Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 20. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

172. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 20. szám. részénél nem nagyobb, de ötven leinél nem is kisebb összegűnek megállapítandó pénzbüntetéssel büntetendő. A hamis fémjelzésü dolgok, melyek még az eladó kezén vannak, a vétség elkövetése helyén levő jótékonysági intézmények javára elkoboztatnak, a hamis súlyok és mértékek pedig megsemmisíttetnek. (L. ír. 423.) 337. Midőn valamely adásvevési ügyletnél ugy az eladó, valamint a vevő nem a kormány által meghatározott, hanem másféle súlyokat vagy mértékeket használtak, a vevő az őt tilos sulyokkal vagy mértékkel megcsaló eladót nem perelheti, a csalásnak, meg a súlyok- és mértékek használatának megbüntetése iránti közvád azonban érintetlen marad. A csalás miatti büntetés az előbbi cikkben a hamis súlyok és mértékek használatának büntetése e büntetőtörvény harmadik könyvében a rendőri egyszerű büntetések során van meghatározva. (L. fr. 424) 338. Egy hónaptól egy évig terjedhető fogsággal büntettetik az, aki őt sem egészben, sem részben meg nem illető okiratot valakinek kárára elront, megrongál, elíép, vagy megsemmisít. (L. porosz 243.) 339. Iratok, zenemüvek, rajzolatok, festmények, vagy más egyéb nyomtatott termékeknek a szerző beleegyezése nélküli kiadása utánzatnak tekintetik és minden utánzás vétséget képez. 340. Az utánzatok árusítása, a Romániában nyomtatott iratok idegenben készült utánzatok behozatala is ugyanezt a vétséget képezi. 341. Az utánzat készítője, vagy az azt Romániába behozója száz leitől kétezer leiig, árusítója pedig huszonhat leitől ötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntetendő. Az utánzatok elkobzása, úgy azok készítőjével, behozójával, valamint árusítójával szemben is foganatosítandó. Az utánzatok készítésénél használt táblázatok és nyomda is elkobozandó. 342. A színmüvet szerzőjének beleegyezése nélkül színpadon előadó színigazgató, színházi vállalat, vagy müvésztársulat ötven leitől ötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel s az előadásokra begyült pénzek elkobzásával büntetendő. Az előbbi négy cikk említette esetekben történt elkobzások eredménye kártalanításul a tulajdonosnak adatik. A 343—348-ig terjedő cikkek helyébe 1887. május 10-én 31. sz. a. közzétett kereskedelmi törvény 875—888. cikkei léptek. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Egyetemi hirek. A kolozsvári m. kir. tudományegyetem rektora az 1914—15. tanévben dr. Márk Sándor, a kiváló történettudós lesz, kit a kiküldött rektorválasztók egyhangú bizalma juttatott díszes méltóságába. Mint értesülünk, kolozsvári a m. kir. tudományegyetem jog- és államtudományi karán a dr. Helle tanár Budapestre távozásával megüresedett kereskedelmi és váltójogi tanszékre dr. Kuncz Ödön, lapunk munkatársa neveztetett ki, kinek kinevezése a Hivatalos Lap egyik legközelebbi számában fog megjelenni. A kiváló, fiatal kereskedelmi jogász kinevezéséhez a magunk részéről, amidőn gratulálunk, egyben kifejezést adunk azon reményünknek, hogy Kolozsvár jogásztársadalma értékes munkásságával sokat fog nyerni. = A Pp. életbeléptelése. Jóllehet az igazságügyminiszter — az igazságügyi költségvetés tárgyalása alkalmával — kifejezetten kijelentette, hogy ragaszkodik az 1914. szeptember 1. terminushoz, állandóan merülnek fel hirek a Pp. életbeléptetésének elhalasztásáról. Legújabban újból felmerült az a hir, hogy az 1914. szeptember elsejei életbeléptetés tervét az igazságügyi kormány végleg elejtette és a mellett döntött, hogy 1915. január 1-én léptetik éleibe a Pp.-t. Kívánatos volna e tekintetben, hogy a bíróságoknak valamelyes formában az életbeléptetés ideje végre kifejezetten és határozottan tudomására hozassék, mert pl. már csak a Pp. áttanulmányozása szempontjából is ez lényeges körülmény. A bizonytalanság nem jó útmutató. Tudatlansággal (hol van még az a megígért sok rendelet?) pedig nem tanácsos uj reformnak nekivágni. Az meg teljesen megdöbbentő, hogy az emberek mennyire közönnyel vesznek mindent, így a Pp. életbeléptetését is. = Három ügyvéd udvari tanácsos. Ö Felsége a király dr. Darányi Gyula, dr. Fittler Dezső és dr. Wittmann Mór budapesti gyakorló ügyvédeknek az ügyvédség terén szerzett érdemeikért udvari tanácsosi cimet adományozott. A magas kitüntetés az ügyvédi karnak három legkiválóbb tagját érte. = Ankét és értekezlet az új bélyegtörvény tárgyában. A polgári bíróság előtti eljárásokban lerovandó bélyegekről és illetékekről