Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 41. szám - Harmadik moratóriumi rendelet

300. oidal Krdélyrészi Jogi Közlöny 41. szám. ennek a leszállított összegnek egyharmada erejéig, de évi kétezer koronának érintetlenül hagyásával lehet levonni. E határozmány alól kivétetnek azok a zálogjoggal biztosított követelések, amelyeknél a levonás, a fizetésnek emelkedése esetén sem változó egyenlő havi részletekben történik, amelyeket tehát a fizetés természetével biró állandó illetményeknek csökkenése dacára továbbra is a bíróilag előjegyzett havi részletekben kell levonni, IV. pontban megállapított korlátok t.-c. 25. de az 1914: XVII sérelme nélkül; c) a vasutak kebelében vagy az alkalmazottak körében létesült és az 1914: XVII. t.-c. 22. §-ában nem emiitett jóléti intézmények, jótékonycélu egyletek és szövetkezetek követeléseinek, valamint tagsági dijainak (1914:XVÍI. t.-c. 25. §. III. 5. pontja) levonását be kell szüntetni. III. A jelen rendelet életbelépése előtt teljesített levonásokat visszakövetelni nem lehet, valamint az ezt megelőző időre levonásokat sem lehet utólag követelni. 23. §. A munkásbiztositó pénztáraknak és a bányatársládáknak járulékköveteléseire, valamint segélv- és járadékiariozásairaez a rendelet, nem terjed ki. 24. §. Ez a rendelet nem érinti az erőhatalom (vis major) hatására vonatkozó jogszabályokat A nem teljesítés esetére megállapított jogkövetkezmények — a késedelmi kamat fizetésére irányuló kötelezettséget kivéve — nem állanak be azon idő alatt, amig az adós lakóhelyén vagy üzleti telepén a bíróság működése a háborús események következtében szünetel. 25. §. A pénzügyminiszter felhatahnaztatik, hogy közterhek kivetésére jogosított testületeknek a 4. §. 3. pontjában említett olyan tartozásaik fizetésére, amelyek e közterhekből fedeztetnek, halasztást engedhessen, amennyiben e közterhek fizetésére halasztás adatott. 26. §. Amennyiben e rendelet fennállásának ideje alatt a moratórium alá eső tartozások körének kiterjesztése vagy megszorítása válnék szükségessé, ebben a tárgyban a minisztérium a felmerült szükséghez képest kiadandó rendelettel intézkedik. 27. §. Amennyiben a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, külföldi államok polgárainak vagy lakosainak követeléseire és tartozásaira az alábbi bekezdésekben foglalt megszorításokkal szintén a jelen rendelet szabályai irányadók. Ha magyar állampolgár vagy a magyar szent korona országainak lakosa más államban valamely magánjogi követelést csak kisebb mértékben, vagy messzebbmenő korlátozásokkal érvényesíthet, mint ahogyan azt a jelen rendelet megállapítja, az ily állam kötelékébe tartozó hitelezőnek követelései és az ily állam területén lakó oly hitelezőnek követelései, aki valamely ellenséges állam kötelékébe tartozik, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Ha magyar állampolgárnak vagy a magyar szent korona országai lakosának valamely magánjogi tartozására más államban az ott engedett moratórium vagy egyáltalában nem terjed ki vagy az általánosnál szűkebb körben érvényesül, az ily állam kötelékébe tartozó adósnak tartozásai és az ily állam területén lakó oly adósnak tartozásai, aki valamely ellenséges állam kötelékében áil, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Nem esnek a 2. és a 3. bekezdésben foglalt megszorítások alá külföldi államok polgárainak vagy lakosainak oly követelései és tartozásai, amelyek a magyar szent korona országaiban folytatott kereskedelmi vagy ipari üzletükből vagy gazdaságukból származnak. A jelen §. rendelkezéseit a jogi személyekre megfelelően kell alkalmazni. 28. §. Minden olyan bírói intézkedést, amely az adóst a magyar szent korona országaiban irányadó moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőnek és hazai törvény céljával ellenkezőnek kell tekinteni. 29. §. A moratórium következtében a peres és nem peres eljárásban szükséges szabályokat az igazságügyminiszternek. Horvát-Szlavonországokban a bánnak külön rendelete állapítja meg. 30. §. A moratórium lejártával kapcsolatos rendelkezéseket annak idején külön rendelet fogja megállapítani. 31. