Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 20. szám - Az országos ügyvédszövetség kolozsvári osztályának 1913. évi jelentése

20. szám. Erdély részi Jogi Közlöny 167. oldal. közölni e változott életviszonyokkal számoló díjtételeket. A kolozsvári osztály területén a szövetség közreműködésével is megalkotott uj dijszabás a kívánalmakat általában kielégíti s előforduló esetekben a szövetség több izben közbenjárt abban az irányban, hogy a dijszabás minden vonalon respektáltassék. Az osztály vezetősége a jövőben is készséggel eljár a kartársak által bejelentendő esetekben. Az ügyvédi kar gazdasági helyzetével a legszorosabb összefüggést tüntet föl a jegyzők magánmunkálatainak kérdése. Ennek az abuzusnak kérdésében a kolozsvári osztály a mult évi jelentésében részletezett minden lehető eszközt már igénybe vett. Bár a belügyminiszter egy jegyzői küldöttség előtt a mult évben határozottan kijelentette, hogy a magánmunkálati jogosítványt elvonni nem fogja s bár nagyon jól tudjuk azt a minden kedvezésre hajló szeretetteljes elbánást, amelyben a jegyzők a kormányhatalom részéről részesülnek s bár ennek okait is nagyon jól ismerjük: a teljesen jogos és létérdekeinket mélyen érintő harcot föl nem adhatjuk s mihelyt a kérdés ismét aktuálissá lesz, ami a közigazgatás tervezett államosítása rendjén a közeljövőben be fog következni, a szövetség erejének teljes súlyával közbe fog lépni a jegyzők magánmunkálatainak eltiltása érdekében. Vitathatatlan érdeme a szövetségnek a zugirászat erélyesebb üldözése érdekében az 1912. évi LIV. tc. 16. §-a alapján kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet. A telekkönyvi beadványok ügyvédi kényszere ügyében ismételt előterjesztéssel fordult a szövetség az igazságügyminiszterhez, hasonlóan az ügyvédközjegyzői intézmény megvalósítása érdekében is. Ebben az utolsó irányban az illetékes tényezők tettek is már olyan nyilatkozatot, amelyből az intézmény megvalósítására lehet következtetni. A csődtömeg és ügygondnokságok arányos kiosztása tekintetében a szövetség által indított mozgalom keretében a kolozsvári osztály is folytatott tárgyalásokat az illetékes tényezőkkel, végleges megállapodást azonban még elérnünk nem sikerült. Remélhető azonban, hogy valamelyes méltányos megállapodási módhoz annál is inkább el fogunk jutni, mivel e részben a mi területünkön kiáltó igazságtalanságok miatt nem panaszkodhatunk. A képviseleti jogkör korlátozása. Az utóbbi időkben súlyos panaszaink vannak az ügyvédi rendtartás 38. §-ában biztosított általános ügyvédképviseleti jogkör korlátozására irányuló jogtalan törekvések miatt. A képviselőház összeférhetetlenségi állandó bizottsága előtt lefolyt eset eléggé ismeretes. Ennek jelentőségét a képviseleti jogkör negációja mellett az is fokozza, hogy a hivatását teljesítő ügyvédet karhatalommal távolították el működése színhelyéről. Ujabban Szatmármegye alispánja joghátránnyal fenyegeti az útlevélért folyamodókat, ha ügyvédi képviseletet vesznek igénybe. A minisztériumban a fegyelmi előadó bizalmasan közli, hogy az ügyvédi képviselet a vádlottnak bajt okozhat. Ugyanott gyógyszertári ügyekben az ügyvédi képviseletet nem ismerik el. Ugyanott hirdetési táblán figyelmeztetik a közönséget, hogy iparfejlesztési ügyekben ügyvédi képviselet igénybevétele fölösleges. Sőt, hogy messzire ne menjünk, Kolozsvármegye alispánja is egy konkrét esetben oly értelmű kijelentést tett, hogy közigazgatási ügyekben az ügyvédi képviselet nem kívánatos. A magyar ügyvédség erejének, tekintélyének nem nagy mértékére vall, ha a közigazgatási urak legeminensebb jogainkat ennyire megrugdoshatják. Anyagi oldalról is súlyosan érintenek minket ezek a jogkonfiskálások, hiszen a törvényes munkakörnek egy részétől fosztanak meg. Elemi kötelességünk tehát tiltakozó szavunkat fölemelni ezek ellen a közigazgatási önkényeskedések ellen s jogosan követelhetjük a kormányhatalomtól a törvény tiszteletbentartását, illetve a felügyelői és végrehajtói hatalom oly irányú gyakorlását, hogy a közhivatalnokok törvénytisztelete az ügyvédi rendtartás 38. §-ára is kiterjedjen. Az Ügyvédszövetség működése. Az Országos Ügyvédszövetség alig három éves tevékenysége után létesítése szükségességét belevitte az ügyvédi köztudatba. A központi és az osztályszervezetek szorgalmas munkásságot fejtettek ki mindazokban az aktuális kérdésekben, melyektől a kar erkölcsi és anyagi erejének fokozását várjuk. A szövetség erőpróbája azonban a közeljövő súlyos küzdelmeiben fog elkövetkezni s mert ennek a küzdelemnek sikerétől függ a magyar ügyvédség jobb sorsa, a legnagyobb mértékben kívánatos, hogy a szövetség a magyar ügyvédi kar minél nagyobb kontingensét egyesítse, mivel az egyesülésben rejlő erő csak igy válhatik energiával teljes, tettekkel tényezővé. Az osztály