Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 24. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

24. szám. Erdélyrés/i Jogi Közlöny 205. oldal. not csak akkor követelhetik, ha az a "haszon az elhalt törvényes kötelezettségének teljesítéséből állott volna. (Mi Dt. IV. Curia 1907. febr. 14. 10,257/905. sz. a. V. p. t. 148. sz. eset.) Az emberölés különféle eseteiből származható kártérítési igényre vonatkozó jogelv szerint kártérítést csak az igényelhet, kinek irányában a megölt tartásra kötelezve volt. Szülő gyermekétől tartást csak teljes vagyontalansága esetén követelhet; nincs ilyenre igénye, ha 4800 K értékű ingatlana van, és egészséges, munkabíró. Ha a megölt fin 400 K évi keresményét atyja segélyezésére fordította, ezt nem törvényes tartási kötelezettsége alapján, hanem önkéntes adomány cimén tevén, ennek elmaradásáért a megölt fiu atyja kártérítést nem követelhet. (M. Dtár V. §. Curia 1910. szept. 20. 1994/910. sz. a. VII. p. a.) 1328. §. Ki valakit erőszakos fogadás, magánfogságba tétel, vagy szántszándékkal jogellenes letartóztatás által, szabadságától megfoszt; tartozik a megsértettnek előbbi szabadságát megszerezni és teljes elégtételt szolgáltatni. Ha szabadságát többé meg nem szerezheti, tartozik nejének és gyermekeinek, szintúgy mint a megölésnél, kártérítést szolgáltatni. 1329. §. Ki valamely nőszemélyt elcsábii s vele gyermeket nemz, megfizeti a szülés és gyermekágy költségeit és az első rész harmadik fejezetében megállapított atyai kötelességeket teljesitendi. Mely esetekben kelljen az elcsábítást, mint egyszersmind büntettet, vagy súlyos rendőri kihágást büntetni, a büntető törvény foglalja magában. „Elcsábítás" alatt az értendő, midőn valamely nőszemély szándékosan választott eszközök (kecsegtetés, ámítás, hitegetés stb.) által biratott a nemi inger kielégítésére. Csábítás esetében a nő a munkamulasztás és szülés költségei megtérítését követelheti. Nem követelhet azonban sem fájdalomdijat, sem az elvesztett becsületét, vagy a házasságkötés kilátásainak csökkenéséért kárpótlást. Ha azonban az elcsábítás büntetendő cselekménnyel párosulva történt, akkor az elcsábított nőnek az 1324. §. szerinti teljes elégtétel jár. (Kassai it. t. Téríi: VIII. 358. sz.) 1330. §. Ha valakinek becsületsértések által valóságos kár vagy nyereségelmaradás okoztatotU akkor az jogosítva van kártalanítást, vagy elégtételt követelni. Az 1329. és 1330. §-okban foglalt kérdésekről jelenleg a btkv. rendelkezik. L. btkv. 198. §., 317—32G. §§. Továbbá Bp. 576—589. §§. 1331. §. Ha valaki értékben szándékosan, vagy másnak szembetűnő gondatlansága által károsittatik ; jogosítva van az elmaradt nyereséget is és ha a kár valamely büntető törvény tiltotta cselekvény által, vagy pajkosságból és kárörömből okoztatott, a kéjbecsárt követelni. Ingatlan kétszeri eladása esetében a károsult az 1324. és 1331. §. értelmében az eladótói teljes kártérítést követelhet. (Ko. 1899. F. 50. Térfi: IV. 403. Mv. 1902. G. 26. Térfi: VI. 490.) Ha valaki másnak szándékos és különösen büntetőjogilag tiltott cselekménye által okoz kárt, az elmaradt nyerséget (elvont hasznot) is megtéríteni tartozik. (Mv. 1908. G. 94. Térfi: XIII. 697.) 1332. §. Azon kár, mely kisebbfoku hibából vagy gondatlanságból okoztatott, azon közönséges érték szerint téríttetik meg, melylyel a dolog a kártételkor bírt. Ezen §. esetében csak a valóságos kár térítendő meg, a dolognak a kártételkori közönséges értékével. Ezen érték vagy a megtérítendő dolognak piaczi árából (1058. §.), vagy az arra nézve fennállott szabott árból (1059. §.) és ezen eseteken kívül szakértők által határozandó meg. V. ö. 1323., 1324. §§. 1333. §. Azon kár, melyet az adós hitelezőjének a tartozott tőkepénz kikötött megfizetésébeni késedelem által okozott, a törvényben meghatározott kamatok által téríttetik meg. (995. §.) V. ö. 816, 902, 904, 965, 1051, 1064, 1118, 1135, 1136, 1154. 1166, 1311, 1367. 1399, 1409. §§. továbbá: 1877: VIII., 1895: XXXV. és XXXVI. t.