Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 13. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás - Az erdélyi pártfogó egyesület közgyűlése

Erdélyréazi Jogi Közlöny 107. oldal. y 9 román büntető törvénykönyv. tfihirtettetett 1865. május 1-én. módosíttatott a 1874. febroárius 17-én, 1882. lebruárms 21-én, 1893. májns 28-án, 1894. íebruárins 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Folytatás.) II. §. Rágalmazások, gyalázkodások és titkok felfedezése. 294. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Rágalmazásban vétkes az, aki nyilvánosan elmondott szavak, kiabálások, hiteles vagy köziratok, elárusított vagy elárusitás végett terjesztett, nyilvánosan kifüggesztett írások, nyomtatványok, kőmetszetek vagy jelvények utján valakinek oly cselekményeket tulajdonit, melyek valódiságuk esetén a gyanúsítottat büntetésnek, vagy a polgárok részéről való gyűlöletnek vagy közmegvetésnek tennék ki. A köztisztviselők, a letéti testületek, a közhatósági meghatalmazottak vagy más alkotmányos testületek ellen elkövetett rágalmazások — az alábbi különbséggel — ép ugy üldözendők és büntetendők, mint a magánosok ellen elkövetettek. 295. Minden törvényes bizonyítékkal meg nem állapitható gyanúsítás hazugságnak tekintetik. Következéskép a gyanúsító nem követelheti, hogy mentségéül az ő gyanúsítása mások által bizonyittassék bc, de még azzal sem védekezhetik, hogy a gyanúsítás tárgya büntettet vagy vétséget bizonyító iratok, ügyek vagy tények ismeretesek vagy, hogy az a gyanúsítás, amely miatt perbe fogatott, idegen iratokból, avagy más nyomtatványokból másoltatott le. 296. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Ha valakit érintő meggyanusítás tárgya valónak bizonyul, a gyanúsító nem büntethető. Törvényesnek csak a bírói ítéletből, valamely más hiteles okiratból vagy a meggyanúsított sajátkezüleg írott és aláirott írásból eredő bizonyíték tekinthető. Midőn a meggyanusítás tárgyát köztisztviselőnek hivatalos működése körében elkövetett cselekmények képezik, a gyanúsítás tárgya cselekmények, a rendes szabályok szerint bizonyíthatók. Midőn köztisztviselőnek vagy magánosnak tulajdonított cselekményekért a közügyész, vagy magánvádló által a nyomozat megindittatott, a rágalmazás miatti nyomozaí a rágalmazás tárgyát képező cselekményekre vonatkozó pereljárás befejeztéig függőben marad. 297. Az, aki gyanúsításait törvényes bizonyítékokkal nem igazolja, mint rágalmazó a következőképen fog büntettetni: ha a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény életfogytiglani, avagy meghatározott idejű kényszermunkával büntetendő, a vétkes gyanúsító másfél évtől két évig terjedhető fogsággal és száz leitől kétezerötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik. Minden más esetben egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogság és ötven leitől kétezer leiig megállapítható pénzbüntetés lesz a büntetés. 298. Az, aki vádja hamis voltának tudatában valamely közhatóságnál vagy a bíráskodó rendőrségi tisztviselőnél írásba foglaltan oly rágalmazó feljelentést tesz, melyben valaki avval vádoltatik, hogy valamely büntetendő cselekményt követett el, vagy köztisztviselői kötelességét szegte meg, egy hónaptól egy évig terjedhető fogsággal büntettetik. Ezenfelül még meghatározott ideig tartó jogbetiltással is sújtható. (L. porosz 133.) 299. (Az 1874. február 17-iki törvény által módosítva.) A 294. cikkben sorolt módokon valakit meghatározott cselekményekkel nem gyanúsító, de névszerint megjelölt természeti szokások vagy gyengeségek miatt elkövetett gyalázkodások vagy szidalmazó kifejezések kétszáz leitől kétezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel vagy tizenöt naptól három hónapig terjedhető fogsággal büntettetnek. Midőn az ily gyalázkodások vagy szidalmazó kifejezések a papirend tagjai, a törvényhozó testületek valamelyik tagja, a miniszteri tanács, valamelyik miniszter, törvényszék, biróság, helyhatóság bármelyik tagja vagy a közhatalom valamelyik letéteményese ellen használtattak, a büntetés egy hónaptól egy évig terjedő fogság és háromszáz leitől háromezer leiig megállapítható pénzbüntetés lesz. Ugyanezen büntetéssel sújtatnak a 294. cikkben sorolt módokon a Romániában kitelepített ügyvivőket tartó idegen uralkodó vagy diplomatikai ügyvivőinek személye ellen elkövetett gyalázkodások és kifejezett szidalmazások az idegen országokban akár állami szerződések, akár az illető állam törvényei erején szintén megbüntettetnek. (Folytatjuk.) Az Erdélyi Pártfogú Egyesület közgyűlése. Szerdán délelőtt tartotta