a vármegye közvetetlen ismeretén alapuló fölolvasást a szőnyegen levő kérdésről. Előadásában a következő hármas konklúzióra jutóit. A közigazgatás elsődleges és főhivatása az állam és az egyes közszükségleteinek kielégítése. A közigazgatás az elsődleges főhivatása mellett alkotmányvédelmi működés kifejtésére is hivatva van, amit azáltal lehet elérni, hogy az önkormányzatban rejlő hatalommérséklö és alkoimányvédő erő érvényesülését biztosítjuk. Végül a bíróságok hivatása az alkotmányvédelem szempontjából éppen olyan fontosságú, sőt még fontosabb, mint a közigazgatásnak hasonló működése. Utána Ereky István, eperjesi jogtanár tartott előadást és ajánlja a mai politikai vármegyéktől teljesen különálló közigazgatási vármegyék szervezését, hivatkozással Angliára, mely szintén kettéválasztotta grófságait! Az egységes foiréi és ügyvédi vizsgálóbizottság. Az igazságügyminiszter nz 1914. évi január elsejével kezdődő három év tartamára kinevezte: 1. a budapesti egységes birói és ügyvédi vizsgálóbizottság elnökévé Zachár Emil királyi kúriai tanácselnököt, e bizottság elnökhelyetteseivé, a birák közül Fittler Imre, Tarnai János dr., Vargha Ferenc, Grecsák Károly és Bubla Ferenc királyi kúriai tanácselnököket, az ügyvédek közül Burián Béla dr., König Vil- -