Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914 / 18. szám - A nyomdatulajdonos sajtójogi felelőssége az új sajtótörvényben - Az örökség birtokbavételéről. 0ptkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872. Folytatás
18. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 147. oldal. egymás helyébe. Rendelhető jogi személy, vagy közhatóság is. Sőt előfordul, hogy az örökhagyó a végrendeleti végrehajtó kinevezését a bíróságra vagy hatóságra bizza. Végrendeleti végrehajtó csak az lehet, aki korlátlan szerződőképes. A végrendeleti végrehajtó tisztét elfogadni nem köteles, tehát a kinevezés nem hat ipso jure.2 II. A végrendeleti végrehajtó jogkörét a 816. 817. §§-ok a megbízási viszonyból kiindulva szabályozzák. A részletekben azonban a végrendelet tartalma az irányadó. A végrendeleti végrehajtó az örökhagyó megbízottja; e jogkört az örökösök, mint nem tőlük eredőt sem vissza nem vonhatják, sem nem korlátozhatják. Kétség esetében a végrendeleti végrehajtó jogköre: felügyelői. Kezelői jogkör csak akkor illeti, ha örökhagyó kifejezetten ilyennek rendelte, vagy a szándék erre irányult. A végrendeleti végrehajtó a hagyaték activ vagy passiv pereiben képviseletre rendszerint nincs jogosítva. A kezelő végrendeleti végrehajtó jogköre azonban az 1894. XVI. tc. 90. §-ban meghatározott hagyatéki gondnok jogköréhez hasonló, tehát activ perrel felléphet.3 A hagyaték kezeléséről számot adni tartozik. Erre az igazolt örökösök perrel kényszerithetik. III. A végrendelet védelme és fenntartása érdekében a végrendeleti (felügyelő vagy kezelő) végrehajtó pert indithat, mert főfeladatát a végrendelet intézkedéseinek a teljesedésbe menete képezi. Ellenben a végrendelet megtámadására nem jogosított.4 Több kezelő, vagy több felügyelő végrehajtó közösen járnak el. A felügyelő végrehajtó hatásköre a kezelő végrehajtóval szemben az ellenőrzésre szorítkozik. A végrendeleti végrehajtó kötelességének megszegéseért kártérítéssel tartozik.5 - Az 1894. XVI. t.-c. 34. §-a szerint: Ha végrendeleti végrehajtó van nevezve: az erről oly utasítással értesítendő, hogy a megbízás elfogadása után záros határidő alatt nyilatkozzék. Az elfogadási nyilatkozat elmaradása a tiszt el nem vállalását jelenti. Szerződésben vállalt végrehajtói tisztről lemondani nem lehet. Az elfogadási nyilatkozat pedig vissza nem vonható. A végrendeleti végrehajtót a hagyatéki bíróság elmozdíthatja. Viszont a végrehajtó is fontos okokból felmentését kérheti. A végrendeleti végrehajtó csupán tiszténél fogva nincs hivatva a hagyatéki vagyon kezelésére, de ha a végrendeletben őí az osztály megtörténtéig az összes vagyon kezelésére is kirendelték, a végrendeletet az örökösök elfogadták s végrendeleti végrehajtó a vagyon kezeléséhez ragaszkodik, a kezeléstől alapos ok nélkül megfosztani nem lehet; nem tekinthető ilyen oknak az sem, hogy az örökhagyó halála óta a zárlat kéréséig eltelt néhány hét alatt nem leltározhatta, sem pedig az, hogy az egyik hagyatéki ingatlant még az öröhagyóval kötött szerződés alapján bérben bírja. — A végrendeleti végrehajtó jogosítva van a hagyatéki eljárás megindítását kérni, ez azonban nem kötelessége. (Bpesti tábla 906. febr. 8. 203.) A végrendeleti végrehajtói tiszt megszűnik : a végrendeleti végrehajtó halálával; a hagyaték elleni csőd megnyitásával és a végrendeletben foglalt rendelkezések megoldásával. A végrendeleti végrehajtói megbízatásban jogilag a hagyatéki vagyon kezelése iránti megbízatás is bennfoglaltatnak nem tekinthető, azt pedig elsőrendű felp. nem is állítja, hogy az örökhagyó által végrendeletileg a hagyatéki vagyon kezelésével is megbízatott volna. (C. 887. ápr. 29. 