Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 37. szám - Törvényjavaslat a kereskedelmi önálló ügynökökről

VII. évfolyam. 37. szám. Kolozsvár, 1914. szeptember 13. ERQELYRESZI3061K0ZL0NY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-szélci biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp yózsef, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás yenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42, szám. Megjelen minden vasárnapon. Elöfizetési-dij: Egész évre 16 K. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: kökről. KÜLÖNFÉLEK. Törvényjavaslat a kereskedelmi önálló ügynö^ Töruényjauaslat a kereskedelmi űnálió iígynöhohről. A kereskedelmi ügynökök jogi helyzetének szabályozását a gyakorlat már régóta nélkülözi. Az 1Ö75. évi kereskedelmi törvény szabályozza ugyan a kereskedelmi meghatalmazottak jogviszonyait és rendelkezéseket tartalmaz azokról a kereskedőkről, akiknek tevékenybégét a kereskedelmi üzleteinek lebonyolításánál igénybe veszi. Ez utóbbiak közül csak a kereskedelmi üzleteket közvetítő alkuszokról és bizományosokról intézkedik. A kereskedelemben mind nagyobb tért hódító specializálódás és munkamegoszlás folytán az önálló ügynök tevékenysége mind kiterjedtebbé, fontosabba, sőt nélkülözhetetlenné vált. Az ügynöki visszaélések leghathatósabb orvoslásaképp azt a felfogást óhajtja a törvényjavaslat keresztülvinni, hogy az olyan egyén, akit valamely kereskedő ügyletek vagy ajánlatok szerződésével megbíz, tevékenységében az ő kereskedelmi meghatalmazottja, azoknak cselekményeiért és mulasztásaiért helyt kell állania és azoknak ügyleteit csak abban az alakban és azon a módon teheti magáévá, amint az ügynök ezeket megkötötte. El kell tehát zárni — mondja a törvényjavaslat indokolása — a kereskedőt attól a lehetőségtől, hogy ügynök elnevezés alatt színleg önálló kereskedőket, tényleg azonban az ő alkalmazottait zuditsa a közönség nyakába és a beálló eredményhez képest, ugy mint az neki alkalmasabb, hol az ügynöknek tőle független kereskedői minőségét vitassa, hol pedig azt, ha érdeke ugy kívánja, alkalmazottja gyanánt tüntesse fel. A törvényjavaslat, melyet az igazságügyminiszter megbízásából dr. Baumgarter Nándor kir. közigazgatási biró készített, 18 §-ból áll. A háború kétségtelen, hogy sokáig elodázza a szükséges törvényt, de legaláb addig, míg a normális viszonyok ismét helyi eállanak, az érdekeltek nyugodtan letárgyalhatják ezt a törvényjavaslatot és esetleges kívánságaikat előterjeszthetik. A törvényjavaslatot szószerinti szövegében közöljük. 1. §. Kereskedelmi önálló ügynök (üsyvivő) a jelen törvény értelmében az a kereskedő, aki más kereskedő nevében és részére állandó megbízás alapján kereskedelmi ügyletek közvetítésével iparszerüen foglalkozik. Nem tekintendők kereskedelmi ügyvivőknek, akik más kereskedő segédszemélyzetéhez tartoznak vagy szolgálatában állanak. Ez utóbbiakra a kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó 43—45. és 49. §-ait kell alkalmazni. 2. §. A kereskedelmi ügyvivő ügyletek közvetítésével járó tevékenységre (ajánlatok szerzése, kitöltése, üzletszerzés stb.) vagy ezenfelül még ügyleteknek megkötésére is nyerhet megbízást. A kereskedelmi ügyvivőnek az előbbi bekezdésben körülirt tevékenységével összefüggő cselekményeért és mulasztásaért a megbízó felelős. Ha a kereskedelmi ügyvivő a szer/.