Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 41. szám - Harmadik moratóriumi rendelet

41 szám. Frdélyrtozi Jogi Közlöny 299. oldal meg nem haladó összegek tekintetében a tanács, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokra nézve a belügyminiszter, a nagy- és kisközségekre nézve ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszter, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. A gyámpénztárakra nézve a folyó szükséglet megállapítására az árvaszék van hivatva. A gyámpénztarban kezelt és a gyámsági vagy gondnoksági viszony megszűnése következtében esedékessé vált készpénzt csak kivételesen és csak olyan mértékben kell kifizetni, amily mértékben azt a belügyminiszter esetről-esetre megállapítja. 9. §. Ha a moratórium alá nem esö pénztartozásra kötelezett adóssal szemben tartozás átvállalás alapján vagy más alapon más valaki van kötelezve a tartozás megfizetésére vagy a kifizetett összeg megtérítésére, ez az utóbbi tartozás sem esik moratórium alá. 10. §. A budapesti áru- és értéktőzsdén érvényben álló árués értéküzleti leszámoló rend határozmányai alá tartozó ügyletek alapján a leszámolásban résztvevő tőzsdetagokat egymással szemben, úgyszintén az ilyen ügyletre megbizást adott tőzsdetagot a megbízott tőzsdetaggal és viszont ez utóbbit a megbízó tőzsdetaggal szemben a leszámolás eredményekép terhelő pénztartozások nem esnek moratórium alá. 11. § Az 1881 : XIV. t.-c.-ben emiitett kézizálogkölcsönügyleteknél a zálogkölcsöndij nem esik moratórium alá; az árverést azonban csak a kereskedelemügyi miniszter által esetrőlesetre adott engedély alapján lehet megtartani. A zálogkölcsöndijat az 1881: XIV. t.-c. 15. §-ában meghatározott időn tul is lehet szedni. A kir. zálogházakra ezek a szabályok megfelelően állanak. ///. A kétoldalú szerződések teljesítése. 12. §. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján pénzlartozással terhelt fél a nem pénzbeli szolgáltatásra kötelezett féltől a moratórium tárgyában kiadott rendelet fennállásának ideje alatt csak UOT Jvövetelhet teljesítést, ha saját tartozását már ~teljesTu>tte, vagy íTncfci pénzbeli szolgáltatífc?^"ifrg^ vagy pedig — a menynyiben a nem pénzbeli szolgáltatásra kötelezett félnek a szerződés szerint előre kell teljesítenie — lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe és egyszersmind ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesiti. 113. §. Ha az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján pénztartozással terhelt fél a. másik féltől neki felajánlott teljesítéssel szemben saját tartozására nézve — ideértve az ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását is — moratóriumot kiván igénybevenni, a másik fél a szerződéstől elállhat; elállása azonban csak ugy hatályos, ha azt a nén^tuütozú.ssal terhelt féllel szemben haladéktalanul (vétkes késlekedés nélküli kijelpTttr- ~ mtmmmmmmrm Ugyanígy elállhat a pénztartozással terhelt fél is, ha a másik fél a lejáratkor csak az esetre hajlandó teljesiteni, ha a pénztartozással terhelt fél lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe és ha egyszersmind ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesiti. # Ha a nem pénzbeli szolgáltatásnak részletekben kell történnie, az 1. és a 2. bekezdés szerint elállani csak az esedékes részlet tekintetében lehet; az egész szerződés tekintetében pedig csak akkor, ha a szolgáltatás oszthatatlan. 14. §. Az elállás joga a nem pénzbeli szolgáltatásra kötelezett felet akkor is megilleti, ha a pénztartozással terhelt felet már a teljesités felajánlása előtt nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hívta fel az iránt, hogy hajlandó-e tartozását moratórium igénybevétele nélkül (13. §. 1. bekezdése) teljesiteni, a határidő pedig sikertelenül telt le. Ugyanez az előzetes elállási jog megilleti a pénztartozással terhelt felet is, ha a másik felet nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hivta íel az iránt, hogy a lejáratkor kész-e abban az esetben is teljesíteni, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe (13. §. 2. bekezdése), a határidő pedig sikertelenül telt le. Az elállást az 1. és 2. bekezdés esetében magában a felhívásban előre is ki lehet jelenteni. A felhívott fél nyilatkozata nem késett el, ha a fél az azt tartalmazó ajánlott levelet a nyolc napi határidő alatt postára adta. Az 1. és a 2. bekezdésben említett felhívásnak nincs helye, amennyiben a nem pénzbeli szolgáltatás csak 1914. évi november hó 30. napja után válik esedékessé. A 13. §. 3. bekezdésének szabályát e §. eseteiben is megfelelően alkalmazni kell. azzal a hozzáadással, hogy az elállás jogát csak azon részletek tekintetében lehet gyakorolni, amelyekre a felhívás kiterjed és az előbbi bekezdés értelmében nincs kizárva. 