Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 37. szám - Törvényjavaslat a kereskedelmi önálló ügynökökről

282. oldal. Tr , Erdélyrészi Jogi Közlöny. 37. szám 7. §. Ha a kereskedelmi ügyvivő kifejezetten valamely területre (város, kerület, ország) kizárólagos képviseleti jogot nyert, jutalék oly ügyletek után is illeti, amelyeket a megbízó közvetlenül vagy más közvetitésével a területen lakó ügyfelekkel kötött. Jutalék illeti meg a kereskedelmi ügyvivőt a szerződés tartama alatt a neki kijelölt vagy általa szerzett ügyfelekkel az ő közreműködése nélkül létrejött ügyletek után (utórendelések). Az ügyvivő szerződés megszűnte után csakis oly ügyletek után jár jutalék, amelyeket a kereskedelmi ügyvivő közvetitésével megkötöttek vagy amelyekre vonatkozólag a rendelőjegyet vagy ajánlatot kiállították. 8. §. A jutalék összegét más megállapodás hiányában a kereskedelmi ügyvivő telep- vagy lakóhelyének kereskedelmi szokása határozza meg. A kereskedelmi ügyvivő az üzletével járó általános kiadások és költségek megtérítését megbízójától nem követelheti, egyes ügyletek utáni készkiadások megtérítését pedig csak akkor, ha a megbízó őt ezeknek a készkiadásoknak megtételére felhatalmazta vagy ezek a megbízó érdekében állottak. Ha a megbízó szerződésszegő eljárása megakadályozza a kereskedelmi ügyvivőt abban, hogy a külömben megköthető ügyletek utan a megállapodás alapján várható terjedelemben jutalékot kapjon, az elmaradt vagy csökkent jutalék megtérítését követelheti. 9. §. A megbízó köteles a kereskedelmi ügyvivőnek más szokás vagy megállapodás hiányában minden év június 30-án és december 31-én, valamint a szerződés megszűnésekor az őt megillető jutalékról elszámolást adni és a jutalékot kifizetni. A jutalékkövetelés csak sz 1. bekezdésben meghatározott időpontban jár le, még pedig abban az esetben is, ha a megbízó az elszámolást elmulasztotta. A jutalékkövetelés a lejártától számított három év alatt évül el. Az elszámoláson felül az ügyvivő a jutalékköteles ügyletekről könyvkivonatot követelhet. A kereskedelmi könyvek felmutatását az ügyvivő kérelmére az a járásbíróság rendeli el, amelynek területén azokat vezetik. Szükség esetén a bíróság a megbízó vagy alkalmazottainak tanuként való kihallgatását is elrendelheti arra nézve, vájjon a könyvekbe bevezetett ügyleteken kívül egyébb jutalékköteles ügyletek nem jöttek-e létre vagy nem mentek-e teljesedésbe. A megbízó a könyveibe és a levelezésébe való betekintést csak oly adatok tekintetében köteles megengedni, amelyek az ügyvivő julalékkövetelésével állanak összefüggésben. A megbízó indokolt előterjesztésére a biró elrendeli, hogy a könyveket és leveleket ne magának az ügyvivőnek, hanem birói szakértőnek vagy a felek által egyetértően javaslatba hozott bizalmi embernek mutassák be. 10. §. A kereskedelmi ügyvivő a megbízó áruira; ingóira és mintáira a kereskedelmi törvény 309. §-a alapján megtartási joggal élhet. A szerződés megszűnte után a mintákon gyakorolt megtartási jogot a megbízó határozott rendelkezése sem zárja ki. A kereskedelmi ügyvivő azonban a mintákat haladéktalanul kiadni köteles, ha a megbízó követelését vagy a minták értékét birói letéttel, vagy egyébként biztosítja. 11. §. A kereskedelmi ügyvivő és a megbízó közti szerződés — amennyiben határozatlan időre szól és más intézkedést nem tartalmaz — minden félév kezdetén a következő félév kezdetére felmondható. Ha az illető szakmában ily irányú kereskedelmi szokás fejlődött ki, a szerződés az üzleti idény befejezése előtt fel nem bontható. Fontos okból ugy a határozott, mint a határozatlan időre szóló szerződés felmondás nélkül rögtöni hatállyal felbontható. Ilyennek tekintendő különösen, ha a felmondó érdekeit jelentékenyen veszélyezteti az, hogy a más'k fél nem tesz eleget szerződési kötelezettségeinek. Aki a szerződést indokolatlanul felbontotta vagy aki vétkes magatartásával erre okot szolgáltatott, a másik félnek kártérítéssel tartozik. A megbizó halála nem felbontási ok, a kereskedelmi ügyvivő halála esetén a megbizó a szerződést rögtöni hatállyal felbontathatja. Az esetben azonban, ha a kereskedelmi ügyvivő egész tevékenységét vagy annak leglényegesebb részét a megbizó érdekében fejtette ki, a kereskedelmi ügyvivő örökösei követelhetik, hogy a felbontási joggal élő megbizó nekik az örökséget terhelő üzleti kiadásokat, ideértve az üzleti alkalmazottak félévet meg nem haladó fizetéseit, megtérítse. 