Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 18. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

18. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 149. oldal. X 0 román büntető törvénykönyv. (kihirdettetett 1865. május 1-én. Módosíttatott a 1874. februárins 17-én, 1882. íebruárins 21-én, 1893. májns 28-án, 1894. febrnárins 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette: Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ' ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Folytatás.) Második szakasz. Rablások. 317. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki személy elleni erőszak alkalmazásával vagy gyilkolás fenyegetéssel, vagy legottani megsebesitéssel másnak valamely dolgát azzal a szándékkal veszi el, hogy azt magának jogtalanul eltulajdonítsa, rablást követ el. Rablást elkövetőnek tekintetik az is, aki lopás vétsége J elkövetésén rajtakapatván, menekülhetése vagy a lopott dolog j megtarthatása végett személy ellen erőszakot alkalmaz, azt meg- j gyilkolással fenyegeti vagy legottan megsebesíti. A rablás fegyházzal büntettetik. (L. p. 232.) 318. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A következő körülmények közt elkövetett rablás hat hónapon felüli fegyházzal fog büntettetni : 1. ha a rabló vagy a rablók egyike, vagy a bűnrészes a rablás idején nyíltan, vagy elrejtve fegyvert hordott; 2. ha a rablást két vagy három személy követte el; 3. ha a rablás közúton vagy piacon követtetett el; 4. ha a rablás sebesités nélkül ugyan, de verés vagy rossz elbánás alkalmazásával követtetett el. (L. p. 232.) 319. Meghatározott idejű kényszermunkával büntettetik az, aki a rablást 1. személy kínzásával, megsebesitéssel vagy megbénításával követte el; 2. az áldozat elmebetegségét, munkaképtelenségét, siketségét, elnémulását vagy nemzésképességének elvesztését eredményező verés, erőszak, fenyegetés vagy rossz bánásmód alkalmazásával követte el. (L. porosz 233.) 320. Életfogytiglanos kényszermunkával büntettetik az, aki a rablást az áldozat halálát eredményező erőszak, fenyegetés, rossz bánásmód, verések, kínzások, bénitások vagy más egyéb testisértések alkalmazásával követte el. (L. porosz 233.) Harmadik szakasz. Határok megváltoztatása vagy megsemmisítése. 321. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Két évig terjedhető fogsággal vagy száz leitől ezer leiig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik az, aki más birtokában levő földterület elsajátításának szándékával a tulajdonosok közti határok jeleit törvénytelen módon megváltoztatja vagy megváltoztatásukat végezteti. Negyedik szakasz. Bizalommal való visszaélés. 322. Az, aki kiskorú szorult helyzetére, gyengeségeire vagy szenvedélyeire nyerészkedés végett számitva, azt kötelezvények, nyugtatványok, mentesítő okiratok, pénz- vagy ingóságok kölcsönére vonatkozó nyilatkozatok, kereskedelmi papírok vagy másnemű jegyzékek őt kötelező s károsító bármily alku és alakszerinti aláírására bírja, két hónaptól két évig terjedhető fogsággal és a megkárositottnak megtérítendő pénzösszeg, avagy a dolgok értéke egynegyed részét meghaladható, de ötven leinél nem kisebb pénzbüntetéssel büntettetik. (L. fr. 406.) 323. Az, aki a tulajdonos, a birtokos vagy a birlaló kárára kötvényeket, pénzeket, árukat, értékjegyeket, nyugtatványt vagy kötelezettségeket, vagy felmentéseket tartalmazó okiratokat, melyek őnekie bérbe, letétbe, megbizáskép vagy valamely akár fizetés, akár nemfizetéses dologért a visszaszolgáltatás vagy az átadás köteleztetésével, vagy meghatározott módon való használat végett adattak át, félretesz vagy elprédál, a 322. cikk tartalma szerint fog büntettetni. Midőn az előbbi cikkben említett bizalommal való visszaélés cseléd, fizetéses egyén, tanítvány, legény, irodában alkalmazott személy, napszámos vagy kisegítő által a gazda kárára követtetik el, a büntetés hat hónaptól két évig terjedhető fogság lesz. Mindez azonban a pénzek, a kötvények vagy más ügyiratok, avagy a közletétben félretételére vagy elvételére vonatkozólag a 203., 204. és 205. cikkekben elrendelteket nem érinti. 