Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 20. szám - A bírói hatalom gyakorlásáról valamint a kir. bíróságok és kir. ügyészségek szervezetéről szóló törvényjavalsat ismertetése. Befejező közlemény - Kereskedelmi csalás

ms. oldal. Erdélyrészi ségi elv alapján osztályunk elnökségéről lemondott. Az osztály eddigi munkásságának szép eredményei az ő nevéhez fűződnek s mint szövetségünk központi igazgatóságának ezután is tagja, a szövetségi eszme iránt tanúsított lelkesedését és érdeklődését uj illusztris állásában is bizonyára meg fogja tartani. Osztályválasztmányunknak egy lelkes tagja is kivált küzdő sorainkból. Dr. Haller Gusztávot ugyanis polgártársainak bizalma Kolozsvár város polgármesteri székébe ültette. A személye iránt az ügyvédi karban oly osztatlan mértékben megnyilvánuló tisztelet és szeretet uj állásába is elkíséri s igéretét birjuk arra nézve, hogy a szövetség ügyeit ezentúl is, uj munkakörében is istápolni fogja. Egy évi sáfárkodásunkról ekként számot adva, kérjük a jövőben a kartársak fokozott érdeklődését a szövetség ügyei iránt, mivel a közel jövőben a nehezebb küzdelem napjai állanak előttünk s mivel a kartársaknak a szövetség ügyében való minden ténykedése saját egyéni boldogulásuk s a magyar ügyvédség jobb sorsát szolgálja. Végül is az Országos Ügyvédszövetség gazdasági szervezkedés lévén, legfőbb ereje tagjainak lelkesedése és bizodalma, amelyet őszinte lélekkel kérünk és remélünk. Tárgyalták és elfogadták az Országos Ügyvédszövetség kolozsvári osztályának Kolozsvárott, 1914. évi május hó 2-án tartott rendes évi osztályülésén. Dr. Petrán Tibor s. k, Dr. Óvári Elemér s. k., titkár. társelnök. 9 bírói hatalom gyakorlására], valamint a hit bíróságok és hír. Qgyészségeh szervezetéről szóló törvényjavaslat ismertetése. (Befejező közlemény.) A budapesti és fiumei bíróságoknál, illetve ügyészségeknél alkalmazott birót, illetve ügyészt, ha nincsenek kir. ítélőtáblai birói vagy főügyészhelyettesi cimmcl és joggal felruházva, évi 800 korona működési pótlék illeti meg. (68. §.) Ma, a mikor országszerte a drágaság egyforma, sőt a kisebb városokban még nagyobb, mint Budapesten vagy Fiúméban — igazán nem értjük ezt a kivételes intézkedést. Az pedig, hogy a fővárosi biró más munkát végez, indokul azért nem fogadható el, mert e pótlék nélkül is arra a munkára vidéki biró is vállalkozik, csak Budapestre kerüljön. Az itélőbirói és az ügyészi állással összeférhetetlenségi esetek a 71. §-ban vannak felsorolva. Mint eddig. Az Ítélőbíró és az ügyész törvényszerű illetményein kívül nem fogadhat el nyugdijat, kegydijat, adományt stb. Az irodalmi munkássággal kiérdemelt díjazás nem esik e tilalmak alá. (72. §). Az ig. miniszter kivételesen megengedheti, hogy a biró vagy ügyész közhatóságtól, továbbá tudományos vagy igazságügyi célt szolgáló egyesülettől adományt, díjazást, vagyoni kedvezményt vagy javadalmazást fogadjon el, ha az elfogadás a birói tiszt függetlenségét és az állás méltóságát nem érinti és az elvállalt ellenszolgáltatás a birót vagy ügyészt hivatali kötelességeinek teljesítésében nem gátolja. Az engedélyt bármikor vissza lehet vonni. (73. §). Nem lehet oly vállalat tulajdonosa vagy engedélyese, a melyet az állam vagy más közhatóság vagyoni tekintetben támogat, kivéve, ha a vállalat kizárólag tudományos kérdésekkel foglalkozik. (74. §). Az ítélőbíró és ügyész nem lehet tagja politikai vagy munkásegyesületnek és semmi módon sem vehet részt azok működésében. Más egyesületnek tagja lehet, de tisztséget csak akkor viselhet, ha az javadalommal, sem más vagyoni kedvezménnyel nem jár és őt hivatali kötelességeinek teljesítésében nem gátolja. (77. §). Az együttalkalmazást kizáró okok ugyanazok, csak a részletes szabályozás van keresztülvive. Elmozdithatatlanság és áthelyezheteilenség. Az itélőbirót és az ügyészt állásától csak a törvényben meghatározott esetekben, szabályszerű fegyelmi eljárás utján lehet elmozdítani. (84. §). Az ügyészi megbízást az igazságügyi miniszter bármikor megvonhatja. (85. §). ' Az itélőbirót csak beleegyezésével lehet más bírósághoz áthelyezni. Beleegyezése nélkül csak a következő esetekben: 1. ha a bíróságok szervezetét a törvény megváltoztatja; Jogi Közlöny. 