Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 28. szám - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451-1502. §-aihoz

Egyetlenegy helyes tárgya van elnevezés szerint az uj polgári törvénynek a fölosztásban: Az öröklési Ám azonban ez sem önálló rész, még nem is önálló fejezet, csak a törvény egyik fejezetének, a tulajdonváltozásnak többi cimei közt, mint pl. az adás-vevés, csere, elbirtoklás stb. egyik cim.... Hát lehet igy törvénykönyvet fölosztani ?! Négy önálló részre! És egyik se található föl a valóságban. Ennyit a fölosztásról. Alkalmilag érdemileg mutatom ki, hogy irányváltoztatás nélkül, az irodalomban már kínálkozó reformok befogadása nélkül, az irodalomban már kínálkozó reformok befogadása nélkül — törekvésünk soha sikerhez nem jut. Üre? jogász. XEléflüs és Elbirtoklás. ^(Jegyzetek az Optk. 1451—1502. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, kir. törvényszéki albiró. (Folytatás.) 1467. §. Ingatlanokra nézve az, kinek nevére azok a nyilvánkönyvbe bekebelezvék, minden ellenmondás elleni teljes jogot szintén három év lefolyta alatt birtokol el. Az elbirtoklás határai a beiktatott birtok mértéke szerint Ítéltetnek meg. A telekkönyvezett ingatlan tulajdona rendszerint a nyilvánkönyvi bekebelezéssel szerezhető meg. Abból azonban, hogy valaki tulajdonosként telekkönyvileg bekebelezést nyert, a tulajdonosi minőségére feltétlenül következtetni nem lehet. £z csak akkor történhetik meg, ha a bekebelezés érvényesen történt. Hogy az érvényességnek melyek a feltételei, azt itt tárgyalni fölösleges. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy az érvénytelenül történt bekebelezésnek is vannak bizonyos joghatályai és pedig 1. hogy az érvénytelenül bekebelezett tulajdonos további bekebelezéseket engedélyezhet, 2. hogy a tulajdonjogának fennállását nem tartozik igazolni és 3. hogy az eredetileg érvénytelen bekebelezés a törlési kereseti jog elévülésével érvényessé válik. A most emiitett elévülés határideje az érvénytelen bekebelezéstől számított három esztendő. Aki tehát olyantól szerezte meg az ingatlan tulajdonát, akinek erre vonatkozó joga eredetileg érvénytelen bekebelezésen alapszik, ezen bekebelezéstől számított három év eltelte után meg nem támadható, mert az eredetileg érvénytelen jogot három év alatt elbirtokolta. Ez az u. n. telekkönyvi elbirtoklás intézménye, mely kizárólag a jóhiszemű harmadik személyek javára s ezek javára is csak visszterhes szerzés esetében szolgálhat. (1467. §.). Ezen intézmény részletes tárgyalását 1. Kolosváry B. Magyar Magánjog (II. köt. 360. 1.) és Menyhárt G. Az elbirtoklás (87. I.) c. munkájában. Az 1467. §-nak helyes értelmezése szerint a tkvi elbirtoklás egyik lényeges kelléke a tényleges birtoklás, ez kitűnik az 1460. és 1467. §§-ok egybevetéséből, de ez értelmezést követi az állandó birói gyakorlat is. (Ko. 1910. G. 120.) Az örökösöket a hagyatéki vagyon hasznai örökrészük arányában az örökjog megnyíltától fogva illeti meg. Ebből folyóan az osztályos örököstárs, ha egyedül is birtokolja a hagyatéki vagyont osztályos örököstársaival szemben, az ezeket illető hasznok iránti jogot elbirtoklás utján meg nem szerezheti, ha az örökjog megnyíltától az örökösödési eljárás befejeztéig, illetőleg a hagyaték átadásáig 3 évnél hosszabb idő telt is el. (Ko. 1907. G. 165.) Az 1467. §-ban szabályozott 3 évi elbirtoklásra csak harmadik jóhiszemű telekkönyvi jogszerző hivatkozhatik, mig a közvetlen telekkönyvi jogszerzők ellen a törlési kereset eredeti érvénytelenség alapján a tkvi bejegyzés keltétől számított 3 év után is még megindítható. (Ko. 1910. G. 83.) Az 1467. §. szabályát csak jóhiszemű harmadik szerző érvényesítheti a maga javára. (C. 576/1904.) Az örökösök az örökhagyó jogai és kötelzettségeinek egyetemes utódai lévén, oly harmadik személyeknek, kik az 1467. §. élteimében a három évi elbirtoklással sikerrel védekezhetnének, ntm tekinthetők. (Lfi 3592/77.) A három év alatti elbirtoklás csak a tkvi rts II. része szerinti bekebelezések folytán foghatván helyet, a helyszinelési felvétel alapján az 1467. §-ában meghatározott birtoklásra alapított kifogás