ödés megkötésére meg volt hatalmazva, vagy a megbízó a szerződést utólag jóváhagyta vagy ellene a 3. §. értelmében nem tiltakozott, a szerződés oly módon kötelezi és jogosítja a megbízót, amint azt a kereskedelmi ügyvivő megkötötte. 3. §. Ha a kereskedelmi ügyvivő csak ügyletek közvetítésére nyert megbízást, azonban harmadik személlyel külön meghatalmazás nélkül megbízója nevében szerződést kötött, a szerződést jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a megbízó ennek tudomásáia jutása után haladéktalanul a harmadik személlyel nem közli, hogy az ügyletet visszautasítja. Nem hivatkozhatik a szerződés létrejöttére az a harmadik személy, akinek a meghatalmazás hiányáról vagy túllépéséről az ügylet megkötésekor tudomása volt. Ha a megbízó az ügyletet visszautasítja, a harmadik személy választása szerint visszaléphet vagy az ügyietet a kereskedelmi ügyvivővel kötöttnek tekintheti. Ha a harmadik személy a visszautasítás tudomásulvétele után haladéktalanul nem nyilatkozik, a szerződéstől elállottnak tekintendő. 4. §. Fizetések felvételére a kereskedelmi ügyvivő csak külön meghatalmazás alapján van feljogosítva; ezt pótolja a megbízó tudomása arról, hogy a kereskedelmi ügyvivő a hármaik személytől az előző üzleti összeköttetés folyamán fizetéseket vett fel vagy az illető szakmában a kifejlődött ilyen kereskedelmi szokás. Ha a kereskedelmi ügyvivő fizetés felvételére meghatalmazást kapott vagy erre az 1. bekezdés alapján jogosult, e jogosultsága csak készpénzfizetés felvételére terjed ki. Különösen nincs joga a kereskedelmi ügyvivőnek íizetés helyet váltót elfogadni, a fizetési feltételeket megváltoztatni, egyezségeket kötni és engedményeket tenni. Az árut kifogásoló értesítés, a rendelkezésre bocsátás és a harmadik személy egyéb jogfenntartást tartalmazó nyilatkozatai a kereskedelmi ügyvivővel szóval vagy üzleti telepére címzett levélben is közölhetők. A kereskedelmi törvény 347. §. 2 és 3. bekezdésén alapuló jogait gyakorolhatja, de egyébként az áru felett nem rendelkezhetik. 5. §. A kereskedelmi ügyvivő köteles megbizója érdekében a rendes kereskedő gondosságával eljárni, továbbá a megbizónak a szükséges és szokásos értesítéseket megadni, valamint az ajánlat átvételéről vagy az ügylet megkötéséről őt haladéktalanul értesíteni ; köteles végül az ügyletről megbízójának elszámolni, áruit és értékeit kiadni. Ha a kereskedeli ügyvivő áruk átvételére vagy megőrzésére is nyert megbízást, reá a kereskedelmi törvény 371—372. §-ai és a 373. §. 1. bekezdése alkalmazandók. A kereskedelmi ügyvivő azokért, akikkel magát üzlete körében helyettesitteti, felelős. 6. §. A megbízó köteles a kereskedelmi ügyvivőnek minden oly teljesedésbe ment ügylet után jutalékot fizetni, amely az ügyvivő tevékenysége folytán jött létre. A jutalékigény a szerződés megkötésének időpontjában a későbbi teljesedéstől feltételezetten keletkezik. Eladási ügyleteknél a jutalékigény csak oly arányban illeti meg a kereskedelmi ügyvivőt, amelyben a vételár megbízójánál befolyt. J Ha a kereskedelmi ügyvivő által megkötött vagy közvetített ügylet teljesedése vagy a harmadik személy ellenszolgáltatása a megbízó hibája vagy magatartása folytán egészen vagy részben abbanmaradt anélkül, hogy ennek a harmadik személyében rejlett fontos oka volt, a kereskedelmi ügyvivő a teljes jutalékot követelheti.