Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 19. szám - Az örökség birtokbavételéről. Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872. Folytatás

156. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 19. szám. A bíróságok és a közigazgatási hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. (1. §.) Rendes bíróságok: a kir. jbiróságok, a kir. tszékek, a kir. ítélőtáblák és a m. kir. Curia. (2.) Rendes bíróságokat megszüntetni, vagy azokon felül más biróságokat felállítani, székhelyükön vagy kerületükön, vagy e bíróságok törvényszabta szervezetén változtatni, törvény vagy törvényben adott felhatalmazás nélkül nem szabad. Az itélőbirói állások számát a törvényhozás állapítja meg. (3. §.) A kir. jbiróságok száma 380-nál kevesebb és 400-nál több nem lehet. Ezeken a számokon belül a minisztérium állit fel, vagy szüntet meg a szükséghez képest kir. jbiróságokat. A minisztérium állapítja meg a kir. jbiróságok székhelyét és területét, valamint azt is, hogy a kir. jbiróság melyik kir. tszék kerületéhez tartozik. (12. §.) A kir. jbiróság vezetése a rangidősb kir. jbirót illeti, de a király a kir. jbiróság vezetését a rangidősb kir. jbiróval ugyanabban a fizetési osztályban lévő jbiróra bizhatja. A kir. jbiróság vezetőjének állandó helyettesét szükség esetében a kir. tszék elnöke jelöli ki; ha ily helyettes kijelölve nincs, vagy akadályozva van, a vezetőt a kir. jbirák rangjuk sorrendjében helyettesitik. (15. §.) A tkvi hatóságot a kir. jbiróságok gyakorolják. (16. §.) Az igazságügyminiszter a kir. jb. területén egy vagy több' községet (főhelyet) jelölhet ki, ahol a kir. jbiróság egyik birói tagja az előre meghatározott és közzétett időben törvénynapokat tart. (18. §.) A kir. törvényszékek. A kir. tszék az elnök vezetése alatt áll. A kir. tszék biráit, figyelemmel a különféle ügyszakokra, az elnök minden év elején tanácsokba osztja be és a beosztáson évközben fontos ok nélkül ne változtasson. A tanácsok ülésében a tszék elnöke, a tanácselnökök és azok a birák elnökölnek, akiket a kir. ítélőtábla elnöke tanácsvezetés jogával ruházott fel. Mint állandó helyettes az elnöklésben, olyan is kijelölhető kivételesen, aki tanácsvezetés jogával nincs felruházva. (25. §.) A birtokrendezési ügyekben eljáró bírót a kir. ítélőtábla elnöke rendeli ki. Ezt bármikor visszavonhatja. (27. §.) A kir. ítélőtáblák. Itélőbirák a kir. Ítélőtáblánál: az elnök, a tanácselnökök és a bírák. Kir. tszéki bírót és kir. jbirót — beleegyezésével — az ig. miniszter alkalmazhat a kir. táblához elnöki, titkári, vagy tanácsjegyzői tennivalókra. (28. §.) Ez az alkalmazás 2 évnél tovább nem tarthat, de egy ízben legfeljebb 2 évvel meg lehet hosszabbítani. A kir. Curia. Ép úgy, mint a táblánál. Ügyészség. Az ügyészség az állam közérdekét képviseli. A bíróságtól független és az igazságügyminiszternek van alárendelve, aki az ügyészségnek kötelező utasítást adhat. (44. §) Az ügyészség vezetése a rangidősb ügyészt illeti. (46. §.) Állások betöltése. Birót, ügyészt az ig.-miniszter előterjesztésére és ellenjegyzésével a király nevezi ki. Ugyanígy nevezi ki magasabb fizetési osztályba. A kir. tszék birói, kir. jbirói és a kir. tszék mellett alkalmazott kir. ügyészi állásnak magasabb fizetési osztályát csak az itélőbirák és ügyészek közül lehet betölteni. (50. §.) ítélőbíró vagy ügyész csak az lehet, aki az ált. kellékeken kívül, még: 1. 26 éves, 2. birói vagy ügyvédi, avagy az egységes birói és ügyvédi vizsgát letette; 3. ettől számított legalább 2 évig gyakorlatot folytatott. Kir. Ítélőtáblai bíróvá, aki 2 év eltelte után legalább 5 évig biró stb., ügyvéd, közjegyző stb. gyakorlatot folytatott (52. §.), Curiai bírónál 10 év szükséges. (53. §.) Itélőbirót csak beleegyezésével lehet más állásra kinevezni. (55. §.) Az állások rendszerint pályázat útján töltetnek be, de az ig.-miniszter kinevezésre anélkül is — tehet előterjesztést. (56. §.) A kijelölés ugy történik, mint eddig volt. Az ig.-miniszter előterjesztése megtételében a kijelöléshez kötve nincs. (57. §.) Ha pályázat hirdetése nélkül töltenek be állást, a Curia elnökét, tábla elnökét, főügyészt, koronaügyészt meg kell hallgatni. (58. §.) . . A kinevezésnél és a cím- és jelleg adományozásnál elsősorban a kiválóságot és érdemessége*, azután a rangsort és szolgálati időt kell figyelembe venni. Kir. jbiróságoknál és a kir. tszéknél megüresedő itélőbirói, a kir. ügyészségnél megüresedő kir. ügyészi állások betöltésénél tekintettel kell lenni arra, hogy ezeknél a bíróságoknál és ügyészségeknél lehetőleg olyanok legyenek, akik a bíróság vagy ügyészség kerületében elterjedt nyelvben is jártasok. (59. §.) Az állás elfoglalása. 