működése. A kolozsvári osztály működése kiterjedt mindazon kérdésekre, a melyekkel a szövetség általánosságban foglalkozott. Emellett természetesen foglalkozott helyi vonatkozású ügyekkel is. Az osztály a mult év folyamán a rendes osztályülést április hó 30-án tartotta meg, szeptember 27-én pedig a kolozsvári bíróságoknál tapasztalt igazságszolgáltatási sérelmek tárgyában ; rendkívüli osztályülést tartott. Osztályválasztmányi ülést a mult év folyamán szintén kettőt tartottunk, április 5-én és október I 28-án. Az osztály taglétszáma a mult év folyamán is örvendetes I szaporodást tüntet föl, amennyiben 1912. év végén 77 tag, 1913. végén pedig 96 tag, tehát 22 taggal több vallotta a szövetség céljaival való közösséget. Az osztály 1913. év folyamán ! 38 ügydarabot kezelt, melyek egy kivételével elintézést nyertek. Az osztály tevékenységét egyebekben a következőkben vázoljuk: Az igazságügyi és belügyminiszterekhez részletesen megindokolt terjedelmes memorandumokban fordult az osztály a jegyzői magánmunkálatok törvényhozási megszüntetése kérdésében. Az Erdélyi Múzeum Egyesület megkeresésére osztályunk saját kebelében taggyüjtési akciót indított nevezett egyesület jogi szakosztálya részére s ezen akció eredményeként sikerült is 14 uj tagot szereznünk. Véleményezte az osztály a debreceni osztálynak az ügyvédi termelési költségek redukciója, az egri osztálynak a cseléd és rendőri büntető ügyekben költségmegállapitás, a nagybecskereki osztálynak az osztály titkárok javadalmazása tárgyában érkezett megkereséseit. Az Országos Ügyvédszövetség által kiadott 1914. évi határidőnaplóra az osztály a kolozsvári ügyvédek sorából 57 előfizetőt gyűjtött. A kolozsvári bíróságoknál, különösen a váltó, telekkönyvi és végrehajtási ügyekben tapasztalt példátlanul késedelmes ügyellátás tárgyában az osztály rendkívüli osztályülést tartott s az ezen hozott határozatnak megfelelően a bírói és kezelő személyzet megfelelő szaporítása érdekében küldöttségileg tisztelgett a kolozsvári tábla elnökénél, akit az igazságügyminiszterhez intézett felirat fölterjesztésére kért föl. Sajnos, előterjesztésünknek mindezideig eredménye még nem mutatkozik, a késedelmes ügyellátás most is fennforog ugy, hogy legalább a végrehajtási ügyek currentiája érdekében kénytelen volt maga az osztály a végrehajtási irodában egy Írnokot saját kölségén, illetve a tagok hozzájárulásából ideiglenesen egy évi időtartamra alkalmazni. Az uj Perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatos személyzetszaporítás rendjén remélhetőleg ezek a kezelési és ügyellátási nehézségek is valamennyire enyhülni fognak. A kolozsvári osztály a Kamarával karöltve már évekkel ezelőtt mozgalmat indított a második ügyvédvizsgáló bizottság székhelyének Kolozsvárott leendő szervezése, illetve idevaló áthelyezése iránt. Ebben az ügyben a mult év folyamán ismételt előterjesztéssel éltünk az igazságügyminiszterhez és a szövetség központjához. Az ismételt előterjesztés indokát az egységes ügyvédi és birói vizsgáról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalása adta meg. A központi elnökség személyesen is eljárt fölkérésünkre az igazságügyminiszternél s akciónk ezúttal legalább annyi eredményt ért el, hogy a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottságba Kolozsvárról négy cenzort neveztek ki, ezek közül kettőt az ügyvédi karból, dr. Czikmántori Ottót, a Kamara volt elnökét és dr. Papp Józsefet, osztályunk volt s a Kamara jelenlegi elnökét. A mult év október hó 28-án megtartott választmányi ülésen osztályunk állást foglalt az esküdtszéki intézményt módosító s a sajtóról szóló törvényjavaslatokkal szemben s azok változatlan törvénybeiktatása ellen tiltakozott. Tiltakozó határozatát közölte a társosztályokkal, a központtal s az igazságügyminiszterrel. Az ország jogászközvéleményének úgyszólván egyhangú tiltakozása ellenére is mindkét javaslatból immár életbeléptetett törvény lett. Mindezeken felül tevékenykedett az osztály mindazokban a kérdésekben, amelyek általában a szövetséget s különösen a kolozsvári ügyvédi kart érdekelték. Örvendetesen kell megemlékeznünk arról, hogy ez év elején a szövetség hivatalos lapja már megjelent s az ügyvédi kérdések állandó orgánumaként a szövetség iránt való érdeklődést is ébren tartja. Kartársainknak különös figyelmébe ajánljuk hivatalos közlönyünket, mely már a fejlődés szép stádiumában minden az ügyvédeket érdeklő kérdés megvitatására hasábjaival rendelkezésünkre áll. Az osztály kebelében történt személyi változásokról is meg kell emlékeznünk. Osztályunk lelkes megalapítóját s az alakulástól kezdve elnökét, dr. Papp Józsefet az a megtisztelő megbízás Í érte, hogy a kolozsvári Kamara 1914. évi közgyűlése elnökévé ! választotta s igy a szövetség által hangoztatott összeférhetetlen-