a pénzügyminisztérium részéről elkészített törvényjavaslat tárgyában Balogh Jenő igazságügyminiszter hétfőre a képviselőház egyik bizottsági termébe értekezletre bivta össze az ország ügyvédi kamaráinak egy-egy kiküldöttét és egyes más szakférfiakat. Az értekezleten Balogh Jenő igazságügymniszter, azután pedig Vadász Lipót igazságügymin. államtitkár elnökölt. Az értekezleten két ügyvédi kamara kivételével mindegyik kar mara képviselve, volt. A megindult vitában, amelyben az értekezlet tizenkilenc tagja felszólalt, a javaslat alapos megvitatásban részesült. A felszólalók általában elfogadhatónak tartják a javaslatot, a progresszió egyes részleteit módositandóknak tartják. Kívánták az egész iíletékezési rendszer egyszerűsítését. Kifogásolták, hogy az illetéktételek általában drágák; azok mérséklése különösen a kisebb pereknél kívánatos. A javaslatnak a per elhúzásának megakadályozását célzó intézkedéseit helyeselték, de óvtak e tekintetben a túlzástól. Kívánták az ügyvédnek az illetékért való felelőssége enyhítését és e célból különösen azt tartanák szükségesnek, hogy leletezés előtt az ügyvéd a bélyeg pótlására hivassék fel s hogy a lelet felvétele esetében a felhívásra történt befizetésnél az illeték ne kétszeres, hanem jóval mérsékeltebb legyen. Általában kívánták a mai leletezési eljárás reformját, a leletjutalék eltörlését. Érdeklődést keltett a miskolci és a debreceni kamara kiküldötteinek az az indítványa, hogy a becsületsértési és rágalmazási ügyeket illetékkötelessé kellene tenni. Az iiletékezéssel egyrészt ezektől a nagyrészt jelentéktelen ügyektől a bíróságokat lehetne tehermentesíteni, másrészt a befolyó jövedelmeket a kisebb polgári perek illetékének leszállítására lehetne fordítani. A miniszter által összehívott ankétet a budapesti ügyvédi körben megtartott értekezlet előzte meg, amelyen az ügyvédi kamarák kiküldöttei beszélték meg állásfoglalásukat. A kolozsvári ügyvédi kamarát mind a két értekezleten dr. Biró Balázs kamarai titkár képviselte. = Az ügyvédi kar legnjabb sérelme. A honvédelmi miniszter az uj katonai perrendtartással kapcsolatban átiratot intézett a budapesti ügyvédi kamarához és ebben arra kérte, hogy állítsa össze a tartalékos tiszti ügyvédek névsorát, akik alkalmasak arra, hogy a katonai bíróságok előtt mint védők működjenek. A névsorból azután majd a miniszter válogatja ki azokat, akik katonai védői gyakorlatot folytathatnak. Jogászi körökben érthetően nagy megütközést keltett az átirat, amely jó előre jelzi, hogy kettős megrostáláson mennek keresztül az ügyvédek és miniszteri kegy kiváltságától fog függni az, hogy egy ügyvéd a katonai biróság előtt védői tisztet gyakorolhat-e. Az Országos ügyvédszövetség és az ügyvédi kamarák értesülésünk szerint nagy mozgalomra készülnek a rendelet ellen. Az ügyvédi rendtartás, mint generális törvény kimondja ugyanis, hogy minden ügyvédnek az ország minden hatósága előtt joga van eljárni; ezt az elvi jelentőségű jogszabályt töri át most Hazai rendelete. A rendelet szerint csak az a tartalékos tiszti ügyvéd működhetik majd a katonai bíróságok előtt, akit a miniszter külön is felvesz a katonai védők lajstromába. Ha tehát egy ügyvéd nem tartalékos tiszt is egy személyben, akár azért, mert nem volt egyáltalán katona, akár azért, mert volt ugyan tartalékos tiszt, de lemondott a rangjáról vagy szolgálaton kívüli viszonyba került: lehet bár a világ legelső jogásza, katonai védő nem lehet, mert Hazai elrendelte, hogy a katonai biróság előtt csak olyan ügyvéd folytathat gyakorlatot, aki tartalékos tiszt. Ellenben a hadbírótól nem kívánják meg azt, hogy tartalékos tiszt lett légyen. — Második kiadása a „Kolozsvári kir. Ítélőtábla gyakorlata végrehajtási ügyekben" cimü jogesetgyüjtemenynek most hagyta el a sajtót. Az első kiadás oly gyorsan fogyott el, hogy több rendelő jelentkezése foytán uj kiadásról kellett gondoskodni. Ez a kiadás is, a drága nyomdai költségekre tekintettel, kevés példányban jelent meg, amely körülményre a figyelmet felhívjuk. Megrendelések: dr. Hatiegán Emil kir. tszéki biró, Kolozsvár címre kéretnek. = Az ügyvédjelöltek mozgalma. A szervezeti novella revíziója tárgyában az igazságügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat a képviselőház plénuma elé kerül. Az igazságügyminiszter a budapesti ügyvédi kamara elhatározásától tette függővé, hogy milyen álláspontot foglal el a jelöltek kívánságaival szemben. A péntekig rendelkezésre álló időt az ügyvédjelöltek kívánságait támogató ügyvédek arra akarják felhasználni, hogy