Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914 / 34. szám - A Moratorium-rendelet hiányairól
VII. évfolyam. 34. szám. Kolozsvár, 1914. augusztus 23. ZI10BI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balács, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, Ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-széJci biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Fercncz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Elöfizetési-dij: Egész évre 16 K. 1 Félévre .... 8 K. Xegyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések e's hirdetések a kiadóhivatal/ intézendők. TARTALOMJEGYZÉK moratórium. KÜLÖNFÉLEK. HIRDETÉSEK. A Moratórium-rendelet hiányairól. — Ujabb X 3 Moratórium-rendelet hiányairól. A „moratórium" ma már annyira a hadi állapotok velejárója, hogy enélkül háborút elképzelni nem is lehet. Célja ennek, amint azt König V. dr. egyik cikkében nagyon helyesen megjegyezte, hogy megállítsa az egész gépezetet, nehogy a pánik megölje egész gazdasági életünket. Közismert dolog, hogy háborús időkben a hitelélet nem funkciónál. Mindenik félti követelését, az adóst megrohanják; megrohanják a pénzintézeteket a betevők, mindenik a pénzének kiadását kívánja. Azzal, hogy ez az ijedtség, rémület nemcsak az egyesekre — legyen az fizikai vagy jogi személy — hanem a közre is mily pusztitó hatással van, mindenki, aki a hitelélet törvényeit ismeri, tisztában van. A moratórium a gazdasági élet tönkretételének elkerülését célozza. A moratórium (halasztás engedélyezése) tehát az elkerülhetlen szükség, a vis major szüleménye. Persze ez a moratórium célját csak akkor fogja elérni, ha az kellő körültekintéssel és alkalmas cautélákkal van megalkotva, szabályozva és ellátva. Mert az adós tulkedvezése a hitelező tönkretételét eredményezheti és odajutunk, hogy a hitelező fennálló követelése mellett éhenhalhat, holott azt az adós tönkretétele nélkül bizonyos percentben be tudná hajtani és az adós rizikó nélkül fizethetne. Azt feltétlenül elismerjük, hogy nincsen olyan érdek, mely kiméletre igényt tarthatna, ha a háború céljai ezt megkövetelik. Emellett azonban a moratórium előfeltételeinek körülírásánál különös vigyázattal és körültekintéssel kell lennünk és egyedül a fenti cél lebeghet szemeink előtt. Mert máskülönben a medicina peior morbo lesz. A minisztériumnak u. n. moratórium-rendelete helyes és célirányos intézkedései mellett sok hiányban szenved. Az kétségtelen, hogy gyors rendelkezésre lévén szükség, az irányadó körök véleménye meghallgatható nem volt, azonban a 14 napi rövid határidő megszabása korrektivum gyanánt szolgál ebben a tekintetben és kormányprudenciára vall. Mert a kormány arra számított, hogy a 14 nap hamar eltelvén, ez idő alatt képes lesz az irányadó köröket meghallgatni és a helyes gondolatok a moratórium meghosszabbításakor már felhasználhatók lesznek. S hogy a kormány ezt intenciónálta, kitűnik abból, hogy az igazságügyi kormány f. hó 8-án az irányadó tényezőket egy értekezleten, amelyről a lap másik helyén részletesen beszámolunk, már meg is hallgatta és bizton reméljük, hogy az uj moratórium-rendeletből már hiányozni fognak azok a rendelkezések, amelyeket ugy a gazdasági tényezők, mint a jogirodalom pár nap alatt kifogás tárgyává tettek. Hogy az uj rendelet intézkedéseit kontrolirozhassuk, ebből a szempontból pár szóval e hiányokat megemlitjük. Felmerül az a kérdés is, hogy pl. olyan váltónál, mely július 30-án járt le és igy a moratórium az óvási határidőn belül következett be, a rendelet alapján hogyan óvatolandó ? Az óvási határidő csak a lejárat napja lesz-e vagy pedig a rendes 3 napos határidő; a döntés nem lehet más, minthogy az óvás ilyen esetben is három napon át vehető fel. Az ilyen váltót is ugy kell tekinteni, mintha a meghosszabbított lejárat eredeti lejárat volna. Nagy hiánya a rendeletnek, hogy ellenmondásaival sokakat a legnagyobb zavarba hozhat. így pl. a pénzintézet, a kereskedő vagy gyáros továbbra is köteles pontosan fizetni a lakbért, az alkalmazottakat, munkásokat stb., viszont ő nem csupán künnlevőségeit nem kaphatja meg pontosan, de valamely pénzintézetnél levő betétét vagy folyószámlái követelését sem. Ilyen körülmények között nincsen kizárva," "hogy az a kereskedő is fizetési zavarokba juthat, kinek elsőrangú pénzintézeteknél nagyösszegü betétei vannak. * A budapesti nagyobb pénzintézetek a moratóriumra vonat" kozó kormányrendelet értelmezése tekintetében egyetértőleg megállapították, hogy az összes, 1914. augusztus 14-ig bekövetkező esedékességek lejárati napja a rendelet intézkedése szerinti határnapra kitoltnak tekintendő. Egyidejűleg megállapodás történt arra nézve, hogy a moratórium tartama alatt is mindazokat a váltókat és utalványokat, amelyek bevételezést igényelnek, be fogják mutatni a végből, hogy az illetők szabadságában álljon a lejáratokat beváltani vagy a moratórium által biztosított joggal élni. Dr. König Vilmos a Jogt. Közlöny 32. számában a rendeletnek következő intézkedéseit kifogásolja: 1. Hiba, hogy a moratóriumot minden magánjogi obligacióra kiterjeszti. Pl. a nem pénzbeli szolgáltatásoknál ilyen halasztás engedélyezésére szükség nincsen, mert külön elbírálás tárgyát képezhette volna a háború mint vis major érvényesülése. 2. Elhibázott, hogy a pénzintézeteknek minden megkülönböztetés nélkül 200 koronára korlátozhassa fizetéseit. Mert nem méltányos, hogy akinek 205 kor. betétje van, épp ugy követelhet 200 koronát, mint akinek milliós betétje van. 3. Ellentmondás van abban, hogy pl. a munkabérek stb. kifizetendők, a bankban levő fedezet azonban hozzáférhetetlen. 4. Teljesen elhibázott a rendeletnek az az intézkedése is, amely a moratóriumot a folyószámlabeli banktartozásokra is kiterjeszti. 5. Feltétlenül ki kell vonni a moratórium hatása alól a haszonbérköveteléseket is. * A rendelet egyéb más hiányaival nem foglalkozunk, mert hisszük, hogy mire e sorok napvilágot látnak, azok már eliminálva lesznek. x.