Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 34. szám - Ujabb moratorium

270. oldal. JBrdélyrészi Jogi Közlöny. 34. szám. moratórium. A hivatalos lap mult csütörtöki számában közölte az uj moratóriumra vonatkozó 6045—1914. számú kormányrendeletet, amelyet kivonatosan már ismertettük. E rendelet szerint a moratórium a ug. elsején kezdődő hatállyal két hónapig tart, illetve az augusztus elsején 14 napi időre dekretált moratórium hatálya szélesebb alapokra fektetve és pontosabban körülírva október elsejéig hosszabbittatik meg. A kormányrendelet egész terjedelmében igy hangzik: 1. §. Lejárt vagy 1914. évi szeptember hó 30. napjáig bezárólag lejáró pénztartozások fizetésére, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy általában olyan kereskedelmi ügyleten vagy más magánjogi cimen alapulnak, amely 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett, két hónapi halasztás engedtetik (moratórium). A halasztás idejét a lejárat napjától és ha a tartozás már 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt járt le, 1914. évi augusztus hó 1. napjától kell számítani. Oly tartozások tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy törvénynisl fogva kamat jár, a kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. Nem kamatozó tartozás után törvényes kamat számitható. 2. §. A halasztás ideje alatt az 1. §. rendelkezése alá eső váltó, kereskedelmi utalvány, közraktári jegy és csekk tekintetében a fizetés végetti bemutatás és a fizetés hiánya miatt felvett óvás, csekknél pedig az 1908: LVIIÍ. t.-c. 17. §-ában említett igazolás is hatálytalan. Az 1. §. rendelkezése alá eső váltó tekintetében a halasztás ideje alatt az 1876 : XXVII. t.-c. 25—29. §-aiban szabályozott biztosítási visszkeresetnek helye nincs. Az 1. §. rendelkezése alá nem eső olyan váltó, kereskedelmi utalvány és közraktári jegy tekintetében, amely 1914. évi október hó 1. napja előtt jár le, a fizetés végetti bemutatásnak és a fizetés hiánya miatti óvás felvételének határideje a lejárat napját követő tíz köznap. 3. §. A halasztás ideje az 1. §-ban emiitett tartozások tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesítésére vagy fenntartására megállapított határidőbe nem számitható be. 4. §. Az 1. §-ban engedett halasztás alá nem esnek: 1. állami és államilag biztosított adósságok kamatai, tőketörlesztő részletei és járadékai; 2. zálogleveleknek, valamint gyámi pénzek elhelyezésére alkalmas vagy óvadékképessé nyilvánított egyébb kötvényeknek kamatszelvényei és kisorsolt címletei; 3. törlesztéses záloglevélkölcsönöknek és olyan követeléseknek kamatai és tőketörlesztő részletei, amely követelések a 2. pontban említett egyéb kötvényeknek kibocsátására alapul szolgálhatnak; 4. vízvezetéki és világítási műveknek, általában közüzemeknek használatáért fizetendő dijak; 5. olyan tartozások, amelyek az adóst a Vörös Kereszt Egylettel szemben vagy a hadba vonultak hozzátartozóinak segélyezésére vagy a háború alkalmából másnemű segélynyújtásra rendelt alappal szemben közvetlenül vagy utalványozás alapján terhelik; 6. tartásdijak és életjáradékok; 7. a biztosítási ügyletből eredő tartozások közül: a). katonai szolgálat esetére szóló vagy a hadi szolgálatban bekövetkezett halál esetére kiterjedő biztositásnál az egész biztosítási összegnek, más életbiztosításnál a biztosítási összeg ötszáz koronáig terjedő részének kifizetése. y a biztosító azon tartozása, amely az életbiztosítási kötvény visszavásárlására vagy az ily kötvény alapján kölcsön folyósítására irányul, kétszáz korona erejéig; c) tüz- és jégkárbiztositásnál a dijak és kárösszeg fizetése; d) minden más biztosítási ágnál — a viszontbiztosítás kivételével — a kárösszeg fizetése négyszáz korona erejéig; e) a viszontbiztosítónak e biztosításból eredő tartozásai az a—d) pontok értelmében a biztosító által fizetendő összegek arányában, valamint a tüz- és jégkárbiztositáson alapuló viszontbiztosítási dijak; 8. bértartozások, kivéve ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik és nem részesül szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben ; e két utóbbi esetben a bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelelő mértékben fizetendő; 9. haszonbértartozások; 10. szolgálati szerződésből eredő tartozások, ideértve a mezőgazdasági vagy ipari munkaviszonyból eredő tartozásokat is ; 11. a munkavállalót alvállalkozójával szemben terhelő tartozások, abban az arányban, amelyben a munkavállaló a teljesített munkáért az ellenértéket kézhez kapta; 12. idegen vagyon kezeléséből a halasztás ideje alatt befolyó jövedelem kiszolgáltatása, a vagyonkezelőt megillető jogok épségben tartásával. 