Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 20. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

20. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 173. oldal. a kamarát egy rendkívüli közgyűlésen állásfoglalásra bírják a jelöltek mellett. Megkezdték a közgyűlést kérő ivek aláírását és eddig már, a hir szerint, kétszáznál több ügyvéd neve olvasható az iveken, köztük az uralmon levő Kamarai párt elnökének, Erdély Sándor dr.-nak, továbbá Vázsonyi Vilmos dr., Csukási Jenő dr., Nyári Jenő dr. és Rónai Zoltán dr.-nak neve. A rendkívüli közgyűlést kérő iveket hétfőn délután adják át Brüll Ignác dr. kamarai elnöknek. Az esetre, ha az egybehívandó közgyűlést nem ezzel a tárgysorozattal tartanák meg, az esetben az ügyvédek más tárgysorozattal kérik majd a rendkívüli közgyűlés egybehivását. A Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgára készülő és az ország minden részéből összegyűlt ügyvédjelöltek a mult vasárnap Marosvásárhelyt gyűlést tartottak, amelyen mindenben csatlakoztak a budapesti ügyvédjelöltek mozgalmához. A nagygyűlésre a kamara elnökét és tagjait is meghívták. A budapesti ügyvédhelyettesek és ügyvédjelöltek szintén nagygyűlést tartanak a budapesti ügyvédi kamara dísztermében. = A kolozsvári ügyvédi kamara székházáról a mult számunkban közölt cikk visszhangja képen Dr. Tábor Sándor bánfTyhunyadi ügyvéd a székház alapjára adományképen küldött be lapunkhoz 250 K-t, amely összeget köszönetünk kifejezése mellett a kamara pénztárához juttattunk. A további adományozásokat kérjük. A szerkesztőség. = Előadás az E. M. E. jogi szakosztályában. A jogi szakosztály legközelebbi ülése 1914. május hó 23-án d. w, 6 órakor lesz az egyetemi könyvtár előadótermében. „A fölülvizsgálat köre a polgári perrendtartásban" címen dr. Tóth György kir. törvényszéki biró fog előadást tartani. Előadó a megelőző ciklusban „a közbirtokosságok, mint jogi személyek" címen tartott volt előadást. Az érdeklődők figyelmét fölhívjuk erre az előadásra, amely hozzászólással lesz egybekötve. = Kolozsvári Ügyvédi Kamara tagjaihoz. A m. kir. igazságügyminiszter a kolozsvári ügyvédi kamara tagjaihoz az alábbi felhívást intézte. 20696/1914. I. M. IV. sz. A m. kir. belügyminiszter ur arról értesített, hogy a vezetése alatt álló minisztérium segédhivatalaihoz ismételten érkeznek ügyvédektől olyan tudakozódások, amelyekhez jutalmazásul, „szives fáradság fejében" okmánybélyeg van mellékelve. Ilyen tudakozódást az egyik ügyvédi kamara területéről a m. kir. belügyminiszter ur rendelkezésemre is bocsátott és megkeresett oly intézkedés iránt, hogy az ügyvédi kar tagjai a minisztériumhoz intézett tudakozódások elintézésének díjazása címén a segédhivatali tisztviselők részére jutalomdijaknak bármiféle formában való küldözgetését mellőzzék. Felhívom ennélfogva a Kamarát, hogy a m. kir. belügyminiszter ur által panaszolt és általam is helytelenített eljárás megszüntetése iránt saját hatáskörében megfelelően intézkedjék. Budapest, 1914. április 21-én. Balogh sk. = Kinevezések. Ö császári és királyi Felsége a személye körüli magyar minisztere előterjesztésére dr. Darányi Gyula, dr. Fittler Dezső és dr. Wittmann Mór budapesti gyakorló ügyvédeknek, az ügyvédség terén szerzett érdemeik elismeréséül, a magyar királyi udvari tanácsosi cimet díjmentesen adományozta. — A m. kir. igazságügyminiszter gr. Seemayer Károly versed gyakorló ügyvédet Verséére, dr. Földes Béla élesdi gyakorló ügyvédet Apatinba és dr. Szentiványi Géza budapesti gyakorló ügyvédet Nezsiderre kir. közjegyzőkké nevezte ki; dr. Krámer Vilmos szászrégeni kir. járásbirósági albirót az 1912: VII. t.-c. 9. §-a alapján a tamási kir. járásbírósághoz helyezte, továbbá dr. Erődi Jenő besztercei kir. törvényszéki joggyakornokot a besztercei és dr. Beke Kálmán nagyváradi ügyvédjelöltet a nagyváradi törvényszékhez jegyzőkké nevezte ki. = Pályázatok. A szolnoki és aranyosmaróthi kir. törvényszékeknél, a pozsonyi és sümegi (utóbbi zalaegerszegi kir. törvényszék) kir. járásbíróságoknál jegyzői állások. (1914. V. 28.) = Ügyvédjelöltek az igazságügyminiszternél. A szervezeti novellának nevezett 1912. évi VII. törvénycikke az ügyvédjelöltek hároméves gyakorlati idejét az ügyvédi vizsga után helyettes minőségben teljesítendő kétévi gyakorlattal toldotta meg. A törvény, mely 1912. évi május elsején lépett életbe, esak másíélévi átmeneti időt állapított meg s igy érzékenyen sérti azoknak az ügyvédjelölteknek megszerzett jogait, akik az életbeléptetés előtt már be voltak jegyezve. Az ügyvédjelöltek két egyesülete, az Ügyvédhelyettesek és Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége és az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete, amelyek eddig ellenségesen szemben állottak, hogy a szervezeti novella életbeléptetéséig bejegyzett ügyvédjelöltek kívánságai hathatósabban érvényesüljenek, közös akcióra határozták