15. §. Ha az 1914. évi augusztus 1. napja elölt kötött kétoldalú szerződés alapján nem pénzbeli szolgáltatásra kötelezett fél késznek nyilatkozik arra, hogy a)szolgáltatást a ^járatkor abban az esetben is teljesiti, ha a pénztartozással terhelt íél moratóriumot vesz igénybe (13. §. 2. bekezdése), a -zerzödés érintetlenül marad, a pénztartozással terhelt fél azonban saját tartozására nézve s moratóriumot még akkor is igénybe veheti, ha jelenleg fennálló moratórium alá, de a moratórium esetleges meghosszabbítása vagy megszüntetése tárgyában kiadandó rendelet értelmében részesül halasztásban. 16. §. Az állam vagy állami intézmények és vállalatok részére szükséges szállítások iránt elvállalt kötelezettségek teljesítését a 12—15. §-ok szabályai nem érintik; az ilyen kötelezettséget a íél a moratóriumra való tekintet nélkül köteles teljesiteni. Nem terjednek ki a 12—15. §-ok szabályai az olyan kétoldalú szerződésekre sem, amelyeknél a pénztartozás lejáratára való tekintet nélkül ki van véve a moratórium alól. A 12—15. §-ok szabályai ingatlanok adásvételére azzal a módosítással terjednek ki, hogy elállásnak más megállapodás hiányában nincs helye, ha a vevő az ingatlannak birtokába lépett. IV Vegyes és záró rendelkezések. 17. §. A lejáratkor való nem teljesités esetére bárminő módon megállapított jogkövetkezmények nem állanak be, ha a pénztartozással terhelt fél a moratóriumot vette igénybe. 18. §. Abból az okból hogy az adós a 4. §. 3., 10., 12. vagy 13. pontja, avagy az 5. §. szerint halasztás alá nem eso" tartozásokat nem teljesítette, a hitelező a nem teljesités esetére megállapított jogkövetkezményeket a minisztérium további intézkedéséig nem érvényesítheti, kivéve a 1 <-»járt a tnátoknak és tökc^részle te knek, va la in int j ári dekáiknak e rvé nyesi! s é í, idee f't ve ' a' kamat vagy tőkerés"zTét~' není Tfzett^* esetére • ezii'án kikötött kötbért is. Ez a rendelkezés visszaható hatálylyal azokra a tartozásokra is áll, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja óta voltak fizetendők. 19. §. A moratórium alá esö biztosítási dijaknak fizetését a biztosított a halasztás idejének eltelte.«uLúi» nem tagadhatja meg arra való hivatkozással, hogy a biztosítás a dij nem fizetése következtében megszűnt; kivéve ha a biztosítót! a biztosítási dij lejáratának napját vasy a biztositótól engedett avagy a törvényes halasztás 1875: XXXVII. t.-c. 505. §. 3. pontja) leteltét követő (tizenöt, napon belül a biztosi tóval írásban közli, hogy a biztosítást megszüntetni kívánja, vagy e határidőn belül a biztosító címére ily tartalmú ajánlott levelet postára ad. 20. §. Az a körülmény, hogy valamely követelés moratórium alá esik. nem zárja ki a követelésnek beszámításra való felhasználását. 21. §. A halasztás ideje a moratórium alá esö tartozások tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesítésére vagy fenntartására megállapított határidőbe' nem számitható be. 22. §. A vasutak alkalmazottainak illetményeiből az 191.4: XVII. t.-c. 25. §-a alapján engedett levonásokat a moratórium ideje alatt a következő szabályok szerint kell eszközölni: I. A hadba nem vonult alkalmazottaknak illetményeiből a levonásokat — a moratóriumra való tekintet nélkül — ezután is változatlanul kell eszközölni. II. A mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult alkalmazottak illetményeiből teljesítendő levonások a következőkép szabályoztatnak: 1. Mindaddig, amig a hadba vonult alkalmazott állandó illetményeit a vasúttól csorbítatlanul megkapja, a levonásokat az illetményekből változatlanul, azaz ugy kell teljesiteni, mintha az illető katonai szolgálatra be nem vonult volna. 2. Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek állandó illetményei a hadbavonulás folytán csökkenést szenvednek, az állandó illetmények csökkenésének időpontjától kezdve a levonásokat a következőké}) kell teljesiteni: a) az 1914: XVII. t.-c. 22. §-ában emiitett jóléti intézetek tagsági dijait és járélékait az illető intézetek alapszabálvai szerint a csökkent illetményekből is változatlanul le kell vonni • b) a zálogjoggal biztosított követelések levonásánál ügyelni kell arra, hogy — a katonai havidíjnak évi öszszegét teíjesen figyelmen kivül hagyva — fizetésnek nem a fizetés természetével biro állandó illetményeknek eredeti összegét, hanem csak a szabályoknak megfelelően leszállított összegét lehet tekinteni s hogy ennélfogva a zálogjoggal biztosított követeléseket — minden uiabb bírói eljárás nélkül - az 1908: XLI. t.-c. 6. §-a értelmében csak