Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 23. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

198. oldal. Erdéfjreszi Jogi Közlöny. 23. szám. férhetten, ugy fog büntettetni, mint azon dolgoknak közvetlen felgyujtója. (L. fr. 434.) 363. Midőn a tüz a fönnebb emiitett esetekben a tüz keletkezésekor a felgyújtott helyiségekben levő egy vagy több személy halálát okozta, meghatározott idejű kényszermunka lesz a büntetés. (L. fr. 435.) 364. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva) Midőn a 357., 358., 359., 360., 361. és 362. cikkek szerinti esetek bármelyikében a íüz ereje okozta kár a hatszáz lei összeget meg nem haladja, a biró a büntetéseket — egy évnél nem rövidebb időre - - a következőképen módosíthatja: a kényszermunkabüntetést fegyházra, a fegyházbüntetést javító fogságra; midőn fogság lenne a büntetés, azt tizenöt napig terjedő időre szállíthatja. 365. Azok, akik robbantás utján bányát, növénygyüjdét, építményt, hajót, köz- avagy épületfaraktárt le- vagy szétrombolnak, a fönnebbi cikkekben rendelt büntetésekkel fognak az ugyanazokban jelölt megkülönböztetések szerint büntettetni. (L. fr. 435.) 366. A valamely lakás vagy bármely más tulajdon felgyujtásával való fenyegetés a 235., 236. és 237. cikkekben jelölt megkülönböztetések szerint ugy fog büntettetni, mint a meggyilkolással való fenyegetés (L. fr. 436.) 367. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki valamely közhatóság lajstromait, másolt vagy eredeti ügyiratait, okiratokat, értékjegyeket, biztositási kötvényeket, kereskedelmi vagy bankértékeket, melyekben kötelezettség, intézkedés, vagy védelem eredhet, szándékosan eléget vagy megsemmisít, a következőképen fog büntettetni: Valamely közhatóság ügyiratainak, kereskedelmi vagy bankértékek megsemmisítése esetén a fogság legnagyobbb mértéke s meghatározott idejű jogbetiltás alalmazandó. Bármely más ügyirat vagy adóslevél megsemmisítése esetén pedig a vétkes két évig terjedhető fogsággal és száz leitől ötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik. (L. fr. 439.) 368. Az, aki tóbeli halakat, halastavakat vagy itatómedencéket megmérgez, egy hónaptól két évig terjedhető fogsággal és huszonhat leitől kétszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fog büntettetni. (L. fr. 452.) 369. Az, aki valamely személy halálát okozó vizáradást szándékosan idéz elő, meghatározott idejű kényszermunkával lesz büntetendő. (L. porosz 294.) 370. Az, aki a vasúton való tovavitelt az útnak vagy a fuvareszközöknek vagy az út más egyéb tartozékainak megrongálásával vagy az útba tárgyakat rakván, helyezvén vagy dobván, vagy a vágányokat kiszedvén s az útba vetvén, vagy más akadályokat elébe gördítvén, szándékoson veszélyezteti,, fegyházzal büntettetik. Ha a cselekmény valamely személy súlyos testisértését okozta, a vétkes meghatározott idejű s ha halálát idézte elő — életfogytiglanos kényszermunkával fog büntettetni. (L. porosz 294.) 371. Az aki az előbbi cikkben emiitett cselekmények valamelyikét a vasúti tovavitel veszélybe döntésére irányuló szándék nélkül követte el, legfeljebb egy évig terjedhető fogsággal büntettetik s ha a cselekmény valamely személy halálát okozta, két hónaptól két évig terjedhető fogsággal fog büntettetni. Ugyanezen büntetéssel fognak sújtatni azon vasúti kalauzok, felügyelők és a tovaviteli szolgálatban alkalmazottak, kik kötelességeik elhanyagolásával a tovavitelt veszélybe döntik. (L. porosz 295.) 372. Az, aki az állam vagy valamely társulat által fenntartott távirdai állomás szolgálatát akadályozó vagy gátló hatású cselekményt szándékosan követ el, egy hónaptól két évig terjedhető fogsággal büntettetik. (L. porosz 296.) (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Ügyvédjelöltek mozgalma. Budapesten gyűlést tartottak az ügyvédjelöltek folyó hó 2-án este az ügyvédi kamara helyiségében. A" gyűlésen resztvettek a vidéki ügyvédjelöltek képviselői is. Dr. Ember Sándor megnyitó beszédében arra utalt, hogy az ügyvédjelöltek kéréséről a képviselőház fog határozni. Ribári Géza örömmel üdvözli az ügyvédi kamarát abból az alkalomból, hogy a jelöltek mellett foglalt állást. Dr. Hacker győri, dr. Tardos Henrik nagyváradi, dr. Steiner Henrik nyitrai kiküldöttek is fölszólaltak. == Érdekes jogesetek. 1. A közadós feleségének fülbevalója és a nászutazás költségei nem megtámadás tárgyai, mert a jegyestársak közti ajándékozás nem vonható a csődt. 28. §. 3. pontja alá. A szóban forgó ajándék a csődt. 28. §. 