12. §. A kereskedelmi ügyvivő csődbejutásának esetében a megbizó a szerződést rögtöni hatállyal felbonthatja. Ha a megbizó e jogával nem él, a kereskedelmi ügyvivő a csődtörvény 5. §-ának megfelelő alkalmazásával személyes tevékenységét folytathatja és a csődbíróság határozza meg, hogy a csődnyitás után kötött ügyletekből járó jutalék mily részben fordítható tartásra. A megbizó csődbejutásának esetében a tömeggondnok az ügyvivői szerződést fenntarthatja, amennyiben azonban ily nyilatkozatot nem tesz, a csőd az ügyvivői szerződést felbontja, de a kereskedelmi ügyvivő köteles, amig a tömeggondnok nem intézkedik, a halaszthatlan teendőket elvégezni és a megbizó érdekét a rendes kereskedő gondosságával megóvni. E tevékenységéből eredő követelései, valamint a tömeggondnok által teljesített ügyletek után járó követelései tömegtartozások (csődtörvény 48. § a). A kereskedelmi ügyvivőnek a csődnyitás előtti időből származó követelései, valamint a szerződés felbontása folytán előállott kártérítési követelései a csődtörvény 62. és 63. §-a értelmében nyernek kielégítést. 13. §. A megbizó és kereskedelmi ügyvivő közti szerződésből eredő kötelezettségek a kereskedelmi ügyvivő üzleti telepén, ilyennek hiányában lakóhelyén teljesitendők. 14. §. E törvénynek a harmadik személyre vonatkozó 1. §. 3. bekezdése, a 2. §. 2. bekezdése és a 3. §. 2. bekezdése szerződésileg meg nem változtathatók. E törvénynek a kereskedelmi ügyvivő és megbízója közti szerződésre vonatkozó 9. §. 2—4. bekezdései, 11. §. 2. bekezdése, 12. és 13. §-a az ügyvivő hátrányára szerződés utján meg nem változtathatók, a 11. §. 1. bekezdésében emiitett felmondási jog pedig egynegyed évnél rövidebb időben nem állapitható meg. 15. §. E törvény rendelkezései alkalmazást nyernek, ha a kereskedő anélkül, hogy egy rendes üzleti köréhez tartoznék, más kereskedő részére annak nevében ügyleteket közvetít vagy köt. 16. §. E törvény 8. és 9. §-a alkalmazást nyer oly kereskedelmi alkalmazottnak jutalékköveteléseire is, aki főnökével szolgálati viszonyban áll. 17. §. A biztosítási ügyletek közvetítésére a következő eltérésekkel e törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandók: 1. Az 1. §. 3. bekezdése és a 2. §. 2. bekezdése nem nyer alkalmazást; a biztosítási szerződés megkötésével meg nem bizott ügynökök — akár kereskedők, akár alkalmazottak — az ily szerződésekre vonatkozó ajánlatoknak és ezek visszavonásának átvételére tekintendők felhatalmazottaknak. Az ügynökök szerződésmagyarázó vagy ígéreteket tartalmazó nyilatkozatai alapján a megtévesztett fél a szerződés érvényességét megtámadhatja. E szabályoktól a biztosított hátrányára eltérő szerződés hatállyal nem bír. 2. A 4. §. 3. bekezdésében emiitett jogfenntartó nyilatko • zatok és egyéb értesítések az ügynökökhöz is intézhetők, kivéve, ha a biztosító ezt a kötvény szövegében más belföldi cim kijelölése mellett kifejezetten kizárta. 3. A 6. §. 3. bekezdése és a 7. §. 2. bekezdése nem nyer alkalmazást; a biztosítási ügyletek után közvetítési díj nem jár, ha a biztosított a kötvényt visszautasítja és a fizetést megtagadja. 18. §. E törvény. .. .évi. .. .hó ..napján lép életbe és azt a kereskedelemügyi és az igazságügyminiszter, HorvátSzlavonországokban pedig a törvénykezés tekinteteben Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok bánja hajtja végre. KÜLÖNFÉLÉK. = A hivatalos lap augusztus 36-iki számában megjelent az 1914. évi XXXV. törvénycikk az itélőbirői és az ügyvédi képesítéshez szükséges utólagos gyakorlatra, valamint a társasbiréság előtti ügyvédi képviseletre vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről. (Szcntesitést nyert 1914. évi augusztus hó 12-én. Kihirdettetett az „Országos Törvénytárában 1914. évi aug. hó 25-én.) „1. §. Az 1912: VII. t.-c. 1. és 2. §-ában megkívánt két évi utólagos joggyakorlatot, szolgálatot vagy működést nemcsak azok nem kötelesek kimutatni, akiket az idézett törvényszakaszok ez alól felmentenek, hanem azok sem, akik közokirattal igazolják, hogy a gyakorlati birói vizsgálatra, az ügyvédi vizsgára vagy az egységes birói és ügyvédi vizsgára képesítő joggyakorlatot vagy tanári működést az idézett törvénycikk életbelépésekor vagyis 1912. évi május hó 1. napján vagy korábban megkezdették. 2. §. Az 1912: L1V. t.-c. 97. §-a ugy egészíttetik ki, hogy a járásbíróság (a kir. Kúria, a kir. Ítélőtábla, az esküdtbíróság, a kir. törvényszék, a kir. közigazgatási bíróság) előtti tárgyaláson nemcsak ügyvéd vagy ügyvéd-helyettes (1912 : VII. t.-c. 2. §.),