Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 28. szám - Uj polgári törvény

VII. évfolyam. 28. szám. Kolozsvár, 1914. július 12. ERDELYRESZI3061K0ZL0NY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp yózsef, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferenez-utcza 42, szám. Megjelen minden vasárnapon. Előfizete'si-dij: Egész évre 16 K. | Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések e's hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendok. TARTLAOMJEGYZÉK : Uj polgári törvény. — Elévülés és elbirtoklás. (Jegyzetek az Optkv. 1451—1501. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, kir. törvényszéki albiró. (Folytatás.) — A román büntető törvénykönyv. Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette: Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Befejező közi.) KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X Uj polgári törvény. Fúrni a lyukat a vízben — könnyű munka; de lyukat fúrni a vízbe — lehetetlen dolog. Sokszor a törekvés és siker utolérhetetlen távolságban áll egymáshoz; így vagyunk az uj polgári törvény készítésével: régi törekvés, sok láradság és mindeddig mondhalni semmi eredmény. A hivatalos javaslat élő anakronizmus, Mária Therézia idejében még jó lett volna, ma?, másfelől az általános jogtudomány primitív fejletlenségénél fogva merő képtelenség annak fölosztása és rendszere. Meg kell változtatni a törekvés irányát jövőre, különben a siker örökre elmarad. A római jog tudománya kimerült az akkor különválva élő dologtulajdon és haszontulajdon egymáshozi viszonyának (birtoktannak) tárgyalásában ; a tulajdonjogot nem tudta alkatelemeire bontani; emiatt nincs helyes distingtio és nem létezik helyes fölosztás ; hiányzik a rendszer mozgatható organizmusa és ennek a hiányos rendszernek sincs kardinális alapja; sok helyt téves a jogi terminológia, de meg a mi fő, nagy részben hiányos, szegény. És itt áll ma is az általános jogtudomány mint levert cövek. Nem a magyar jognak szükséges a radikális reform, a magyar jog is van olyan, mint a többi nemzeté, hanem az általános jogtudomány van erősen rászorulva ; épen ezért a magyar kodiíikátorokat nem terheli ma sem az általános felelősségből több — ne vegyék magukat sértve tehát e bírálat által — csak annyi, mennyi az ő törvényes jutalékuk az egészből. Tényleg ugy van, hogy a gyakorlati tudományok fejlettebbek, izmosabbak az elméleti tudományoknál; sőt egyetlen egy szakban is, pl. a jogtudományban, bizonyos üresség tátong az elmélet és gyakorlat közt, alig ismerik egymást. . . katedrális bölcsességtől a józan birói cognitióig mily nagy távolság van — ismeretes ; ez a birói cognitió és birói karakter tartja a lelket a törvénykezésben és nem a tételes törvény, ami nincs, sem az elméleti tudomány, ami téves. A gyakorlat előre tör, munkál, fárad, meg pihen, újra küzdelemre száll és eredményt követel, tekintet nélkül arra, hogy mit mond a bámuló elmélet, mert élni muszáj; ha van eredmény: helyes az elmélet, ha nincs: eldobja az elméletet. A valódi tudomány csendben kísérletezik, nem is veszik észre és ha sikerre vergődött, szinte észrevétlenül már beolvadt a gyakorlatba; az a másik.. . amely lármás, hangosan kísérletezik, amely üres jelszavakkal vezetni akar és amely lenézi a gyakorlatot mikor neki ugy tetszik, az — nem komoly tudomány. Azzal már tisztában vannak az emberek, hogy az életviszonyok külön és a jogviszonyok ismét külön más-más fórum elé tartoznak; azt is tudják, hogy a jogviszonyok is tovább osztandók: az erkölcsi jogviszonyokat a büntető hatóság, a vagyoni jogviszonyokat pedig a polgári hatóság ítéli meg. De már arra nem voltak képesek, hogy a gyakorlatba bevigyék tudományukat, az uj polgári törvény hivatalos javaslatában Törvénynek Első Része kizárólag életviszonyok és nem vagyoni jogviszonyok rendezésével foglalkozik, holott az életviszonyok rendezése nem tárgya a polgári törvénykönyvnek, az Első Rész mellőzendő. A 2-ik és 3-ik Rész Dologi jog és Kötelmi jog elnevezés alatt huszonnégyféle címen összezavarja a reáljogokat; együtt tálalja föl a különböző jogviszonyokat, melyek a tulajdonközösségből, a tulajdonváltozásból és amelyek a tulajdonsértésből keletkeznek ; mindeddig semmiféle tudománynak se sikerülvén a tulajdoni jogot alkatelemeire bontani: dologjog, haszonjog, értékjog és muukajog, a saját külön karakterisztikájának eltussolása mellett, egy külön khaoszt képez a magyar javaslatban. Nincs ember, aki szabatosan megmondja a különbséget dologi jog és dologjog közt, mert általánosan ismeretlen még a forma jog és a reál jog közti különbség is. Alanyi jog, tárgyi jog: a római jog hibás felfogása szerint öröklődött; jogviszony, jogügylet, birtok, tulajdon stb. stb. közönségesen használt kifejezések; de ugy vannak vele jogászaink is, hogy ha ismerik a kifejezést, a fogalma előttük imaginaria quantitas, ismert fogalmaikra pedig nem akad megfelelő kifejezés: a valóság rejtve marad így is, ugy is, illetve rejtve nem marad, de bizonyos, hogy terminológia hiányában a jogtudomány ma is kiskorúságban szenved az egész világon. Mit tehet ilyen helyzetben a magyar javaslat is? A dologi jogviszony alanya: személy, tárgya: dolog; de mi maga a jogviszony? Mi képezi a jogviszony lényegét? Jogviszony : a dologi jog és kötelmi jog kapcsolata; lényegének két alkata van: dologi jog és kötelmi jog s ha a két alkatrész összekapcsolódik (csakis ekkor): megvan a jogviszony. Dologi jog: szabad rendelkezés a dolog fölött, követelés törvénynél fogva. Kötelmi jog: a rendelkezés teljesítése vagy tűrése kapcsolatnál fogva és törvény szerint tartozás, kötelezettség. Mily óriási tévedés! A kötelmi jo^ot is pozitív jognak tekintették a római jog idejétől kezdve és tekintik ma is közönségesen, csakúgy, mint a dologi jogot, rendszert építenek rá; a törvénykönyvet ugy osztják föl, hogy külön dologi jog és külön kötelmi jog létezik és eszerint tárgyalnak; holott a dologi jog magára nulla kötelmi jog nélkül; a kettőnek a kapcsolata pedig maga a jogviszony lényege, amint alanya a jogviszonynak a személy és tárgya a dolog, de nem institúció egyik sem, hanem kapcsolatban együtt: jogviszony ; kapcsolat elszakitásával: semmi mind a kettő. Ilyen semmire rendszert fektetni nem lehet. Az Uj Polgári Törvény-nek javaslat szerint 1—4 része van; az 1-sö rész mellőzendő, nem vagyoni jogviszonyok rendezésével foglalkozik, polgári törvénykönyvnek nem tárgya; a második és harmadik rész, mint dologi jog szétváltan tárgyalva, jogi képtelenség; kapcsolatos tárgyalása nem egyéb, mint a jogviszony lényegének az ismertetése, a formajognak a bemutatása, melyben mérték szerint elhelyezkednénk a reáljog, a valóságos jog mindenike egyaránt, a tulajdoni jog alkatelemei szerint rendszerben sorakozva.