1. p. értelmében, meg nem támadható. A nászutazás költsége a férjet terheli és e költség viselése a nővel szemben ajándékozásnak nem tekinthető. 2. Ügyvéd elleni panaszos ügyben is van igazolásnak helye a Pts. analógiája szerint. 3. Az ügyvéd részére kereskedők által adott megbízás a kereskedők üzlete folytatásához tartozónak tekintendő. = A kolozsvári IV. országos patronage kongresszus iratai. A folyó évi szeptember 9—11. napjain Kolozsvárt megtartandó IV. országos patronage kongresszus iratainak első füzetét most adta ki a kolozsvári előkészitö bizottság. A 244 lapra terjedő tekintélyes füzet részletes tájékoztatást nyújt a kongresszus programmjárói, a tárgyalandó kérdésekről és egyéb szükséges tudnivalókról. A füzet elején bevezetésül dr. Finkey Ferenc, kolozsvári egyetemi tanár ismerteti a patronage ügy fejlődését az 1911-ben Kassán tartott III kongresszus óta és a kolozsvári kongresszus feladatait. Örömmel és megnyugvással konstatálja a cikk a patronage ügy állandó és fokozatos erősödését, a patronage egyletek szaporodását s a patronage munka intenzivitásának emelkedését, amit elsősorban a patronage egyletek Országos Szövetségének, az Országos Gyermedvédő Ligának s az igazságügyi, a kultusz- és a belügyi minisztériumok buzgalmának lehet köszönni. A füzet ezután közli a kolozsvári kongresszus szabályzatát, ügyrendjét és programmját s a tárgyalásra kitűzött öt kérdésre eddig beérkezett véleményeket. A kongresszus első napján, szept. 9-én d. e. 10 órakor a tud. egyetem aulájában lesz a kongresszus ünnepélyes megnyitása, Ö Felsége a király képviselőjének, dr. Balogh Jenő igazságügyminiszternek jelenlétében. Első nap délután a második szakosztály fog tanácskozni, mely elé két kérdés utaltatott : a környezettanulmányok, a fiatalkorúak egyénisége felőli tájékoztatás megbízhatóbbá tétele és a hivatásos gyámság intézményének felállítása. Szeptember 10-én d. e. a harmadik szakosztály tárgyal szintén két kérdés felett: a nők által végzendő patronage munka ágazatairól és az állami s a társadalmi gyermekvédelem s a patronage egyletek együttműködésének biztositásáról. Ez nap délután a kongresszus teljes ülést tart a II. és III. szakosztályok határozati javaslai felett. Szeptember 11-én délelőtt kerül napirendre az első szakosztály egyetlen kérdése: az alkoholizmus elleni társadalmi küzdelem módozatainak megvitatása. Ez nap d. e. 11 órakor újból teljes ülés tartatik az I. osztály javaslatai felett s egyszersmind a kongresszus ünnepélyes berekesztése történik meg. Szeptember 12-ére különböző vidéki kirándulások vannak tervbe véve (Szamosujvárra, Nagyenyedre, a tordai hasadékhoz, a Zichy-barlanghoz). A füzet legnagyobb részét a kitűzött kérdésekre beérkezett vélemények képezik. Legnagyobb népszerűségnek látszik örvendeni az alkoholizmus elleni társadalmi küzdelem kérdése, melyre eddigelé 27 vélemény érkezett. Sok egybehangzó, részben ismerős óhaj, javaslat, de sok uj, életrevaló, gyakorlatias eszme is olvasható a véleményekben, melyekre nézve a kongresszus lesz hivatva állást foglalni. Ugyancsak sok vélemény érkezett (22) a második kérdésre, a környezettanulmányok megbízhatóbbá tételére is. A női patronage munka részleteire 13, a hivatásos gyámságra 7, a gyermekvédelem és a patronage összeműködésének biztosítására 10 vélemény olvasható e füzetben. A kongresszus előkészítő bizottsága (Kolozsvár, kir. ítélőtábla) még mindig szívesen fogad el véleményeket, melyeket a június végén megjelenő második füzetben fog közzétenni. =» Büntetőjogi határozatok. 1. Az 1913 : VII. t.-c. 13. §-ában körülirt vétségnek nyomtatvány utján való elkövetése nem vonható az 1914 : XIV. t.-c. 32. §. első bekezdésében meghatározott „sajtó utján elkövetett" bűncselekmények fogalma alá s ehhez képest annak elbírálása nem tartozik a „sajtóeljárás"-ra. (Bp. kir. tszék vádt. határozata. 36255/1914. bf. sz.) 2. A törvényes képviselő akadályoztatása esetében heiyette legközelebbi hozzátartozó jogosult magáninditványt tenni. (Jelen esetben a törvényes atya Amerikában lévén, helyette az anya tette meg a magáninditványt.) (C. 2062/1914.) 3. Közbirtokosság sérelmére elkövetett lopás tárgyában a közbirtokosság elnöke magáninditvány előterjesztésére jogosult. (C. 1741/1914.) 4. Enyhítő körülményt nem képez, hogy sértett a vádlottnak megbocsátott és annak megbüntetését nem kívánja. (C. 2060/1913.) 5. Ügyvéd által elkövetett sikkasztás esetében a büntetlen előélet nem enyhítő körülmény. (C. 1918/1914.) b. A Btkv. 386. §-a szerinti csalásnak nem tényálladéki eleme a vádlott ellenében fennálló követelések peresített volta. (C. 8463. 1913.) (Büntető Jog Tára 12. sz.)