324. {Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosih'a.) Az az ügyvéd, ki ajándékok, ajánlatok vagy ígéretek által magát az ellenféllel való egyetértésre reávéteti s tényleges cselekményekkel, vagy gonoszszándéku mulasztásokkal megbízóját ügyében megkárosítja, két évig terjedhető fogsággal, az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztéssel, a nyilvános közreműködéstől tizenöt évig terjedhető eltiltással és háromszáz leitől háromezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik. 325. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Midőn az ügyvéd valaki vádlottnak vagy bepanaszoltnak ügyét tényleges cselekménnyel, vagy mulasztással álnokul megrontja, a következőképen fog büntettetni: bűntett fennforgása esetén az ügyvédség gyakorlatának és minden nyilvános közreműködésének betiltásával és fegyházzal; vétség fennforgása esetén az ügyvédség gyakorlatának és minden nyilvános közmüködésének betiltásával, mihez még két évig terjedhető fogság is toldható; kihágás esetén az ügyvédség gyakorlatának és minden nyilvános közmüködésnek hat hónapnál nem kevesebb időre való betiltásával és háromszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel. 326. Az, aki valamely perre vonatkozólag a bíróságnál okmány, ügyiratot vagy emlékiratot bemutatván, azt később bármi módon elsikkaszt, huszonhat leitől háromszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik. Ezt a büntetést az a törvényszék állapítja meg, melynél a per folyamatban van. 327. Az, aki az uton vagy az utcán oly dolgot talál, mely nem az övé s az iránt megkérdeztetvén, azt eltagadja, bizalommal való visszaélőnek tekintetik és tizenöt naptól három hónapig terjedhető fogsággal büntettetik. 328. Az, aki udvaron, kertben, istállóban vagy valamely más helyiségben az ő tulajdonát nem képező pénzt, avagy más dolgot talál és a hely gazdájának vagy bérlőjének be nem jelenti, az előbbi cikkben jelölt büntetéssel sujtatik. 329. A 307. cikk intézkedései az ugyanott említett személyek által elkövetett bizalommal való visszaélés esetén is alkalmaztatnak. 330. Egy hónaptól egy évig terjedhető fogsággal büntettetnek azok 1. a gyámok, gondnokok, végrendeleti végrehajtók, zár alá helyezett dolgok megőrzésével megbízottak, alapítványi igazgatók, kik a gondozásukra vagy igazgatásukra bizott személyek, vagy dolgok ártalmára rosszhiszemüleg működnek; (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Dr. Morariu István ügyvéd, a kolozsvári ügyvédi kamara választmányi tagja f. hó 27-én hosszabb betegeskedés után elhunyt. A rokonszenves kartársnak f. hó 28-án volt a temetése, amelyen a kamara képviseletében sok kartárs jelent meg. Az elhunyt ügyvéd ravatalánál dr. Papp József ük. einök tartott gyászbeszédet, melynek kíséretében a kamara koszorúját elhelyezte. m**^ = Az igazságügyi kormány munkaprogramra j Az igazságügyi miniszter 1914. április 25-én, a képviselőházba az igazságügyi költségvetés alkalmából a következőket terjes tette elő: 1. Körülbelül az év vége felé kerül a polgári tkv. javaslatát képviselőház plénuma előtt. 2. A birói hatalom gyakorlásáról, valamint a királyi birr* ságok és királyi ügyészségek szervezetéről szóló törvényjavaslat elkészült. 3. Az uj Pp. szempontjából mindazokat az intézkedéseket, amelyek a polgári perrendt. hatálybaléptetésére szükségesek, olykép készítette elő, hogy a törvényben megállapított életbeléptetési határidő t. i. f. évi szeptember l-e, meg lesz tartható f Elkészültek és kinyomatásra készen vannak a különféle ügyviteli és egyéb utasítások; azok néhány héten belül közzé fognak tétetni. 4. A végrehajtási jogsegély Ausztriával rendezés alatt áll. 5. A bélyeg- és illetékszabályok javaslata még a nyár előtt a ház elé fog terjesztetni. 6. A bpesti keresk. és váltótörvényszék meg lesz szüntetve és másodelnök vezetése alatt, mint a bpesti törvényszék külön szakosztálya fogja folytatni a maga működését. 7. A hiteljog terén is folynak a munkálatok.