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. A 8. §. értelmében a közalapok, a városok és községek, valamint a gyámpénztárak folyó szükségletei mértékének megállapítására hivatott hatóságot Horvát-Szlavonországok területére 32. §. Ez a rendelet — melyet harmadik moratóriumi rendeletként kell idézni — 1914. évi október hó 1. napján lép életbe. E rendelet életbelépésével hatályukat vesztik: az 1914. évi július hó 31. napján 5715/1914. M. E. szám alatt kelt — első —moratóriumi rendeletet hatályon kívül helyező — második — moratóriumi rendelet, amelyet a m. kir. minisztérium 1914. évi augusztus hó 12. napján 6045/1914. M. E. szám alatt adott ki; némely tőzsdei ügyletekből eredő pénztartozásokról 1914. évi augusztus hó 28. napján 3504/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet; végül a 6045/1914. M. E. számú rendelet kiegészítéséről 1914. évi szeptember hó 10. napján 6796/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet. Amennyiben a jelen rendelet 4. §-ának 13. pontja és az 5. §. mást nem rendel, a korábbi moratóriumi rendeletekben engedett halasztás azon tartozások tekintetében, amelyeket a jelen rendelet a moratórium hatálya alól kivesz, érintetlenül marad. Ha ez •a halasztás 1914. évi október hó 15. napja előtt telnék le, a tartozás október hó 15. napján fizetendő. m. s^nra máim, az inqatlau értékének megállapítására szolgáló becslésről és a hatósági adó- és becslési bizonyítvány kiállításáról. (Befejező közlemény.) Az azonosításhoz szüksé^-s azokat az adatokat, amelyek a hatóságnak (első bekezdés) hivatalos rendelkezésére állanak, nem kell másolatban bemutatni. Az eljárás költségének fedezésére s a bélyegekre szükséges összeget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de mindenesetre a helyszíni szemle kitűzése előtt, letétbe kell helyezni. 11. §. Ha a becslést nem az ingatlannak telekkönyvi tulajdonosa, vagy nem az ettől különböző tényleges birtokos kéri, a kérelmet a tényleges birtokos beleegyezésének igazolása nélkül csak akkor lehet te'jesiteni, ha a becslést kérő kimutatja azt a jogi érdekét, amely öt feljogosítja arra, hogy az ingatlan értékének szakértői becslés alapján megállapítását kérhesse. Ennek a jogi érdekeknek kimutatásara a végreíiajtást elrendelő végzés felmutatása elegendő, ha a kérelmet a végrehajtató terjeszti elő. A tényleges birtokos azt, hogy az ingatian becslése ellen kifogása nincs, a községi elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi elöljáróság) előtt szóval is bejelentheti. Elegendő az is, ho^y a becslest kérő két olyan kifogástalan tanút állit elő, akik elölt a tényleges birtokos a beleegyezést kijelentette. 12. §. A becslést az elöljáróságnak (városi tanácsnak) két tagja (Budapest székesfővárosban a kerületi elöljáróságnak két tisztviselője) teljesili, akiket az elöljáróság (városi polgárim ster, székesfővárosi kerületi elöljáró) jelöl ki. Abban az esetben, ha külön jogszabály (például az 1831 : LX. t-e. 148 íjának 2. bekezdése, 1-9. §-ának 2. bekezdése, 159. §-anak 1. bekezdése) mást nem rendel, a becslöbizoUsag tagjaiul olyan szakértőket is ki lehet jelölni, akik az elöljáróságnak (városi tanácsnak) nem tagjai (az elöljáróságnak nem tisztviselői). 13. §. Mint szakéi lő, nem járhat el az: 1. aki az ügyben, amelyben a becslest kérik, mint fél szerepel, vagy a féllel együtt jogosítva vagy kötelezve van, avagy az ügy eredményétől függő megtérítéssel tartozik ; 2. akinek a felesége vagy volt felesége, jegye.-e, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, feleségének a testvére vagy testvérének a házastársa van az 1. pont értelmében érdekelve; 3. akinek örökbefogadó szülője vagy nevelőszülője, illetőleg gyermeke vagy gyámja, gondnoka vagy gyámoltja, gondnokoltja van az 1. pont értelmében érdekelve; 4 aki az ügyben, mint valamelyik felnek törvényes képviselője, meghatalmazottá vagy ügyvéde közreműködőit, továbbá, aki valamelyik felnek törvényes képviselőjével, meghatalmazottjával vagy ügyvédével a 2. vagy a 3. pontban meghatározott viszonyban áll; 5. akit az ügyben mint tanút vagy szakértőt kihallgattak. Mint szakértő nem járhat el az sem, aki ellen olyan okok vannak, amelyek az ügyre való tekintettel elfogulatlansága iránt alapos kétséget támasztanak. A szakértő kizárását a becslést kérő fél, az ingatlannak telekkönyvi tulajdonosa és tényleges birtokosa is kérheti. A kizárási kérelmet a becslés megkezdése előtt kell a köznézve a bán határozza meg.