-c. Ezen §. rendelkezése csak azon esetekie áll. melyekben a kamatfizetés szerződés által nem köttetik ki. (994. §.) Az lo33. §. szabálya minden pénzbeli követelésekre alkalmazandó, akar kölcsönből, akár más jogcímből származzanak, | de nem oly követelésekre, melyek nem pénzösszletek, hanem | más dolgok, vagy szolgálmányt, még ha azoknak cime kölcsön volna is, tárgvaznak. (1842. január 18-iki udv. rendelv. 72. sz. függelék az 1333. §-hoz.) X 8 román bUnteta töruÉnyhonyü. (Kihirdettetett 1865. májas i-én. módosíttatott a 1874. februárins 17-én, 1882. februárius 21-én, 1893. május 28-án, 1894. febrnáríns 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Folytatás.) 273. Ily különös hatású cselekmények: a táviró sodronyI huzalak, oszlopok, vagy a távirdai állomások más egyéb anya: gának elszedése. rombolása, megrongálása, idegen tárgyaknak a táviróvezetékszálakra dobálása, a táviró adta jegyjelek meghamisítása, a lerombolt vagy megrongált távirdai állomás helyreigazításának vagy a tisztviselők szolgálati kötelességeik teljesítésének megakadályozása. (L. porosz 296.) 374. Midőn a távirdai szolgálat szándékos megakadályozása vagy meggátlása valamely személy súlyos testisértését j okozta, a vétkes fegyházzal s ha halálát okozta, meghatározott idejű kényszermunkával büntetendő. (L. porosz 297.) 375. Az. aki az állam vagy valamely társulat által fentartott távirdai állomás szolgálatát nem szándékosan akadályozza vagy gátolja meg, Iegfőlebb hat hónapig terjedhető fogsággal büntettetik; ha azonban az által valamely személy halála következett be, a büntetés egy hónaptól egy évig terjedhető fogság lesz. Midőn a cselekmény a távirdai tisztviselők valamelyikének kötelessége elhanyagolása következtében követtetett el, a büntetés egy évig, s ha valakinek halála idéztetett elő, két hónaptól két évig terjedhető fogság lesz. (L. porosz 298.) 376. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki müutakat, hidakat, vízvezetékeket, vizállitókat, elháritókat, gátakat, csatornákat avagy más egyéb vizi- vagy védmüve' ket szándékosan lerombol, vagy megrongál, úgyszintén az, aki ! folyamokon, folyókon vagy hajózható csatornákon a hajózást megakadályozza, hat hónapig terjedhető fogsággal vagy huszonhat leitől kétezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik. Ha az ily cselekmények valamely személy egyezségét vagy életét veszélyeztetik, a büntetés egy hónaptól két évig terjedhető fogság, vagy száz leitől ötezer leiig megállapítható pénzbüntetés lesz. Ha azonban valamely személy súlyos testisértését okozta, két hónaptól két évig terjedhető fogság s ha halálát okozta, fegyház lesz a büntetés. (L. porosz 301.) 377. Az, aki a kormánynak ragályos betegség megelőzése Í vagy elterjedése tekintetéből ennek elszigetelésére, az óvintézj kedésekre, vagy behozatali tilalomra vonatkozó rendelkezéseit I nem foganatosítja, két évig terjedhető fogsággal büntettetik; ha pedig ily jogsértés következtében valaki megbetegszik, a büntetés j két hónaptól két évig terjedhető lesz. (L. p. 306.) 378. Az, aki a kormánynak járványos baromvész megelőí zése, vagy elterjedése tekintetéből ennek elszigetelésére, az óvintézkedésekre vagy behozatali tilalomra vonatkozó rendelkezéseit nem foganatosítja, legfölebb egy évig terjedhető fogsággal büntettetik; ha pedig ily jogsértés következtében valamely állat megbetegedett, a büntetés egy hónaptól másfél évig terjedhető fogság lesz. (L. porosz 307.) 379. Az, aki a közhatósággal a hadseregnek háború idején való szükségesekkel ellátása vagy valamely köznyomor megelőzése vagy megszüntetése végetti élelmek szállítása iránti szerződés megkötése után a szerződést a meghatározott időben és helyen teljesíteni szándékosan elmulasztja vagy nem a szerződésnek megfelelően teljesiti, hat hónaptól két évig terjedhető fogsággal büntettetik. Ha a szerződés hanyagságból nem teljesíttetett és tényleges kár keletkezett, a vétség legfölebb egy évi fogsággal fog büntettetni. (L. porosz 308.) 380. Ezek a büntetések azon alszállitókra, szerződött ügynökökre és meghatalmazottakra is alkalmazandók, kik a szállítások célját ismerve a szolgáltatás nem teljesítését szándékosan vagy hanyagságból idézték elő. (L. porosz 308.) (Folytatjuk.)