a kir. Ítélőtábla büntető tanácstermében az Erdélyi Pártfogó Egyesület dr. Farkas Lajos elnöklete alatt V. rendes közgyűlését, melyen az egyesület tagjainak élénk érdeklődése mellett mutatta be dr. Rosnyai Dávid titkár az egyesület 1913. évi működéséről készült jelentését. A jelentés adatai szerint az egyesület működése távolról sem szorítkozott arra, hogy csak a fiatalkorúak elleni büntetőügyekben járjon s a fiatalkornak bírósága működését kiegészítse, hanem szükségképen felölelte a modern gyakorlati szociálpolitika majdnem valamennyi kérdését is. Az egyesület működésében egyrészt arra törekedett, hogy ezen tágabb értelemben a szociális kötelesség alapgondolatából kiinduló patronázs munkába ugy helyben, mint céljához híven, az egész történeti Erdély területén a társadalom minden tényezőjét bevonja, e végett ugy helyben, mint vidéken előadásokat tartott, vidéki osztályokat szervezett és ezeket támogatta, másrészt abból az alapgondolatból kiindulva, hogy a társadalmi bajok megszüntetésére elsősorban a társadalom maga hivatott és pedig lehetőleg társadalmi eszközökkel minden elejébe került esetben segíteni igyekezett, közhalúsági beavatkozást természetcsen ehez az alapgondolathoz hiven, csak ott véve igénybe, ahol társadalmi eszközök a kívánt eredményt már egyáltalában nem biztosították. Működése öt csoportra oszlott, úgymint: 1. a helybeli agitálásra, mely a helyi társadalomnak minél szélesebb körbe való bevonását kívánja elérni. 2. Vidéki agitáció, ennek feladata a patronázs alapeszméjét egész Erdélyben népszerűsíteni, osztályok:^ és helyi csoportokat alkotni. 3. A büntető ügyek csoportjára, melynek feladata a fiatalkorúak bírósága mellett a szükséges társadalmi segítséget biztosítani és nyújtani, és mely csoportban a mult évben 579 ügyben 1989 intézkedés történt, e csoport tevékenységébe tartozik a fiatalkorúak ideiglenes elhelyezőjének fenntartása is, melybe azok a fiatalkorúak nyernek elhelyezést, kiknek megfelelő lakásuk nincsen, vagy akik eddig a rendőri fogdában, avagy vizsgálati fogságba kerültek, továbbá azok az elitélt fiatalkornak és felnőttek lelki világát nemesítő fogházmisszió. E csoport eszközülte a rabsegélyezés fontos munkáját is. Az egyesület e csoportjainak feladata, hogy lehetőleg társadalmi eszközökkel és csak szükség esetén hatósági segély igénybevételével a fiatalkorúakat és gyermekeket egyrészt a morális elzülléstől megmentse, másrészt ott, hol a család a gyermekről nem tud vagy nem akar megfelelően gondoskodni, ennek fizikai fenmaradását lehetőleg a családi kötelék érintése nélkül biztosítsa. E két csoportban 163 ügyben 999 intézkedés történt. E csoport támogatta a szt.-péteri növédö egyesületet is ingyenes szabászati és varrási tanfolyamának rendezésében, melyet özv. Zombory Zsigmondné páratlan buzgalommal rendezett. A titkári jelentés után a közgyűlés elfogadta a számvizsgáló bizottság jelentését, minek alapján az egyesület példás buzgalmu pénztárnokának, dr. Sárkány Lajosnak működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Ezután elfogadták az egyesület 1914/15. évi költségvetését 15.000 kor. bevételi előirányzattal, melyből különös megemlítésre szorul, hogy 1200 korona egy erdélyi patronázs munkaközvetítő költségeire van előirányozva, melynek felállítása fogja az egyesület eddigi munkakörét kiegészíteni. Majd a választásokat ejtették meg. A IV. (kolozsvári) országos kongresszus előkészítése Az O császári és királyi felsége legmagasabb védnöksége alatt megtartandó IV. országos patronage kongresszus kolozsvári előkészítő nagybizottsága dr. Farkas Lajos min. tanácsos, egy. ny. r. tanár, az országos szövetség által felkért elnök és Fekete Gábor v. b. t. t., kir. it. táblai elnök vezetése mellett szerdán (25-én) tartotta a kir. Ítélőtáblán alakuló ülését. A bizottság tudomásul vette, hogy Őfelsége a kongresszus legmagasabb védnökségét elfogadni szíves volt és képviseletével dr. Balogh Jenő igazságügyminisztert bízta meg, kit ezen minőségében feliratban üdvözöltek. Majd dr. Költő Gábor előadásában elfogadták a kongresszus napirendjét, mely szerint a kongresszus Kolozsvárt folyó évi szeptember hó 9., 10., 11. napjain fog megtartatni és az egyes kérdések megtárgyalására három szakosztály lesz alapítva, szabályzatát és ügyrendjét, melyet a kongresszus irataiban kifognak nyomtatni. Elhatározták, hogy az egyes kérdésekre bejött véleményeket kinyomtatják és a kongresszus jelentkezett tagjainak már a kongresszust megelőzőleg rendelkezésre bocsájtják, továbbá, hogy a kongresszus irataiban egyes a kongresszus napirendjére