Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 4. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

28. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlftwy 4. szám. kély díjazás mellett tölti s alaposan feltehető, hogy a bírósági szolgálatba vissza fog térni, az igazságü^yminiszter a segélydija. vagy annak egy része élvezetében meghagyhatja. Ha azonban az il\en joggyakornok anélkül, hogy a közszolgalat más ágába lépett volna át, a bírósági szolgálatba vissza nem tér. az ügyvédi joggyakorlat ideje alatt élvezett segélydiját visszatériteni köteles. Az Ítélőtábla elnöke azt is megengedheti, hogy a joggyakornok a gyakorlati idejének hat hónapot meg nem haladó részét olyan nagyobb gyári vagy közlekedési vállalatnál vagy pénzintézetnél nyert alkalmazásban tölthesse el, ahol a joggyakorlat szempontjából értékes ismeretek szerzésére nyílik alkalm?.. Ezen idő alatt a segélydij élvezetében szintén meghagyható. Az ügyvédjelöltek joggyakorlata tekintetében a rendelet az ügyvédi rendtartás vonatkozó intézkedéseire utal, kiegészítvén azokat azzal, hogy a T 4. §-ában irt vállalatoknál eltöltendő idő beszámításának előleges kiztositása kérdésében a kamara választmánya határoz és hogy a kamara elnöke a hozzájárulást visszavonhatja, ha arról értesül, hogy a joggyakorlaton levő ezen alkalmazásában megfelelő szorgalmat és magaviseletet nem tanusil. Legfontosabb része a rendeletnek az, mely a T. 14. §-ában irt összejöveteleket (gyakorló órákat) tárgyalja. Eszerint az összejövetelek ugy a kir. törvényszéknél, mint az ügyvédi kamaránál október hó 1-től május hó végéig hetenként egyszer két órán át tartandók. A törvényszéknél tartandó összejöveteleken minda7ok résztvenni tartoznak, kik a törvényszéknél, a mellette levő ügyészségnél és a székhelyén levő járásbiroságnál joggyakorlaton vannak, vagy ugyanitt, mint kinevezett (vizsgát még nem tett) joggyakornokok és jegyzők működnek. Ugyancsak kötelesek a törvényszéki gyakorló órákon résztvenni az ügyvédjelöltek K ha a törvényszék székhelyén vannak gyakorlaton s ugyanott ügyvédi kamara nincs. Ezenkívül részt vehetnek a vizsga letétele után is azok, kik az emüteit bíróságoknál és ügyészségnél utógyakorlatot (1912: VII. t.-c. 1. §.) folytatnak, továbbá azok is, kik a törvényszék székhelyén kívül levő, de annak kerületéhez tartozó járásbíróságoknál vagy a székhelyén levő felsőbíróságnál, jgazságü^yminiszteriumban, vagy kir. közjegyzőnél vannak gyakorlaton. Az ügyvédi kamaránál tartandó gyakorló órákon viszont mindazok, résztvenni tartoznak, kik az ügyvédi kamara szék he lyún levő ügyvédnél, a kir. kincstár és a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivataloknál folytatják a joggyakorlatot,-de•'' meg kell engedni a részvételt azoknak is, kik a kamara székhelyén kivül folytatnak ily gyakorlatot, vagy a vizsga letétele után utógyakorlaton (1912. VII. tc. 2. §.) vagy a kir. közjegy zőnél gyakorlaton vannak. Azok részére, akik a kamara székhelyén kivül folytatják az ügyvédi gyakorlatot és a rendes gyakorló órákon részt nem vehetnek, kéthavonként egyszer külön gyakorló órákat kell tarfani, amelyeken a részvétel kötelező. Olyan helyeken, ahol a bíróságnál és az ügyvédeknél joggyakorlaton levők együttes szarna csekély, vagy ahol bármely oknál fogva célszerűnek mutatkozik, a külön törvényszéki és kamarai összejövetelek helyett együttes összejöveteleket lehet tartani. A gyakorló órák tárgyait képezik: 1. az új vagy kevésbé ismert törvényeknek és jogszabályoknak megbeszélése, 2. a fontosabb felsőbitósági elvi határozatoknak ismertetése, 3. a jogi és államtudományi művek bemutatása, 4. egyes jogesetek megoldása, 5. egyes nehezebb ügyeknek előadása, megbeszélése és eldöntése és 6. az eljárási szabályoknak megfelelő alakszerű tárgyalások tartása, kiegészítésül üzletek, gyári és más üzemek, valamint hatósági és társadalmi intézmények megtekintése. A gyakorló órák vezetésere a törvényszéknek, illetve a kamarának elnöke a testület egy vagy több tagját jelöli ki. Egyes előadások megtartására kiválóbb szakférfiak is felkérhetők. A joggyakorlati idö meghosszabbítása és joggyakorlattól való eltiltás tekintetében a rendelet csak az értesítések küldéséről szól. A joggyakorlat teljesítéséről szóló tanúsítványra vonatkozóan viszont annak mikénti kiállítását tartalmazna. Végül az átmeneti és életbeléptetö rendelkezések csak anynyiban birnak fontossággal, hogy a rendelet kimondja, hogy a joggyakorlatnak ezen rendelet szerinti