Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 41. szám - A Pp. 132. §-ának értelmezése

41. SZám. |$; i^tyr^^í ségi elöljáróságnál (városi polgármesternél, kerületi elöljáróságnál) előterjeszteni. Ha a kérelem okát valószínűvé teszik, a kérelemmel megtámadott szakértő helyett másikat kell kirendelni. A községi elöljáróságnak (városi polgármesternek, kerületi elöljárónak) ebben a tárgyban tett intézkedése ellen felebbvitelnek nincsen helye. 14. §. Ha a becslési kérelem teljesítésének akadálya nincs, a községi elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi elöljáró) kirendeli a becslöket s egyidejűleg vagy kitűzi a becslés idejét is, vagy ezt az egyik becslőre bizza. A becslési kérelmet elutasító határozatot csak a becslé-t kérőnek, a becslést elrendelő határozatot pedig azonfelül a telekkönyvi tulajdonosnak és a tényleges birtokosnak is kézbesíteni kell, ha lakóhelyük ismeretes és velük, valamint a szomszédoe ingatlanok tényleges birtokosaival a becslés idejét közölni kell. A kézbesítésnek és az értesítésnek elmaradása a becslést nem gátolja. Felebbvitelnek (21. §. 4. bekezdése) csak a becslési kérelmet elutasító határozat ellen van helye. 15. §. A becslés megkezdése előtt ;t községi elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi elöljáró) megszerzi az ingatlanra vonatkozó adókataszteri adatokat. Ezeket az adatokat a községi vagy körjegyző (a városi adóhivatal, Budapest székesfővárosban az illető kerület adószámviteli oszlálya) a 4. §. megfelelő alkalmazásával — de a II. számú mintának megíelelő nyomtatványon — közli. A kirendelt beoslőknek mind az 1. bekezdésben jelzett adatokat, mind a becslést kérő részéről beszolgáltatott, valamint a hivatalból rendelkezésre álló adatokat is a becslés megkezdése előtt át kell adni. 16. §. A becslés megkezdése elölt a becslök a rendelkezésükre álló adatok' alapján a helyszínen mindenekelőtt megállapítják, hogy az az ingatlan, amelynek becsléséhez fognak, azonos-e azzal, amelynek becslését kérik. Ha a rendelkezésre álló adatok az azonosság megállapítására elegendő alapul nem szolgálnak és azokat a becslést kérő azonnal nem pótolja s megfelelő puhatolódzás sem vezet eredményre, a becslés mellőzésével a becslést elrendelő hatóságnak kell jelentést tenni, amely az azonosításhoz szükséges adatokat pótoltatja. Hogy a becslők az azonosítást milyen alapon foganatosították, azt a becslési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 17. §. A becslésnél a valóságos forgalmi érték megállapítására keli törekedni. Ennek ellenőrzése végett a becslők kötelesek a becslési jegyzőkönyvben (19. §.) megjelölni azokat a lényegesebb körülményeket, úgyszintén a becsérték kiszámításának azokat az alapjait, amelyeket a becslésnél szem előtt tartottak, továbbá kötelesek részletesen előadni a/.t az utat, amelyen a becsértékhez jutottak. A becsérték megállapításánál arra is ki kell terjeszkedni, hogy a becslök mennyiben vették tekintetbe az adó alá esö ingatlan közterheit, amennyiben pedig házról van szó. a javításokat és azt, hogy egyes helyiségek esetleg üresen állanak. Az ingatlannal egvüft. netán megbecsült tartozékok, valamint a netán külön megbecsült alkotórészek értekét külön is meg kell állapítani. 18. §. A becslők a becslésnél együttesen járjanak el. Ha # becsértékre nézve egyetértő megállapodásra nem jutnsk, mindegyikük véleményét fel kell venni a jegyzőkönyvbe. 19. §. Az eljárásról jegyzökönyvet kell készíteni s .•bban az eljárásnak minden jelentős mozzanatát fel kell tüntetni. Ha a jegyzökönyvet maguk a becslök nem kf szithetik, eljárásuk eredményét a kiküldő hatóságnál mondhatják jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvet a becslők aláírják. Aláírhatják a becslésnél jelen volt erdekeltek is. Az 1. bekezdés értelmében készített jegyzőkönyvet a kiküldő halóságnak be kell mutatni. Aki az eljárás költségét viseli, a jegyzőkönyv hiteies másolatának kiadását külön díj fizetése nélkül kívánhatja. 20. §. A községi elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi elöljárói a becslési eljárást felülvizsgálja s amennyiben az eljárás szabatossága elien nincs észrevétele, a becslés eredményét a 15. §. 