2079.) 3 a) A végrendeleti végrehajtónak abban az esetben, a midőn a betevő a betevés alkalmával határozottan ki nem kötötte, hogy a betét kizárólag az ő kezéhez fizettessék ki, joga van szabályszerű felmondás után, a pénzintézet ellen betét felmondás el nem fogadása esetében, a felmondás érvényességének kimondása és a betét kifizetése iránt perrel fellépni. (Kvári tábla: 1300 904. Curia: 1157/904.) b) A szövegben kifejtettek után téves: A végrendeleti végrehajtó a hagyaték nevében perek vitelére az Optkv. 1008. §-a értelmében ehhez szükséges külön meghatalmazás nélkül jogosítva nincs. tC. 905. okt. 5. 6980 904.) Ki adná az 1008. §. szerinti meghatalmazást ? A bíróság ? Ezt pótolja az 1894. XVI. t.-c. 90. §-a. Az örökösök ? Ezt a jogkört kizárja a kezelővégrehajtói jogkör. A felügyelő végrendeleti végrehajtó vagy az Optkv. 811. §-a értelmében, vagy az igazolt örökösök meghatalmazottjaként járhat el, amennyiben a perjog megengedi. c) Ezért helyesebb jogi álláspontot juttat kifejezésre ez a határozat: A végrendeleti végrehajtó, ha ebbeli megbízatását elfogadta, köteles ugyan az örökhagyó rendelkezését teljesíteni, de a hagyaték jogi képviseletére jogosítva nincs, sőt amennyiben az említett örökhagyó hagyatékához az Örökösödési nyilatkozat már a kereset beadása előtt megtétetett, hagyatéka képviseletére csupán a nyilatkozott örökös van jogosítva, felp. pedig annak hagyatékát nem ez utóbbi s így nem törvényes képviselője képviseletében vonta perbe, mindkét alsóbiróság ítéletét az előző eljárással együtt az 1881. LIX. t.-c. 39. §. i) pontja alapján hivatalból megsemmisíteni s a kereset visszaadását elrendelni kellett. (C. 1893. febr. 24. 5389/1892. sz.) A passiv perek a 811. §-a értelmében indíthatók. 4 Bécsi főtörv.: 1881 : 1/18. Glaser: 8255. Ugyanígy a T. J. szöveg 1923. §-a. 6 A hagyatéki eljárás keretében a végrendeleti végrehajtó jogköréről I. az 1894: XVI. t.-c. 34., 39., 46., 47., 53. §§. A végrendeleti végrehajtó hűtlen kezeléséről v. ö. 1878 : V. t.-c. 362. §-t. IV. A 817. §. rendelkezéseinek betartása az 1894: XVI. t.-c. által szabályozott eljárás keretében megy végbe. 818. §. Mit tartozik az örökös, mielőtt as örökség birtokába Juthat, adóul fizetni s azon esetben, ha örökhagyója az állami kincstárral számolásban állott, e végett kimutatni, az iránt a különös rendszabályt a közigazgatási rendeletek foglalják magokban. Az 1894: XVI. t.-c. életbelépte előtt az örökösödési illeték kifizetésének igazolása előtt a 819. §-ban emiitett átadás nem történhetett meg. Jelenleg megtörténhetik s a 43194/895. I. M. sz. rendelet 82—86. §-ai az irányadók. A m. kir. államkincstárral való számodásos viszony a hagyaték letárgyalásának és átadásának ma nem akadálya. A 694. §-ban jelzett célokra való hogyományozás nem kötelező, tehát a hagyaték átadásának akadályozása okul nem szolgálhat. 