20. szám. 2. ha azt a bíróságot, amelynél alkalmazva volt, megszüntetik vagy területét jelentékenyen megkisebbítik; 3. ha az együttalkalmazást kizáró viszonyba kerül; 4. ha az áthelyezést a fegyelmi biróság elhatározza; 5. ha az itélőbirónak a kir. ítélőtáblán vagy a kir. Curián tanácsjegyzői alkalmazása megszűnik. (86. §.) Az itélőbirót a 86. §. eseteiben az igazságügyminiszter helyezi át. A 4. p. esetében a jogerős határozat közlésétől számított 6 hó alatt. A 86. §. 2. p. esetében az újonnan felállított bírósághoz, vagy ahhoz kell a birót áthelyezni, amelyhez a másik biróság területét csatolták. A kir. Ítélőtáblánál elnöki, titkári vagy tanácsjegyzői tennivalókra alkalmazott birót az alkalmazás megszüntetése esetében csak a kir. tábla kerületében levő bírósághoz, a tábla székhelyéről alkalmazottat a tábla székhelyén levő bírósághoz lehet áthelyezni. Ugyanez áll a Curiánál alkalmazottakra. (88 §.) Az igazságügyminiszter az ügyészt beleegyezése nélkül is áthelyezheti. Koronaügyész-helyettest főügyészi, kir. főügyészt koronaügyész-helyettesi állásra is át lehet helyezni. Szabadságidő, mint eddig. Nyugdíjazás. Kir. kúriai biró, valamint a vele egyenlő vagy nála magasabb fizetési osztályba sorozott Ítélőbíró és ügyész hetvenedik évének betöltésével, más biró vagy ügyész pedig 65 életévének betöltésével nyugalomba lép, kivéve, ha az igazságügyminiszter a továbbszolgálásra kivételesen felszólítja és ő tovább szolgálni kiván. A felszólítás hatálya 1 évre terjed és évenként a felszólítás megújítható. Akarata ellenére a birót vagy ügyészt csak akkor lehet nyugalomba helyezni: 1. ha testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved; 2. ha állását a törvény megszüntette és őt megfelelő állásra áthelyezni nem lehet. A 2. p. esetében a nyugdij — a lakbérnyugdijt nem számítva — a legutolsó fizetés felénél kevesebb nem lehet. 103—119. §§-ok a bírósági és ügyészi hivatalnokok szolgálati viszonyát tárgyazzák. 120—133. §§-okfg a javaslat a felügyeletről rendelkezik. 134., 135., 136. §§. a törvénykezési szünetről szól, a Curián és táblákon. 137—140. Vegyes rendelkezések. Az igazságügyminiszter kir. ügyészt állásának és rangsorának megtartásával országos büntetöintézet igazgatásával kérelmére megbízhat. (140. §.) 141 —146. §§. Záró rendelkezések. X Kereskedelmi csalás. Irta: dr. Weisz Sándor kolozsvári ügyvéd. A kereskedelmi törvény 350. §-a szerint, csalás esetében az eladó a 346. és 349. §. határozataira nem hivatkozhatik. A 346. §. szerint az áru megvizsgálásának és illetve kifogásolásának mindjárt meg kell történnie, mihelyt az objektív értelemben vett rendes üzletkezelés lehetővé teszi; — a 349. §. szerint pedig — ennek a princípiumnak szemmeltartása mellett a tényleges átvételtől számított hat hónap az általános kifogásolási és illetve kifogásolás alapján való perlési terminus. A csalás fogalmát a 350. §. nem adja. Irányadó tehát a törvény 1. §-a szerint a kereskedelmi jogszokás, ennek hiányában az általános magánjog. A kereskedelmi joggyakorlat nagy időn keresztül a forgalom biztonságát, állandóságát vette irányadó politikai elvnek, s a csalás fogalmát keskeny mederber alkalmazta. Csalás volt, ha eladó a kikötött helyett más árut küldött, ha a küldött árut a hatóság elkobozta. Majd csalás volt, ha eladó a kikötött helyett részben más árut küldött. (Hordó alján levő piszkos zsir.) Minden esetben azonban a csalás jelentékeny büntetőjogi elemet kellett rejtsen magában, mert az ilyen küldésekben jogtalan vagyoni haszon szerzésére iéányuló, tehát büntetendő szándék volt elgondolható. Ma ebben a vonatkozásban is a kereskedői bizalom és hűség a kereskedelmi joggyakorlat irányadó elve. Kezd ugyanis megcsontosodni az a joggyakorlat, hogy eladó tudomása a hiányról, tehát eladó rosszhiszeműsége a csalás fogalmát teljesen kimeríti. Ez már büntetőjogi vonatkozásból kivetkőztetett, tiszta civilis hiba. Ha a minőségi hiány olyan, hogy miatta az áru a kikötött vagy a törvényes kellékeknek nem megfelelő és ha erről a hiányról az eladó a teljesitéskor, tehát rendszerint az elküldéskor tudott vagy — a pozitív tudás nehezen lévén bizonyít-