1. bekezdése értelmében megszerzett bizonyítvány megfelelő hasábjába bejegyzi s a bizonyítványt kelettel, aláírással és pecséttel ellátva kiadja a becslést kérőnek. Ha a becslők becsértékre nézve egyetértő megállapodásra nem ju ottak, a községi elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi elöljáró) az eltérő becsértékek középértékét vagy közülök azt irja be a bizonyítványba, amely a viszonyok lelkiismeretes mérlegelésével az ö legjobb tudomása és meggyőződése szerint az ingatlan valóságos forgalmi értékét leginkább megkö.eliti. Jo2i K5zlöny 301. oldal Ha a községi elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi elöljáró) az eljárást nem találja megfelelőnek, a hiányok pótlását elrendelheti, esetleg ugyanazokkal vagy más becslökkel uj becslést tartathat. 21. §. Hogy a becslésért mennyi díj számitható fel és a díjból mennyi illeti meg a becslőket, a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Az a becslő, aki a 20. §. 3. bekezdésében jelzett intézkedésekre szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okot adott, az 1. bekezdés értelmében megállapítható dijat vagy dijának megfelelő részét elveszti. A dijakat és költségeket a 10. §. utolsó bekezdése értelmében letétbe helyezett összegből a községi elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi elöljáró) utalványozza ki. A maradványt a letevőnek vissza kell szolgáltatni. A községi elöljáróságnak (városi polgármesternek, székesfővárosi kerületi elöljárónak) a jelen §. értelmében hozott határozata ellen a másodfokú felügyeleti hatósághoz (a székesfővárosban a tanácshoz) felebbvitelnek van helye. (1886 : XXIí. t.-c. 89. §. 3. bekezdés, 1893 : XXXÍIÍ. t.-c. 28. §.) 22. §. A 6-9. §-ok a 10—21. §-okban szabályozott eljárásra is megfelelően szólnak. 4. Záró rendelkezések. Az adó- és becslési bizonyítványok bélyegkötelezettsége vagy mentessége, valamint a kiállításuk során felmerülő beadványok es iratok bélyegkötelezettsége tekintetében a bélyeg- és illetékí törvények és szab ilyok általános rendelkezései irányadók. 24. §. Ez a rendelet a polgári perrendtartásról szóló 1911: I. t.-cikkel egyidőben lép életbe. Kelt Budapesten, 1914. évi szeptember 15-én. A miniszter helyett: Dr. Tőry Gusztáv s. k., államtitkár. \ 9 Pp. 13Z. §-ánals értelmezése. Irta: Dr. Gönczy Gábor kir. jbirosági jegyző. A Pp. 77. és 78. §-ai szerint, mely §-ok az alanyi keresethalmazatra vonatkoznak: „Több fél együtt perelhet vagy együtt vonható perbe, ha a per tárgya közös jog, illetőleg kötelezettség, vagy ha a felek lényegileg ugyanazon ténybeli és jogi alapon vannak jogosítva, illetőleg kötelezve." „Több fél abban az esetben is együtt perelhet vagy vonható perbe, ha a per tárgyát lényegében hasonnemü ténybeli és jogi alapból eredő jogok és kötelezettségek teszik és a bíróság illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható". A Pp. 132. §-a szerint, mely a tárgyi kercsethalmazat esetét szabja meg: „A felperes ugyanazon alperes ellen több keresetet egy keresetlevélbe foglalhat, ha azok a bíróság hatáskörébe (7. §.), ilietékességéhez és az eljárás ugyanazon neme alá tartoznak". Tehát az alanyi keresethalmazatnál a törvény a kereset tátgyára, illetve alapjára tekintettel van, ellenben a tárgyi keresethalmazainál a 132. §. szavai szerint és szoros értelmezésével ezeket teljesen figyelmen kívül hagyja. Ugy, iiogy e §. nem zárja ki, hogy felperes ugyanazon alperes ellen egészen különböző jogalapu és tárgyú követeléseket, például egy kölcsöntartozás^ egy kártérítési és egy birtokbaadási követelését egy keresetlevélbe foglalhassa. Ámde, hogy a törvényhozó a 132. §-nak ezen tágkörü intézkedésével csak a célszerűséget kívánta szolgálni, nevezetesen, hogy azokban — mondhatjuk aránylag elég ritkán előfordulható — esetekben is, a mikor az adott körülmények között célszerű a többfajta követelésnek egy keresetlevélbe való foglalása, adva legyen felperesnek erre a lehetőség és nem azért kívánta ez intézkedéssel elérni, hogy a Pp. életbeléptetési idejétől kezdödölcg a felperes ugyanazon alperes ellen érvényesíthető mindennemű követelését, a célszerűségre való tekintet nélkül egy keresetieveibe foglalja s ezáltal csupán csak a keresetlevelek számát csökkentse : arra a Pp. 189. §-ának 1. bekezdésében és a l232. §-ában foglalt intézkedések is utalnak.