Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 23. szám - Házassági vagyonjog - Az előzetes letartóztatás mellőzese miatt használt felfolyamodás elintézéséig a kriályi ügyészség fogva tarthatja-e terheltet? Befejező közlemény

196. oldal. lErdélyrlszi Jogi Közlöny 23. szám. X Házassági vagyonjog* összeállította: Dr. Jékey Dániel, kir. ítélőtáblai bíró. A házasulási egyezményekről. 1217. §. Házasulási egyezvényeknek azon szerződések neveztetnek, melyek a házassági egybekelés tekintetéből a vagyonra nézve köttetnek és főkép a hozományt, hitbért, nászajándékot, vagyonközösséget, a tulajdon vagyon kezelését és haszonélvezetét, az örökösödést, vagy az értéknek halál esetére határozott életfogytiglani haszonélvezetét és az özvegyi tartást tárgyazzák. 1. Házasulási egyezmény helyesen házassági szerződés az, melyet a házasfelek, vagy a kötendő házasságra tekintettel a jegyesek kötnek vagyonjogi viszonyaik szabályozása, rendezése érdekében. Az Optkv. szempontjából házasulási egyezvénynek tekintendő az a szerződés is, melyet vagyonra a házasfelek vagy jegyesek harmadik személyekkel kötnek a házassági egybekelés tekintetéből. (Pl. hozománynál.) 2. Házassági szerződéssel a felek ugy a házasság tartamára, mint a házasság megszűnte esetére szóló vagyoni jogviszonyaikat rendezhetik. Feleknek szerződési szabadsága elvileg érvényesül és a mennyiben ily szerződést a törvényben megszabott anyagi és alaki érvényességi feltételek mellett valóban kötöttek az Optkv.-nek a házassági vagyonjogi viszonyokat szabályozó intézkedései csak kisegítő jellegűek. (Lásd Terv. 80. §.) 3. Az Optkvi házassági vagyonjogi rendszerének elvi sarkolatos tétele, hogy a házassági összeköttetés a házastársak között vagyonközösséget magában véve meg nem állapit. Ehhez külön szerződés kell. (Optkv. 1233. §.) S ha ez létre nem jött, mindkét fél megtartja vagyonjogi önállóságát ugy a házasságkötéskor meglevő, valamint ennek tartama alatt szerzett vagyonára. (Optkv. 1237. §.) Tehát az Optkv. joghatálya területén nem érvényesülhet a magyar magánjognak azon alapjogi tétele, hogy a házastársak által a házassági együttélés tartama alatt szerzett vagyon rendszerint (kivétel a nemesi és honoratior osztálynál) törvénynél fogva közszerzeményt képez. A házassági együtt élés tartama alatt szerzett javakra nézve az Optkv. 1237. §. a. a férjnek, mint elvileg családfentartónak főszerzői minőségéből, mint törvényes védelemből indul ki, a melyet a feleségnek kell megfelelő ellenbizonyítással lerontani, a mennyiben a házasság alatti szerzeményt saját szerzeményének vitatja. (V. ö. Optkv. 1233. és 1237. §-nál közölt jegyzetekkel.)** 4. A házassági szerződés érvényességéhez elvileg közjegyzői okirat szükséges. (1886. VII. 22. §.) Házasfelek vagyonjogi viszonyaikat a házasság egész tartamára kiterjedöleg s annak megszűnése esetére is, már előre szerződésileg szabályozhatják s azon vagyonjogi igényekről, melyek egyik vagy másik felett a házasság megszűnése esetére a törvénynél fogva egyébként megilletnék, már előre érvényesen le is mondhatnak. 1912. nov. 12. 4605/912. sz. a. M. D.-tár. VI. köt. 353. lap. Az 1886. évi 7. t.-c. 22. §-a a) pontjának rendelkezése értelmében a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik azon szerződéseknél, melyek a házasfelek, mint ilyenek közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák. A nőnek esetleg fizetendő tartásdíj, a házasság fennállása alatt, szintén ily vagyoni viszonyra vonatkozik, tehát a fennti jogügylet érvényességéhez, az imént idézett törvényhely értelmében, a szerződésnek közjegyzői okiratba foglalása szükséges. (Ko. 1910. G. 134. E. J. K. III. 134.) Lásd még E. J. K. 1913. évf. XX. eset Mv. 1912. G. 381. * Részlet szerzőnek nyomás alatt álló könyvéből. ** A jelen összeállításnál felhasznált irodalmi anyag a következő: Jancsó György: A magyar házassági és háztartási öröklési jog 1901. Stubenraucli: Commentar zum österreichischen allgemeinen bürgerlichen Gesetzbuche II. B. 1903. 513—575. lap. Krasnopolski: Österreichisches Familienacht. 1911. Indokolás a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. I-ső és V. kötet. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete. (Második szöveg.) Grecsák: Női hozomány a csődben. (K. J. 1908. 73. lap). Haller K: Az ausztriai általános p. törvénykönyv. 