Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 4. szám - A joggyakorlatról

VII. évfolyam. 4. szám. Kolozsvár, 1914. január 25. ERDELYRESZI ]06l KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HRTRROZRTTRRÁVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ES AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Szerkesztő és kiadó: Rovatvezetők: Dr. Biró Baláss, ügyvéd, Dr. Papp József, ügyvéd, Dr. Szitás Jenő Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, ü. kamarai titkár, és Dr. Tóth György, kir. törv.széki biró. Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Dr. Stefihii Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjelen minden vasárnapon. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Kolozsvár, Előfizetési díj: Egész évre 16 kor. Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz Dcrík Ferencz-utcza 42. szám. Félévre.... 8 kor Negyedévre.,.. 4 kor. intézendck. TARTALOMJEGYZÉK : A joggyakorlatról. Dr. Szitás Jenő. — A román büntető törvénykönyv. Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róhert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Foly.). KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. Az egységes birói es ügyvcdi vizsgáról szóló 1913: LIII. t.-c. 28 §-a alapján az igazsagügyminiszter 67 ^CO—1913. sz. a. rendeletet bocsátott ki, me)\ ben a joggyakorlatot reszletes^és kimerítő szabályozás tárgyává tette. A rendelet 46. §-ban tárgyalja a joggyakorlat célját (1—3. §§ ), a bírósági (4—30. §§.) es az ügyvédjelölti (St. §.) gyakorikor, az 1913: LI1. t.-c. 14. § ában körülírt összejövetelekei (32- 49. §§.), a gyakorlai idő meghosszabbítását és a gyakorlattól való eltiltást (41. §.}, a gyakorlat teijesiéséról szóló tanúsítványt (42— 44. §§. i, végül az átmeneti es az életbeieptető rendelkezéseket (45—47. §§ ) A gyakorlatról általában, nevetésen annak céljáról és az azzal kapcsolatos teendőkről a rendelet általános kijelentéseket tartalmaz, amelyek azonban útmutatásul szolgálnak a részletes intézkedések megértésére (1—3. §§.). A részletes intézkedések a bírósági joggyakorlatról szóló fejezettel kezdődnek. Eszerint pedig a bírósági gyakorlaton levőknek három cso portiát kell megkülönbözte'ni: 1. azokat, akik a vi/sgára bocsátáshoz előfeltételül megkívánt egy évi kötelező bírósági gyakorlatot töltik, 2. azokat, akik az egy évi kötelező bírósági joggyakorlat eltöltése utan a gyakorlatot az Ítélőtáblai elnök engedelmével a bíróságnál, vagy az ügyészségnél folytatják és 3. a bírósági előkészítő szolgálatban álló kinevezett joggyakornokokat és birosági jegyzőket. Az első két csoportban levők, szemben a harmad k csoportban levőkkel, a bírósági segédszemélyzethez nem tartoznak. Mindhárom csoportban levők felett a felügyelet az ítélőtábla elnökének feladata, aki ugy a joggyakorlaton levőkről, mint azoknak beosztásáról nyilvántartó jegyzéket vezet. Aki az egyévi kötelező bírósági joggyakorlatot folytatni kívánja, tartozik az erre irányuló kérvényét azon ítélőtáblai elnöknél benyújtani, akinek kerühtében a gyakorlatot végezni kivanja. A kérvényhez mellékelni kell aj a haiósági erkölcsi bizonyítványt, b) a U ckekönyvet es absolutoriumot (eredetben, vagy hitelesítet' másolatban), c) a jogtudori oklevelet (ugyancsak eredetben, vagy hitelesített máso'aiban), d) az esetleg addig eltöltött gyakorlatot tanúsító bizonyítványt, e) a hadkötelezettségre, illetve a hadmentességre vonatkozó okiratot, v gül (szükség esetén i f) az állampolgárságot tanúsító iratokat. A kérés felett az. ítélőtábla elnöke dönt. A megtagadó határozala indokolandó s azzal együtt a kérvény és mellékletei is visszaadandók. Az ily határozat ellen irányuló, az igazságügyminiszter intézett folyamodást (T. 6. §.) az ítélőtáblai elnökhöz kell benyújtani, aki azt, az esetleg szükséges felvilágosító jelenlés kíséretében, haladéktalanul felterjeszti, joga lévén azonban arra is, hogy a folyamodás felterjesztése nélkül a folyamodót gyakori Ura bocsássa. A joggyakorlatra bocsátás esetében az Ítélőtábla elnöke a kérvényt és mellekleteit (a felmentésig) visszatartja s határozatában megjelöli azt az egy vagy több törvényszéket és járásbíróságot, ahol a folyamodó a gyakorlatát tölteni fogja. Ezen beosztásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelentkezők a bíróságok között arányosan szétosztassanak. Ezen szempont melleit a jelentkezőnek viszonyaira és kérelmére is tekintettel kell lenni s attól csak a közszolgálat érdekében lehet eltérni. A gyakorlatra bocsátás alkalmával a gyakorlati idő beosztását is az Ítélőtáblai elnök végzi. Ennél viszont szem előtt tartandó hogy a gyakorlat lehetőleg a járásbíróságnál kezdődjék es hogy ugy a járásbíróságnál, mint a törvényszéknél négy hónap egyfolytában töltessék. A fenmaradó négy hónap bármelyik helyen, vagy csak egyiknél is tölthető Annál a bíróságnál, ahova a gyakorlaton levő be van osztva, a gyakorlat közvetlen vezetése és a gyakorlaton levők felett a közvetlen felügyelet gyakoriba- az illető bíróság vezetőjének a feladata, aki is ügyelni tartozik arra, hogy a gyakorlaton levők mind a polgári, mind a büntető szakban megfelelően foglalkozzanak és pedig akként, hogy a jegyzÖKÖnyvvezeiői, fogalmazói és kezelői tennivalókban való részvétel utján alkalmuk legyen a bíráskodásnak minden ágat, valamint a bírósági irodák es egyéb bírósági intézmények berendezését kőzve1 len tapasztalatból főbb vonásokból megismerni és róluk általános áttekintést szerezni. A joggyakorlaton lévők szabadságideje négy hét. A gyakorlatról csak fegyelmi b rósági határozattal tilthatók el, fennáll azon ban a felügyeleti hatóság ama joga, hogy csekélyebb rendetlenség eseten intést alkalmazzon, vagy a szabadságidőt két héttel megrövidíthesse. Az egy év leteltével, sőt korábban is, ha a gyakorlaton levő a gyakorlatát abbanhagyni akarja, részére az Ítélőtáblai elnök felmentést ad. Aki viszont a kötelező egy évi gyakorlat elteltével a bírósági gyakorlatot folytatni kivá"ja, ennek megengedése végett az ítélőtábla elnökéhez folyamodhat Ilyen kérelem a felmentés megtörténte után is beadható. A kérdem teljesítése esetén a továbbiak tekintetében a mar előadott; k alkalmaztatnak. Különleges szabályokat tartalmaz a rendelet a kinevezett joggyakornokokra és a jegyzőkre, vatyis azokra, kik a bírósági segédszemélyzet tagjai. Joggyakornokka ugyanis azt lehet kinevezni, aki a T. 6. §-ában irt feltételeknek megfelel. Előnyben részesülnek a kinevezésnél azok, akik a kötelező egy evi ügyvédi joggyakorlatot már eltöltötték és a bíróságnál joggyakorlatra bocsáttatván, képességű-nek és hajlamuknak tanuielet adták. A kinevezés az Ítélőtábla elnökének jogkörébe tartozik, aki ideiglenes hatállyal oly jelentkezőt is kinevezhet, ki a köztisztviselők'e nézve megszabott által nos kellékeknek megfelel és legalább az első jogtudományi szigorlatot sikerrel letette. Az ilyen joggyakornok a jogtudori oklevelet egy év alaa megszerezni tartóz k s gyakorlata csak ezen oklevél megszerzésétől számit. A joggyakornok egv évig a kötelező bírósági joggyakorlatra nézve megállapított szabályok s/erint foglalkoztatandó s ha egy évet ügyvédnél még nem töltött, e gyakorlat megszerzésének lehetővé tételerői az ítélőtábla elnöke gondoskodik s részere egy évre szabadságid' t enged. Ezen idő alatt a j< -ggynkornok segélydijra igényt nem tarthat ugyan, de kivételesen, ha kiválóan érdemes mu tkát fejtett ki es a kötelező ügyvédi gyakorlatot díjtalanul vagy cse-