el magukat. Tízes bizottságot választottak s erre bizták az egész mozgalom vezetését. A bizottság memorandumba foglalta az ügyvédjelöltek kívánságait és küldöttségileg juttatta el az igazságügyminiszterhez. A küldöttséget Balogh Jenő a parlamentben fogadta és közölte, hogy mielőtt véglegesen határozna, meg fogja kérdezni a budapesti ügyvédi kamarát, az igazságügyi bizottságnak holnapra kitűzött ülését pedig elhalasztják. Az ügyvédjelöltekkel rokonszenvező ügyvédek a kamara elnökségénél sürgősen rendkívüli közgyűlés egybehivását fogják kérni. = Ügyvédek a jelöltek mellett. Háromszáznál több budapesti ügyvéd aláírásával rendkívüli kamarai közgyűlést kérő ivet nyújtottak be Brüll kamarai elnökhöz a következő szöveggel: Rendkívüli kamarai közgyűlés sürgős egybehivását kérjük a következő napirenddel: 1. A budapesti ügyvédi kamara támogatja az ügyvédhelyettesek és ügyvédjelölteknek azt a kérelmét, amely szerint az 1912. VII. t.-c. akként változtassák meg, hogy mindazok az ügyvédhelyettesek és ügyvédjelöltek, akik 1912. május l-ig az ország valamely kamarájánál be voltak jegyezve, ne legyenek kénytelenek helyettesi gyakorlatot folytatni. 2. Azok az ügyvédjelöltek, akik a polgári perrendtartás életbeléptetéséig valamely kamaránál be lesznek jegyezve, továbbra is jogosítva legyenek a társasbiróságok előtt tárgyalni. = Az ügyvéd képviselőjelölti szereplése fegyelmi szempontból. Egy ügyvéd ellen, ki az utolsó választások alatt képviselőjelölt volt, az ügyész panaszt emelt azon az alapon, mert az ügyvéd, hogy ellenjelöltje vesztegetéseit bizonyítsa, bizonyos megvesztegetési pénzeket megvásárolt. Az eljáró ügyvédi kamara az ügyvéd ellen a további eljárást mellőzte, indokul azt hozván fel, ho^y a panaszlott ügyvéd az inkriminált cselekményt egy ellene indított elkeseredett és kíméletlen küzdelem közben, képviselőjelölti minőségben követte el és nem látott indokot a fegyelmi eljárás megindítására. A Curia ügyvédi tanácsa helybenhagyta a kamarának határozatát, mert ugy találta, hogy a panaszlott ügyvédnek panasz tárgyává tett eljárása és tényei kizárólag képviselőjelölti szereplésből eredtek és politikai küzdelmek képezték folyományát. Ügyvédi működésének még nyomait sem viselik és igy cselekményei csak annyiban eshetnének az 1874. évi XXXIV. törvénycikk alá, ha azok az ügyvédi állás méltóságával meg nem egyező magaviselet fenforgását igazolnák. A panasz tárgyává tett tények ilyen körülmények beigazolására nem alkalmasak. == A budapesti ügyvédvizsgáié bizottság előtt május első hetében 14-en jelentkeztek ügyvédi vizsgára, ezek közül képesítettnek találtatott 6, megbukott 8. = A részvénytársaság székhelyének áthelyezése. Egy budapesti részvénytársaság rendes közgyűlést tartott és azt a határozatot hozta, mely szerint a társaság székhelyét egy vidéki városba helyezi át és az alapszabályok egyik szakaszát ily értelemben módosította. A budapesti keresk. és váltótörvényszék hivatalból megsemmisítette ezt a határozatot és a közgyűlés által elhatározott alapszabálymódositás bejegyzését megtagadta. Felfolyamodás folytán a budapesti tábla 686/Í914. v. szám alatt helybenhagyta a váltótörvényszék határozatát, indokul a következőt hozván fel: A részvénytársaság székhelyének áthelyezése a közgyűlésnek a társaság további működésére és viszonyaira kiható oly fontos tárgya, amelynek a meghívásban az „alapszabálymódosítás" kitétellel általánosságban és az alapszabályok vonatkozó §-ára való hivatkozás nélküli jelzése a K. T. 177. §-a követelményének meg nem felelt. Ennélfogva, tekintve még azt is, hogy a közgyűlésen résztvevők nem a teljes alaptökét képviselték, az elsöbiróság a nem kellő körülírással közzétett, a székhely áthelyezésre és az alapszabályok ily értelmű módosítására vonatkozó közgyűlési határozatot, mint a K. T. 177. §-a értelmében érvénytelent, helyesen semmisítette meg. Miért is a végzésének ezt a részét vonatkozó indokai elfogadásával helyben hagyni kellett. Ellenkező állásfoglalásra az a körülmény sem nyújt alapot, hogy a kérdéses határozatot, a határozatképes számban megjelent részvényesek egyhangúlag hozták, mert a nem kellően közzétett közgyűlési határozat érvénytelensége hivatalból kimondásának az az alapja, hogy a közgyűlésen részt nem vevőkről nem állapitható meg, vájjon azok az illető tárgynak napirendre tűzéséről való előző értesülésük esetén a közgyűlésen részt vettek volna és a határozathozatalt más irányban befolyásolták volna-e ? = Az E. M. E. Jogi Szakosztályának kiadmánya. Az egyesület legfiatalabb hajtása: a Jog- és Társadalomtudományi Szakosztály ujabb kiadmánnyal lépett a közönség elé. Az 1912/13. évi tud. ülésein elhangzott előadásokat tette közzé. Ez már az V. füzet. Amint az Egyesület alapitói a Múzeum jegyében Erdély jelen és jövő kultúrájáért kívántak dolgozni s az egyesületbe e célra akarták tömöríteni az erőket, ugy ez a fiatal szakosztály