819. §. Mihelyt a beadott örökösi nyilatkozat folytán, a jogszerű örökös a bíróság által elismertetett s az kötelezettségeit teljesítette, az örökség neki átadatik s a tárgyalás befejeztetik. Egyébiránt az örökösnek, hogy az ingatlan dolgok tulajdonának átruházását eszközölje, a 436. rendeletét kell követnie. í. A hagyatékadó-végzés meghozatalának alaki és anyagi joghatásai vannak. A hagyatékátadó-végzéssel azonos hatályú az „örökösödési bizonyítvány".6 Az alaki joghatás abban nyilvánul, hogy a hagyatéki bíróság által az átadó végzésben (vagy örökösödési bizonyítványban) elismert örökösök mindenkivel szemben ilyeneknek tekintendők mindaddig, amig a 823. §-ban szabályozott örökösödési perben az ellenkező kimondva nincs. Az anyagi joghatás: az örökség megszerzésében nyilvánul.7 II. A 813—815. §-ban foglalt szabályok érvényesülhetésének hiányában nem lehet helye a hitelezők javára való átadásnak (Einantwortung jure crediti). III. A 436. §-ra való utalás a 431. §. rendelkezésének szükségszerű következménye. A hagy. bíróság a hagyatékátadóvégzést és örökösödési bizonyítványt jogerőre emelkedés után hivatalból teszi át a tkvi hatósághoz a tulajdonjog bekeblezése végett (1894: XVI. t.-c. 75. §.) IV. Itt említendő az az eset, amikor erdélyrészi ember a magyar magánjog területén hal meg. Az elhalás helye az eljárásra illetékes bíróság meghatározásánál döntő. Az anyagi jog alkalmazására ez nem hat ki. Az örökösödési eljárást a jbiróság az 1894. évi XVI. t.-c. 4. §-a értelmében hivatalból indította meg, mert a hagyatékhoz ingatlan vagyon tartozik és érdekeltek az örökösödési eljárás megindítását az örökhagyó halálától számított három hó alatt nem kérték, sem pedig ugyanazon határidő alatt örökösödési, vagy hagyományi bizonyítvány kiadása iránt kérelmet nem terjesztettek elő. 6 a) Az 1894 : XVI. t.-c. X. fejezete a hagyaték átadásának különszerü eljárását: „az örökösödési és hagyományi bizonyítvány" kiadása iránti eljárást szabályozza. Csak korlátlan cselekvőképességü örökösök kérelmére van helye, ha a 4. §-ban meghatározott három hónapi határidőn belől kérelmezve lett. A Ko. ítélőtábla 69. sz. értekezleti megállapodásként kimondotta, hogy: „az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek azon esetben is hely adható, ha a kérelem az 1894 : XVI- t.-c. 4. §-ában irt három hónapi határidő után, de a hagyatéki eljárásnak hivatalból való megindítása előtt adatott be." Ind.: Az örökösödési bizonyítvány kiadhatásának feltételeit az 1894: XVI. t.-c. tizedik fejezete szabályozza. Ebben a fejezetben foglalt 99. §. utolsó bekezdése pedig azt írja eiő, hogy „az örökösödési bizonyítvány kiadásáért kérelmet addig adhatni be, míg a hagyatéki bíróság a 4. §. értelmében az örökösödési eljárást hivatalból meg ném indította," A kiadhatásának időbeli horlátjául tehát csak az van kimondva, hogy az ez iránti kérelem a hagyatéki eljárás megindítása előtt terjeszendő elő, de nincs előírva olyan további korlátolás is, hogy a kérelem kizárólag a 4. §-ban meghatározott három havi határidő alatt adható be s hogy annak eltelte után beadható egyáltalában ne lenne. (1912. X 31—1912. El. 3.), b) A hagyatékátadó végzés meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat az 1894: XVI. t.-c. s a 43194/895. I. M. sz. rendelet tartalmazzák. L. 1912 : VII. t.-c. 30. §-át. Amennyiben az örökösök között egyezség jött létre: átadó végzés; ha egyes kérdések vitásak maradtak: részleges hagyatékátadó végzés hozandó. (76. §) Az örökösök a hagyatéki eljárás rendén osztályt is létesíthetnek. A közösség megszüntetése iránti perek megelőzése céljából az osztály megtételére legalkalmasabb a hagyatéki eljárás. Az 1894 : XVI. t.-c. vonatkozó rendelkezései az 58., 59. és 60. §-ban foglaltatnak. 7 Az universalis seccessio jogi jelentősége a jogi birtokvételben van. Ezzel szemben singularis successio esetén a dolgok megszerzéséhez az átadás is szükséges (426. §.)