folytatását kérelemre mindazoknak meg kell engedni, akik a joggyakorlatukat a rendelet életbeléptetése idejében már megkezdették és hogv a gyakorló órákat első izben 1914. március 1. után meg kell kezdeni. Amidőn a rendeletet ekkép főbb vonásaiban ismertetjük, reá kell mutatnunk arra a körülményre, hogy bár az életbeléptetése 1914. jan. 1-én megtörtént, mégis a gyakorló óráknak ezen év tavaszán való tartását mellőzni kellett volna. Indokolttá tette volna ezt egyfelől a megkezdéséig levő rövid idő, mely alatt azok célirányos programjával elkészülni nehezen lehet, másfelől pedig annak aránylag rövid tartama, melynek folyamán intenzív munka igen kevés végezhető el. Dr. Szitás yenő. / 9 román büntető íöíráykőiip. (Kihirdettetett 1865. májns 1-én. módosíttatott a 1874. februáiius 17-én, 1882. februárins 21-én, 1893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Folytatás.) 189. A 181., 182., 184., 186., 187. és 188. cikkekben jelölt büntetések azokra is alkalmaztatnak, kik a törvényhozó testület valamelyik tagját a gyűlés helyén vagy udvarán a gyűlés kebelében kifejtett véleményéért megsértenek vagy megtámadnak. Harmadik szakasz. A törvényesen kötelezeti szolgálat megtagadása. 190. A hadsereg azon parancsnoka vagy tisztje, valamint a közhatalom azon hivatalnoka, ki a polgári hatóság törvényes megkeresésére a rendelkezése alatti hatalom alkalmazását megtagadja, tizenöt naptól két hónapig terjedhető fogsággal büntettetik és az e vétségből eredő károk megtérítésére köteleztetik. (L. fr. 234.) 191. Az, aki azért, hogy katonai szolgálatra alkalmas ne legyen, magát szándékosan megcsonkítja vagy egyébként megbénittatja, egy hónaptól három hónapig terjedhető fogsággal büntettetik. Ugyanezen büntetés alá esik az, aki valakit a saját kérelmére abba a helyzetbe juttatja, hogy katonai szolgálatra alkalmas ne legyen. (L. porosz 113.) 192. {Az 1874. 1712. törvény módosította). A büntetőügyben megidézett és valótlan ürügy alatt meg nem jelenő tanuk és esküdtek az elmaradásukért reájuk rótt pénzbüntetésen kivül tizenöt naptól két hónapig terjedhető fogsággal büntethetők. (L. fr. 236.) 193. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Törvényesen kötelezett szolgálatnak tekintetik és minden egynapi késedelmezésért husz lei pénzbüntetéssel büntettetik: 1. Valamely időszaki irat felelős szerkesztője, ennek hiányában kiadója, ki azon közleményben közvetlenül vagy közvetve idézett személy válaszfeleletét, ennek a szerkesztőségnél vagy a kiadóhivatalnál való benyújtási órájától számítandó legkésőbb hatvan óra után megjelenő első számában közzé nem teszi. Ha a válaszfelelet betűinek száma a kihivó cikkbeli betűk számának kétszeresét meghaladja, a szerző a különbözetet a benyújtással egyidejűleg a hirdetések közzétételéért jegyzett árban megfizetni köteles. A válaszfelelet benyújtása uyugtatványnyal vagy a kézbesítő végrehajtó által felvett jegyzőkönyvvel bizonyittatik. 2. Valamely időszaki irat felelős szerkesztője, ennek hiányában a kiadója, ki az irat legelső száma élén az ebben elkövetett sajtóvétségért elmarasztalt személyre vonatkozó Ítéletet nem közli. 3. Valamely időszaki irat felelős szerkesztője, ennek hiányában a kiadója, ki az irat legelső száma élén az abban elhibázott cselekményt helyrehozni rendelt hivatalos közleményeket nem teszi közhírré. Ha a biadó ismeretlen, a nyomdász vagy a kőnyomdász tekintetik kiadónak. Negyedik szakasz. A foglyok megszöktetése és a bűntettesek elrejtése. 194. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Tizenöt naptól két évig terjedhető fogsággal büntettetik az, ki a fegyveres erő, a vezetéssel vagy felügyelettel megbízott ügynök őrizete alatti fogoly elmenekülését szándékosan megkönnyíti, megkönnyíteni kísérli vagy azt megszökteti. Ha a fogoly megszökött, az ezen menekülést szándékosan okozó őr vagy felügyelő három hónaptól két évig terjedhető fogsággal büntettetik. Ha csak hanyagság forog fenn, a büntetés tizenöt naptól egy évig terjedhet. (L. porosz 94., 95.) 195. A valamely elzárásból csoportosulás vagv társulás, az őrök elleni erőszak vagy ellentállás utján megszökött foglyok, úgyszintén azok, kik az őröket valamely cselekményre vagy ilyennek abbanhagyására kényszeritik, valamint az ily engedetlenségben résztvevők hat hónaptól két évig terjedhető fogsággal fognak büntettetni. Azok, akik a jelen cikkben jelölt jogsértések valamelyikét sikertelen megkisérelték, a fennirott büntetés legkisebb mértékének lesznek alája verve.