Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 13. szám - Kérdések és feleletek

108. oldal. Erdélyréait Jogi Közlöny 13. szárti. ki nem tűzött fontösabb kérdésekről közlemények írására kiváló j szakembereket fognak felkérni, hogy a kongresszus munkája ! annál eredményesebb legyen. Majd az ügyek állandó vitelére egy szükebbkörü bizottságot küldöttek ki és az előkészítő bizottság tisztikarát alakították meg az Erdélyi Pártfogó Egyesület tisztikarából: A szabályzat szerint a kongresszus tagjai: o) Az érdekelt minisztériumok (igazságügyi, belügyi, hon- í védelmi, cs. és kir. hadügyi) hivatalos kiküldöttei; b) a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek, theolo- j giák és jogakadémiák képviselői; c) a patronage és rabsegélyző egyesületek két-két kiküldötte : d) az országos szövetség választmányának tagjai; e) a kijelölt fiatalkorú birák és ügyészek; f) a jelentkező tagok. Az f) alatt emiitett tagok öt korona tagsági dijat fizetnek. A kongresszusra vonatkozó minden kérdésben felvilágosítást ad a „IV. országos patronázs kongresszus kolozsvári előkészítő bizottsága" Kolozsvár, kir. Ítélőtábla lí. emelet 112. ajtó. >( Kérdéseii és feleleteit. i. Az eset a következő: Férj és feleség közösen vesznek a j feleség szüleitől, egy belsőséget 300 koronáért, mely vételár j akként lesz kifizetve, hogy a férj kifizet ezen vételárból 150 I koronát készpénzben, a feleség pedig a vételárból rá eső részét j akként fizeti ki, hogy a 150 korona fejében lemond a szülei ! nevén maradt belsőségből leendő öröklési jogáról. A belsőség telekkönyvileg a férj és feleség nevére lesz bekebelezve. A férj, aki ért a kőmivességhez és ácsmesterségbez is, a feleségével megvett irtgatianon, saját pénzén szép kőházat épit, a melybe belefektetelt munkájától eltekintve, egy más községben eladott vagyonáért kapott 1600 koronát mind belefekteti és azon kívül minden időközbeni szerzeményét is ezen ház építésére fordítja, összesen költekezhetett körülbelül 2000 koronát. A viszonyok időközben megváltoztak, a felesége egyremásra hűtlenül elhagyja és nem akar vele együtt élni. A feleség a ház eladásába csak ngy akar beleegyezni, ha á kapandó vételárt egyenlően megosztják, a férj pedig, miután az ő munkálkodása és vagyon befektetése folytán, a belsőség most körülbelül 2600 koronát ér, a feleség pedig csak 150 koronával járult hozzá, ebbe bele nem mehet. A férj a válókeresetet nem akarja megindítani, mert reméli, hogy a felesége még vissza fo^ térni hozzá, ha meggyőződik, hogy a felépített kőházból öt mi sem illeti. Kérdés már, mily uton és mit követelhet a férj a feleségtől, mily per volna indítható, milyen jog alapján ? 2. B. tartozik A. kerereskedőnek 3428 kor. könyvbeli tartozásai s mert ez várni nem akar, ingatlanainak egy részére bekebleztet 3000 koronát, aztán pedig B.-nek azon ajánlatot teszi, hogy költségkímélés okából c^ak 100 kor. tétessek por tárgyává, ezen összegnek 48 óra alatti megfizetésére kötelezi magát s aztán kéressék ellene ingatlan átverés, a bő fedezetet nyújtó ingatlanok végrehajtási árverésen adassanak el, az < setleg talán mégis az ingatlanok vételárában fedezetet nem találó összeget pedig maid kifizeti. MíUtáh' az ingatlan árverés kitűzése uián, a V. T. 168. §. álapján kereset indíttatik A. ellen, mely a fedezetet kétessé teszi, B. biztosítéki öKirátlál :i000 kor. erejéig egyéb ingatlanaira is A, javára zálogjog bekeblezését megengedi. Az eredetileg lekötött ingatlanok árverési vételárából még az ingatlan végrehajtási költségek sem kerülnek ki egészen, A. 100 kor. követelése egyáltalán ki nem kerülvén ez, mert B. ígérete dacára a külömbözetet meg nem fizeti, ingó végrehajtást foganatosít a 100 kor. tőke, kamat, végrehajtás kérés és ingó végrehajtás foganatositási költség erejéig, az ingatlan végrehajtásnak fedezetlenül maradt költségei erejéig pedig B. egyéb ingatlanaira a biztosítéki okiratra tekintettel is folytatólagos végrehajtást kér, mely el is rendeltetik. B. az ingó végrehajtás utján érvényesített követelést kifizeti, a folytatólagos ingatlan végrehajtás ellen pedig végrehajtás megszüntetési pert indít. Ezen pert megnyeri a perbíróságnak azon álláspontja folytán, hogy ez kijelenti, miszerint