5. §. Betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél és más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekről a betevő —a kikötött íelmondási idők épségüen tartása mellett — az e rendelettel engedett halasztás ideje alatt csak az alább következő korlátok között rendelkezhetik. Ha a betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betét 1914. évi augusztus hó 1. napján kétezer koronát meg nem haladt, a betevő kétszáz koronának., ha pedig kétezer koronát meghaladt, havonkint kétszáz koronának kifizetését követelheti; de kétezer koronától négyezer koronáig terjedő betétnél a halasztás egész ideje alatt legfeljebb a betét tíz százalékának kifizetését lehet követelni. A folyószámla tulajdonosa betétének kifizetését összegre való tekintet nélkül követelheti, amennyiben hitelt érdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő összegre alkalmazottai fizetésének vagy munkabérének, üzleti vagy üzemi helyiségei bérének kigyenlitésére múlhatatlanul szüksége van, vagy amennyiben az összeget adók vagy más köztartozások kiegyenlítéséül a beszedésükre hivatott pénztárhoz utalja át; e jogával azonban csak ugy élhet, ha a szükségelt összeget — amennyiben hosszabb felmondási idő kikötve nincs — legalább nyolc nappal előbb írásban bejelenti. Hitelszövetkezeteknél a követelhető összeg a betét felét egyik esetben sem haladhatja meg. Az 1914. évi augusztus hó 1. napján fennállott betétből e napon vagy később kifizetett összegek a 2. bekezdés alapján utóbb követelt összegekbe beszámíthatók. Az intézet vayy cég az e rendelettel engedett halasztásra való hivatkozással nem tagadhatja meg a betevő olyan rendelkezésének a foganatosítását, amelynél fogva betétéből valamely összeg ugyanazon intézetnél vagy cégnél más folyószámlának javára Írassék vagy az átutalásra vonatkozó záradékkal ellátott betéti könyvre vitessék át. Az igy más személy javára átutalt összeg felett ez a személy a halasztás ideje alatt csak a közte és a betevő között létrejött és az intézettel vagy céggel közölt megállapodás korlátain belül és csak annyiban rendelkezhetik, amennyiben arról a betevő átutalás nélkül rendelkezhetett voln?.; a betevő ebben az esetben megmaradó betéte felett a megfelelő összeg erejéig nem rendelkezhetik. A betevő a saját folyószámlájára vagy betéti könyvére átutalt összeg kifizetését szintén csak ugyanabban a mértékben követelheti, amelyben az átutalás nélkül követelhette volna. Betéti könyvekre elhelyezet tízezer koronánál nem kisebb összeget a betevő ugyanazon intézetnél vagy cégnél meglévő vagy újonnan nyitandó folyószámlájára utalhat át és e folyószámlái követelése felett ugy rendelkezhetik, mintha az összeg eredetileg is folyószámlán lett volna elhelyezve. Közalapoknak folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett betétei a feimerült szükséghez képest — a kikötött felmondási idő épségben tartása mellett — korlátlanul kifizetendő. 6. §. Az 1. §-ban engedett halasztás a találmányi szabadalmi évi dijakra is kiterjed. 7. §. Ez a rendetet nem érinti az erőhatalom hatására vonatkozó jogszabályokat. 8. §. A halasztás alá eső biztositási dijak fizetését a biztosított a halasztás idejének eltelte után nem tagadhatja meg, arra való hivatkozással, hogy a biztosítás a díj nem fizetése következtében megszűnt; kivéve ha a biztosított a biztositási dij lejáratának napját vagy a biztositótól engedett halasztás leteltét követő tizenöt napon belül a biztositóval közli, hogy a biztosítást megszüntetni kívánja vagy e határidőn belül a biztosító címére ily tartalmú levelet postára ad. 9. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy közterhek kivetésére jogositottt testületeknek a 4. §. 3. pontjában említett olyan tartozásaik fizetésére, amelyek e közterhekből fedeztetnek, halasztást engedhessen, amennyiben e közterhek fizetésére halasztás adatott. 10. §. Amennyiben e rendelet hatálya alatt a halasztás alá eső tartozások körének kiterjesztése vagy megszorítása válnék