15 nap alatt köteles elfoglalni és ennvi idő alatt esküt tenni. (60. §.) Az eskü rendszerint csak egyszer, első kinevezése után tétetik. Ujabb eskütételnek akkor van helye: 1. ha a biró ügyésszé, vagy fordítva neveztetik ki; 2. ha szolgálatának megszakítása után — újból kinevezik. Amennyiben más rendelkezés nincs, az állami tisztviselők illetményeire vonatkozó törvények és jogszabályok a biróra, ügyészre is alkalmazást nyernek. Vizsgálóbiró pótléka évi 600 K. Ha nincsenek kir. főügyészhelyettesi cim- és jelleggel felruházva, a bpesti ügyészség vezetőjének évi 1000 K, vidéki vezetőnek évi 600 K pótlék jár. (Folyt, következik.) X i)z örökség birtohbouérelsröL \ (Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872.) Irta: Dr. Tóth György. (Folytatás.) 2. A hagyaték biztosításával (1894. XVI. t.-c. 90. és 114. §.) felmerült költségek a hagyatékot terhelik. Az örökösök saját költségei nem, a leltározási és tárgyalási dijak szintén. (123. §.), mert az örökösödési eljárás során mindenik érdekelt maga viseli saját költségeit. L.: a 785. §-t. Az 1894. XVI. t.-c. 90. §-a értelmében a követelés behajtásával felmerült perköltség — ha az ellenfél abban nem marasztaltatott — hagyatéki teher. Téves a C. 1901. VI. VI/11-én kelt 7545/900. p. sz. ellenkező határozata, mert a perlés a biztosítás keretébe tartozik. 3. Actio funeraria. A temetésre nem kötelezett hagyatéki vagyon hiányában is követelheti az eltemettetés költségeit (1042. §.) a temetésre kötelezett rokonoktól, vagy ilyenek hiányában a községtől, kivéve, ha animus donandi tette a kiadásokat. A 709. §. esetében nem követelhető. A leltár jogkedvezménye mellett nyilatkozott örökös is követelheti a temetési költségek megtérítését a temetésre kötelezett rokonoktól, ha a hagyaték egyéb tartozásokra kimerült. 4. Az örökhagyó gyógykezeltetési költségei is hagyatéki terhet képeznek. (Orvosi dij, gyógyszerköltség, ápoló.)1 5. A hagyatéki terhek sorrendje csődön kivül nincs szabályozva.2 A hagyatéki költségek (549. §.) azonban rendszerint elsősorban kielégitendők. C. 1905. G. 101. L. : a 815. §-t is. 822. §. Az örökös hitelesői a rászállott örökségi jósságot a részére történt átadás előtt is tilalommal, záloglással vagy előjegyzéssel illethetik ugyan. Mindazáltal as ily biztosítás nem máskép, mint csak azon kijelentett fenntartással rendeltethetik el, hogy ez a hagyaték tárgyalásánál előforduló igények kárára ne szolgáljon és csak az átadás idejétől fogva legyen hatályos. I. A hagyatékvagyon a hagyaték átadásáig (797. és 819. §§.) jogi önállóságát kétségtelenül megtartja. Az örökhagyó és a hagyaték hitelezői ez alapon igényöket minden korlátozás nélkül érvényesíthetik (hereditas jacens). Az örökösök hitelezőinek igényei azonban csak föltételesen és korlátozva érvényesülhetnek a hagyaték átadása előtt a hagyatékhoz tartozó vagyonra nézve.3 1 a) A birói gyakorlat e költségeket következetesen hagyatéki tehernek ismerte el, (Ko. 1909. G. 58.) A C. a.Meránból való hazaszállítás költségeit nem minősítette hagyatéki tehernek. Örökhagyó társadalmi állása és vagyoni viszonyai a döntök. A kötelesrész sérelme nélkül örökhagyó rendelkezése azonban föltétlenül hagyatéki teherré teszi a szállítási költséget is. b) A feleség gyógyítási költsége hagyatékát nem terheli, annak fedezése a férj kötelessége. (C. 84. dec. 17. 3054.), kivéve ha a férj vagyoni helyzete a feleségével szemben rendkívül kedvezőtlen ; ily esetben a hosszas betegséggel járó rendkívüli költséget a feleségnek szülőitől kapott vagyonából fedezheti. (C. 902. okt. 14. 4819 901.) — Ellenkezően : mindig a nő hagyatéki terhének tekinti. (C. 5100 96.) A kötelesrész kiszámítása szempontjából 1. a 785. §-t. (L. a T. 1. 176. 1) 2 A temetési költség más hagyatéki teherrel szemben nem bir törvényes elsőbbséggel. (C. 98. szept 29. 5652.) A gyakorlat azonban a temetési költségnek elsőbbséget biztosított. 3 A régi osztrák örökösödési eljárás szerint a hagyaték hitelezőinek 6 hónapi záros határidő volt adva követeléseik biztosítására. Csak e ha