Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 23. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

23. szám. Eidélyrészi Jogi Közlöny 199. oldal. = Ügyvédjelölt hivatalos iratokai az irattárból el nem vihet. A kir. törvényszék elnöke áltul K. E. K. irodatiszttel, mint az ugyanottani irattár vezetőjével, továbbá Dr. H. K. ügyvéddel és magával a panaszlottal felvett, ide áttett jegyzőkönyvből, de magának a panaszlottnak azon jegyzőkönyben tett és a szóbeli tárgyaláson is fentartott beismerése alapján, bizonyítást nyert az a tényállás, hogy panaszlott a bpesti kir. törvényszék irattárában betekintés végett iratok kiadását kérte, hogy a neki kiadott iratokból az eredeti I—III. bírósági Ítéleteket kivette s ezeket zsebébe téve, távozni akart. Dr. H. K. ezt látta és az irattár vezetőjét panaszlott ezen cselekedetére figyelmessé tette. Panaszlott a vele nyomban felvett jegyzőkönyvben azt adta elő védekezésül, hogy ugyanaz nap délután a m. kir. államvasutak ellen folyt perben kellett felebbezést készítenie s ebben a perben ugyanazon jogi kérdés volt elbírálandó, amelyet az emiitett I—III. bírósági ítéletekben a bíróságok a felebbező ügyfélre nézve kedvező értelemben már eldöntötték. Minthogy pedig ezen ítéleteket nagy terjedelmüknél fogva az nap délelőtt már lemásolni nem tudta, a íelebbezés elkészítésére pedig az volt az utolsó nap, igy kívánta azon ítéleteket az ügyfél érdekében a felebbezésnél felhasználni, s használat után másnap az irattárba visszahozni. A tárgyaláson panaszlott ezt a védekezését még azzal egészítette ki, hogy az azon I—III. bíróság ítéletekkel ugyancsak a m. kir. államvasutak ellen elbírált per még 1907. évben befejezést nyert, a panaszlott védője pedig még azt is előterjesztette, — amit a birósátr bizonyítottnak fogadott el — hogy azon már elbírált pert szintén panaszlott főnöke folytatta le, ez azonban az azon perben kézhezvett Ítéleteket valamelyik kartársának adta kölcsön, akitől azokat nem kapta vissza, hogy továbbá az illető kartársnak kilétét sem tudták a panaszlott főnöke irodájában megállapítani, végül, hogy panaszlott az iroda egyik tagjának határozott utasítására járt el. A fegyelmi bíróság panaszlottnak panasz tárgyává tett eljárását jóhiszemünek fogadta el ugyan, még sem hagyhatta figyelmen kivül, hogy panaszlott ezen magatartásával megsértette az állásának és hivatásának s azon kar erkölcsi megítélésének tartozó tekinteteket, melynek kötelékébe a panaszlott majdan tartozni fog. Enyhítő körülmények tekintette a fegyelmi bíróság panaszlott eljárásában azt, hogy nem a saját, hanem főnöke érdekében, inkább helytelenül felfogott kötelességérzetből követte el a panaszlott cselekedetét, másnak határozott utasítására s ezek figyelembevételével az ürdts. 107. §-ába ütköző csekélyebb kötelességszegésben k< llett bűnössé kimondani. (Bpesti ügyv. kamara.) = Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Keller Sándor dési vgyakorló ügyvédet a nagybecskereki kir. törvényszékhez, dr. Kisfaludy Ferenc temesvári gyakorló ügyvédet a pancsovai kir. törvényszékhez jegyzőkké nevezte ki, és dr. Kiss Dénes gyulafehérvári kir. ügyészt saját kérelmére a dévai kir. ügyészséghoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Klein Dezső budapesti ügyvédjelöltet az aranyosinaróti kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. = Pályázatok. A hajdúböszörményi kir. járásbíróságnál (debreceni kir. törvényszék) VII. fizetési osztályba sorozott járásbírói és a pancsovai kir. törvényszéknél albirói állás 1914. június 15-ig. A topánfalvi kir. közjegyzői állás (kolozsvári kir. közjegyzői kamara), a fehértemplomi kir. törvényszéknél albirói állás 1914. június IG-ig, a gyulafehérvári kir. ügyészségnél alügyészi állás 1914. június 18-ig. = Az ügyvédek árvái. Az ügyvédek árvái sokszor a legszomorúbb árvái' a föld kerekén. Amíg a család feje él — valahogy a család megél, amikor azonban szemét behunyja — vajmi ritka, amikor nem a kiáltó nyomor költözik a családba. Ezt akarja enyhíteni az a valóban szép eszme, amit a debreceni ügyvédi kamara ponditett meg, hogy t. i. ügyvédi árvaházakat kell létesíteni. Konkrét javaslataival az ország összes ügyvédi kamaráihoz fordult és az igazságügyminiszterhez is felterjesztést tett. A kolozsvári ügyvédi kamara is legközelebb foglalkozni fog az átirattal. Lapunk első helyén szintén fel van vetve ugyanez az eszme s a megvalósulás reményével is kecsegtet. •= Fiatalkornak mozitilalma. Fejér vármegye törvényhatósága szabályrendelettel tiltotta el a fiatalkorúakat a dohányzástól és már előzetesen szabályrendelet-tervezetet készített a fiatalkorúak mozilátogatásáról. Ez a tervezet, amely Prohászka püspök átiratára készült, most nyert megerősítést és most hirdetik ki vármegyeszerte. A mozilátogatást szabályozó rendelet a következő: 1. §. A 15. életévüket be nem töltött gyermekeknek tilos szüleik vagy felnőtt hozzátartozóik, tanárok vagy tanítók felügyelete és kisérete nélkül a mozgófényképszinház látogatása. Ilyen kiséret vagy felügyelet mellett is csupán csak kifejezetten gyermekek részére tartott előadásra mehetnek ezen kiskorúak. 