netn érvényesíthető. (C. 8248/1893.) Nem hivatkoihatik a telekkönyvi elbirtoklásra az a fél, — bár a telekkönyvi be'^gyzés elrendelése óta 9 év telt el — aki atyjától szerez adás-vevés utján oly ingatlant, amelyet atyja nem bir, hanem alperesek már 30 év óta birtokolnak s mely ingatlanra vonatkozólag atyja már a tulajdonjogi perét elvesztette; mert oly körülmények közt nem tekinthető oly jóhiszemű vevőnek, mint a minőt az 1467. §. megkíván. (C. 5752/1897.) Az 1467. §-t nem érvényesítheti a maga részére az, aki az ingatlanok szerzéséhez a kellő jogcímet nem igazolja. (C. 8915/1875.) A telekkönyvi első felvétel egymagában nem állapit meg oly megtámadhatatlan jogot, mely birtoklás nélkül elévülhető (1467. §.) s igy az, aki az ingatlannak a helyszíneléskor telekkönyvileg kitüntetett tulajdonosa ugyan, de annak birtokában nincsen, az ingatlan birtokát az ingatlan birtokosa ellenében elévülés által meg nem szerezheti, miből következik, hogy az ingatlannak tényleges birtokosa a helyszíneléskor tulajdonosként bejegyzett személy ellenében az ingatlanhoz való igényét telekkönyvi kiigazítási kereset utján is annál inkább bármikor érvényesítheti, minthogy erészben a telekkönyvi rendtartás korlátoló rendelkezést nem tartalmaz. (C. 1977/1894.) 1468. §. Ahol még rendes nyilvánkönyvek behozva nincsenek és az ingatlan dolgok szerzését a birói irományokból s más okiratból kell bebizonyítani, vagy ha a dolog annak nevére, aki arra nézve a birtokjogokat gyakorolja, beiktatva nincs: az elbirtoklás csak harmincz év lefolyta után végződik be. I. Ez a §. a telekkönyvön kivüli elbirtoklás határidejét állapítja meg, mely két esetben nyer alkalmazást: 1. ha a kérdéses területen nyilvánkönyvek egyáltalában nincsenek és 2. ha ! nyilvánkönyvek vannak ugyan, de a birtokló nevére az ingatlan | beiktatva nincs. II. A helyszinelési tulajdonossal szemben megkezdett elí birtoklás a tulajdonosnak vele vérségi és családi összeköttetésben I álló s ennélfogva a tényleges birtokviszonyokról tudomással ! birni tartozó jogutóda ellenében is hatályos. (C. 13045/1893.) Az elbirtoklás utján való tulajdonszerzéshez szükségtelen annak kimutatása, hogy a telekkönyvi tulajdonos tudomással bir-e a birtoklásról. (D. 1910. G. I. 210.) 1469. §. Szolgalmak és idegen földön gyakorlott egyéb különös jogok, az által, kinek nevére a nyilvánkönyvekbe bekebelezvék, úgy mint a tulajdonjog, három év alatt birtokoltatnak el. 1470. §. Ahol rendes nyilvánkönyvek még nem léteznek, vagy hol ily jog azokba bekebelezve nincs, azt a jóhiszemű birlaló csak harmincz év után birtokolhatja el. I. Ismétlések elkerülése céljából az 1469. §-ra vonatkozóan az 1467. §-nál, az 1470. §-ra vonatkozóan pedig az 1468. §-nál elmondottakra utalunk azzal, hogy azok az idegen dologbani jogok esetében is megfelelően alkalmazandók. II. A szolgalomnak elbirtoklás által való megszerzéséhez oly birtoklás vezethet csupán, amely a rendes elbirtoklási időn át szakadatlanul, a szolgáló telek tulajdonosának nem puszta elnézése vagy precarium alapján, hanem jogképen, vagyis oly módon gyakoroltatott, hogy a szolgáló telek tulajdonosa a szolgalom jogszerű gyakorlásának elismeréseképen állandóan tartózkodott oly cselekvéstől, amely a szolgalom gyakorlását lehetetlenné tette volna s mire egyébként tulajdonjoga kizárólagosságából folyóan jogosult lett volna. (C. 1295/1909.) Midőn felperes az ingatlant megszerezte s tulajdonjoga bekebeleztetett, alperes, illetve atyja, kinek alperes a jogaiba lépett, az ingatlant már 30 évet meghaladó idő óta háborítatlanul békésen ténylegesen bírta, tehát az 1468. és 1493. §§. szerint a tulajdonjogot telekkönyvön kivül megszerezte, igy külön szerzési jogcímet kimutatni s a birtokot átengedni nem tartozik, tekintettel arra is, hogy felperes részére a bekebelezéstől a keresetindításig 3 év nem telt el s igy az 1467. §. szerint minden ellentmondás elleni teljes tulajdonjogot még nem szerzett; de jelen esetben egészen jóhiszemű szerző sem volt; mert oly ingatlant vásárolt, melyet neki az eladó nem adhatott tényleges birtokába s ennek okát tudakolni elmulasztotta. (C. 2693/1897.) (Folytatjuk.) \