nem illetékes annak elbírálására, hogy a 3000 koronás követelés ki van-e egyenlítve, a 100 koronás perbeli követelés pedig az iratok szerint ki van egyenlítve. Vagyis a perbíróság azon felfogásának adott Ítéleti indokolásában kifejezést, hogy az ingatlan végrehajtás költségeit illetően határozathozatalra nincs hivatva. Jogkérdésben perújításnak helye nem lévén A. a biztosítéki okirat alapján B. ellen behajtás tűrésére irányuló keresetet indit, de el lesz utasítva azon indokolással, hogy a végrehajtás jogerősen megszüntetve lévén, követelése nincsen. Kérdés: Az ingatlan végrehajtásnál fedezetlenül maradt költségeket milyen módon szerezheti A. B.~iö\, ki vagyonos ember. KÜLÖNFÉLÉK. -= Uj curiai biró. Ö Felsége f. hó 16-án kelt legfelsőbb elhatározásával Keczer Gyula marosvásárhelyi kir. ítélőtáblai bírót a Curiához ítélőbíróvá kinevezte. A kitüntetés egy valóban érdemes, tudományosan képzett férfiút ért, azért a kinevezéshez teljes szivünkből gratulálunk. = A marosvásárhelyi egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság alakuló gyűlése. Az 1913. évi Lili. t. c. által Marosvásárhelyen nevezett egységes biró és ügyvédi vizsgabizottság vasárnap, f. hó 22-én délelőtt 10 órakor tartotta meg alakuló ülését Marosvásárhelyen, Posoni Gábor táblai tanácselnök vezetése alatt. A teljes ülésen, amelyen az állandó (5 és 7-es) bizottságok is megalakittattak, a marosvásárhelyi bizottsági tagokon kívül résztvettek Kolozsvárról dr. Czikmántori Ottó és dr. Papp József ügyvédek is, előbbi a vizsgabizottság egyik kinevezett elnökhelyettese, utóbbi vizsgáló bizottsági tag. Az alakuló gyűlést dr. Posoni Gábor táblai tanácselnök, a vizsgabizottság helyettes elnöke figyelemreméltó tartalmas beszéddel nyitotta meg, amelyet a következőkben közlünk. Midőn az 1913. évi LÍII. t.-c. által szervezett egységes bírói és ügyvédi vizsga vizsgáló bizottságának alakuló ülését megnyitni szerencsém van, önkéntelenül is élőmbe tolulnak a törvénynek az igazságügyi szervezetre vonatkozó mélyreható intézkedései. Nem kicsinylem le a törvény jelentőségét, fontosságát abban a tekintetben sem, hogy ezután a diploma nehezebben lesz megszerezhető. Hiszen mindnyájan átérezzük a pálya zsúfoltságából származó szociális bajokat. Nézetem szerint azonban nagyobb az értéke a törvény ama rendelkezéseinek, mely nemcsak a vizsgát, hanem az ennek előfeltételét képező gyakorlatot is egységessé teszi. Aki élethivatásának a birói pályát választja, az ügyvédnél töltött praxis után a birói működésbe behozza az élet elevenségét, az ügyvédi gyakorlaton nyert kiválóan értékes tapasztalatokat. Másfelől az ügyvédnek készülő ifjú az ő bírósági szolgálatában tapasztalni fogja, hogy a magyar biró az ő birói működésében nemcsak az emelvény magasságával, hanem becsületes lelkének éther-tisztaságával emelkedik a vitázó felek fölébe; tapasztalni fogja, hogy a birói függetlenséget nem mindig az azt kimondó törvények, hanem maguk a birák, ezeknek magatartása, feladataiknak teljes megértése biztosítja ; tudatára fog ébredni annak, hogy valóban létezik birói hatalom, mint az államhatalom egyik része, ennek a biró közvetlen részese, de közvetve részese az ügyvéd is, ki a birót működésében támogatja, megerősíti meggyőződésének szabad független kialakulásában elősegiti. Lrős a reményem, hogy ezután ügyvéd és biró — a gyakorlati idő alatt szerzett tapasztalatokkal gazdagítva — jobban megértik egymást, inkább fogják értékelni egymás megbecsülendő munkáját. Az így várható összhangzó működésből fog aztán kifejlődni, meggyökeresedni a mindenkit megnyugtató, épen ezért fölemelő s a jogbiztonságot megerősítő igazságszolgáltatás . . . Abban, hogy az egyik vizsgáló bizottságot marosvásárhelyen szervezték, elismerését vélem látni az itteni ügyvéd vizsgáló bizottság eddigi működésének. Ugy vélem, hogy az elismerésreméltó munka nem abban áll, hogy a bizottság minél több diplomát adjon ki, de abban sem, hogy a bukások százalékát feltétlenül emelje. Gondos és alapos kikérdezés után igazságos és méltányos elbirálása annak, hogy vájjon megfelelt-e a vizsgázó azoknak a követelményeknek, melyeket a mai fokozottan haladó kor igényei, a jogkereső közönség nagy érdekei megkívánnak.