1805. Kolosváry Bálint: A magyar magánjog tankönyve. II. k. 1907. Dr. Fodor^dr. Kern: Magyar magánjog. Öröklési jog. 1218. §. Hozomány alatt azon vagyon értetik, mely a feleség, vagy annak részére egy harmadik által, a házassági társasággal járó költekezés könnyebbitése végett, a férjnek átadatik, vagy igértetik. (V. ö. terv. 41—50. §.) 1. A női szabadvagyon és a hozomány között fennálló lényeges különbség elhatárolása és az ehez fűződő vagyoni érdekek megóvása szempontjából nem elegendő valamely női vagyontárgynak egyszerűen a férj házához vitele, sőt a férjnek való átadása sem, a fősúlyt a birói joggyakorlat a hozománynál arra helyezi, hogy a férjnek átadott vagyon átadásának különleges célja, a vagyonnak „hozományként* való átadása világos kifejezésre jusson. Hozomány a házas élettel járó terhek könnyebbitését célozza. Ennek a célnak az átadásnál kifejezésre kell jutnia. Tulmerev azonban az alább közölt táblai határozatban elfoglalt jogi álláspont, hogy a hozomány adást szóló (concludens) tényekből megállapítani nem lehetne. 2. Lényeges fogalmi kelléke a hozománynak, hogy az a nö, vagy ennek révén egy harmadik által való vagyoni hozzájárulás a férjet az Optkv. 91. § a értelmében terhelő házasélettel járó kiadások könnyebb fedezhetése céljából. (V. ö. 1230. §.) Az Optkv. 1237. §-val összefüggésben elmondottakból is önként következik, hogy a női vagyon hozománnyá nem pusztán a térj házába való vitele, hanem ennek — a házassági terhek könyitése céljából — a férj kezéhez való valóságos átadása által válik. 3. A hozomány rendelésnek három módja van: hozomány igérés (kötelezés), hozomány hagyományozás (legatum) és a hozományadás (traditio). 4. A hozomány érvényes házasság létrejöttét tételezi föl. Házasság nélkül nincs hozomány. Előre adott hozomány a házasság létre nem jötte esetén visszakövetelhető. (1435. §.) Joggyakorlat. A peres felek közötti vitás kérdés ugyanis a házassági vagyon jogkörét érintvén, a kir. Ítélőtábla szükségesnek találja előrebocsátani, hogy a férj legtöbbször a nő külön vagyonát is kezelvén és adott esetben a férj külső visszonya a hozományhoz és női különvagyonhoz egyforma lévén, a birósáq feladata és kötelessége a hozomány és különvagyon közötti jogi, rendszerint létező válaszvonalat figyelemre méltatni és a megfelelő tényállást tüzetesen megállapítani, mert a házasfelek vagyonjogi önállósága folytán az Optkv. 1237. §-a szerint a házasságraiépés után is mindenik házastárs megtartja előbbi tulajdonjogát és az Optkv. 1218. §-a szerint hozomány alatt csak az a vagyon értetik, mely a feleség vagy ennek részére egy harmadik által a házassági társasággal járó költekezés könnyebbitése végett a férjnek átadatik vagy igértetik. Minthogy pedig az Optkv. 1238. §-a szerint a törvényszék által elfoglalt téves jogi állásponttal szemben épen azon jogvédelem áll, hogy a nő a szabad vagyon kezelését a férjre bizza, az átadott hozományt a női külön vagyontól csak a cél választja el. A hozomány lényegének döntő eritériuma tehát: a vagyontárgy átadása és az átadás célja. Az átadáson felül szükséges ennélfogva, hogy világosan kifejeztessék, miszerint a férjnek átadott vagyon „hozományként" adatik át, mert amit a férj nejétől vagy mástól nem kifejezetten hozományként kap, az nem lesz hozománnyá. A hozományadást tényekből következtetni, azaz hozományadást vélelmezni nem lehet, hanem kétség esetében az átadás ténye tekintetében az erre hivatkozó férj bizonyítani köteles, hogy a vagyonátadás hozomány gyanánt történt. (E. J. K. 4. sz. 15. lap 1908. évfolyam Ko. 1907. G. 124/2.) Mindkét házasfél rokonai által a házasfelek javára tett ajándékozásokból egybegyűlt ajándékpénzt (Gabengeld) nem hozomány, hanem alkalmi ajándék. (Mv. Tfi. IX. 505. lap.) Hozomány alatt azt a vagyont kell érteni, melyet a feleség vagy annak részére egy harmadik, a házassági társasságal járó költekezés könnyítése végett — tehát ebből a célból a férjnek véglegesen — a legfeljebb bontó feltételhez kötötten, de nem bármikor s tetszés szerint visszavonhatólag átad vagy igér. )(8z előzetes letartóztatás mellőzése miatt használt felfolyamodás elintézéséig a királyi ügyészség fogna tarthatja-e a terheltet? Irta: Dr. Kemény István. X (Befejező közlemény.) Lehetetlen szó nélkül hagyni a vádtanácsnak ebbe a kérdésbe való beavatkozását, t. i. a vizsgálóbíró részére adott, a fenti okokra tekintettel a törvénnyel ellenkező utasítását.