2. §. A mozgófényképszinház tulajdonosa, vagy vezetője köteles az e tilalom ellenére mozgófényképszinházba járni akaró, 15-ik életévüket még be nem töltött fiatalkorúakat kiutasítani, esetleg tettleg eltávolítani. 3. §. Azon mozgófényképszinház-tulajdonos, aki e rendelet 2. szakaszában foglalt rendelkezés ellen vét, rendőri kihágást követ el és a rendőri hatóság által 100 koronáig terjedhető pénzbirsággal, ismétlés esetén ezen felül még 5 napig terjedhető elzárással is büntetendő. 4. §. Az e szabályrendelet alapján kiszabott büntetéspénzek az illető község szegénypénztárát illetik. = A kaució nélküli politizálás — csak kihágás. Rendkívül érdekes döntést hozott nemrég a Kúria. Vavrik Béla elnöklésével ítélkező tanácsa ugyanis kimondotta, hogy a kaució nélkül való politizálás nem vétség, hanem csupán pénzbüntetéssel büntethető sajtórendőri kihágás. F. M. szabadkai lapkiadó egy politikai tartalmú cikket közölt. A lapnak nem volt megfelelő kauciója, mire a sz.-i törvényszék és a sz.-i tábla tizennégy napi fogházra és tiz korona pénzbüntetésre ítélte F.-t. A tábla ítélete ellen benyújtott semmiségi panaszokkal ma foglalkozott a Kúria. A koronaügyészhelyettes terjesztette elő a koronaügyészség álláspontját, amely szerint ez az eset az uj sajtótörvény 28. szakas-/. 2. pontja alapján bírálandó el. A Kúria elfogadta a koronaügyészség álláspontját és kimondotta, hogy a kaució nélkül való politizálás nem vétség, hanem csupán kihágás. F.-t azonban a kihágás miatt elévülés okából nem lehetett megbüntetni, mert ebben az ügyben az első birói lépés csak a cikk megjelenése után hat hónappal történt. Éppen ezért a Kúria megsemmisítette az alsóbiróságok ítéletét és F. M.-t a vád alól fölmentette. = Hlikor a fogházőr fegyverszíja elszakad. A járásbiró jelentést tett a törvényszéki elnöknek, az elnök a táblai elnöknek, a táblai elnök az igazságügyminiszternek. Az igazságügyminiszter átírt a honvédelmi miniszterhez. A honvédelmi miniszter leirt a honvédkerületi parancsnoksághoz, a kerületi parancsnokság a dandárparancsnoksághoz, a dandárparancsnokság az ezredparancsnoksághoz, az ezredparancsnokság a hadkiegészítő-parancsnoksághoz. A hadkiegészítő-parancsnokság kiszolgáltatta a szijat a járásbirónak. A járásbiró jelentette a törvényszéki elnöknek, hogy a szijat megkapta, az elnök a táblai elnöknek, a táblai elnök a miniszternek. És ezalatt a hadkiegészítő-parancsnokság is megtette jelentését a szíj kiszolgáltatásáról az ezrednek, az ezred a dandárnak, a dandár a kerületnek, a kerület a honvédelmi miniszternek. És most az igazságügyminiszter átutalt 52 fillért a szíj fejében a honvédelmi miniszternek. Több jelentés, átirat, leirat vagy felterjesztés ez ügyben nem történt. Ez csak egyszerű ügymenet? = Egy ügyvéd ellen végrehajtást vezettek. A lefoglalt ingóságok közül a kir. Tábla a felirt szőnyegeket zár alatt hagyta, mert azok nem tartoznak a szükséges házi bútorok közé, ellenben a lefoglalt könyvszekrényre kimondotta, hogy az a végrehajtást szenvedő ügyvédi hivatásának gyakorlásánál nélkülözhetlen és ezért mentes a foglalás alul. = Adő- és Illetékügy! Szemle. A dr. Klug Emil budapesti ügyvéd által szerkesztett kiváló pénzügyi folyóiratnak most megjelent májusi füzetének változatos és magas színvonalú tartalma a következő: Hegedűs Lóránt dr: Pénzügyeink és az adóreform reformja. Fellner Frigyes dr: Az egyenes adók reformja Magyarországon. Exner Kornél dr: Adópolitika. Biró Imre Dohányjövedék. Vargha Imre dr: A törvénykezési illetékről. Rényi József dr: Az exlex jogi kérdései. A legújabb adóés illetékügyi joggyakorlatnak közlésén felül érdekes közlemények foglaltatnak a füzetben az adókivetésekről, az igazságügyminiszternek a törvénykezési bélyegekről és illetékeknek felemeléséről megtartott ankétjáról, a szeszadóreformról stb. A Szemle megrendelhető annak kiadóhivatalában, Budapest, V.. Falk Miksa-utca 7. Táblai értesítő. I. A kolozsvári kir. Ítélőtáblánál 1914. évi június hó 3-ik és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 2278. Dr. Isacu Aurél — Czell Frigyes és fiai cég 11804 K — hh. it. 310. Popa Vazulné — Gajzágó Margit és t. szerz. érvénytelenítése — hh. it.