Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 12. szám - Az örökség birtokbavételeiről. Optk. 797-824. §. - T. II. 1843-1872. Folytatás

12. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 99. oldal. fi melyet az előadó szülői oltalomnak szeretne nevezni, korlátozható, sőt teljesem elvonható is, a menyiben a szülő a gvermek kárára visszaél szülői jogává). A javaslat az itézeti gyámság intézményében helyes gondolat alapköveit tette le, de azt ki kellene terjeszteni a szülői jogra is, mert azok az emberbaráti és szociális intézetek, amelyek hivatásukat elhagyott vagy más oknál fogva társadalmi segítségre szoruló gyermekeknek fölnevelésében találják, abban az esetben, ha a szülőnek bármikor joga van gyermeket az ily intézetből megokolalianul is kivenni, nem tehetnek sikeresen eleget feladatuknak. A javaslat intézkedései tehát ebben az irányban póilásra szorulnak, ugy hogy ily intézetben a gyermeket. csakis az intézet igazgatóságának jóváhagyásával, vagy gyámhatósági engedelemmel lehessen kivenni. Az előadó jobban szeretné kidomborítva látni a javaslatban a szülők közötti teljes egyenjogúságot. A javaslat álláspontja szerint a szí lői jog gyakorlására nézve, amely a gyermekek közvetlen gondozását és nevelését foglalja magában, egyenlő jogot ad ugyan a két szülőnek, de véleményeitérés esetén a döntő szóval az atyát ruházza fel, a mi végeredményben a látszólagos jogenyenlőséget illuzóriussá teszi. A vagyonkezelés és képviselet kérdésében egyenesen csak az atyát ruházza fel a törvényes jogokkal és csak másodsorban az anyát. Szükséges volna a gyermek érdekében a szülők részére együttes jogot biztosítani és igy a nőt a családi körben arra a helyre áliilani, a mely őt mcgill ti. Az előadáson megjelent nagyszámú és előkelő jogászpublikum nagy tetszéssel és éjjenzéssel fogadta az előadást. = A közigazgatás reformja. A magyar Jogászegyesület január és február havában magas tudományos színvonalon álló előadás-sorozatában foglalkozóit a küszöbön levő közigazgatási reform alapvető kérdéseivel. Az elmélet és a gyakorlat terén működő szakférfiak legjobbjai vonultak föl ebben a vitában, a mely maradandó értékkel gazdagította a magyar közigazgatási jog irodalmát és kétségtelenül igen becses anyagot szolgáltat a kodifikáció számára is. Most előttünk fekszik egy testes kötetbe egyel.együjlve ezeknek a tárgyalásoknak egész anyaga, melyet a Jogászegyesület A közigazgatás reformja cimen a „Magyar Jogaszegyesüleíi Értekezések" között bocsátott közre. Annak idején részletesen beszámoltunk az egyes előadásokról és azért ezúttal csak arra szorítkozunk, hogy rövid tájékoztatót nyújtsunk a könyv gazdag tartalmáról. A kötet ójén találjuk Kmely Károly egyetemi tanár nagyszabású előadást, melyben alkotmányjogi szempontból fejti ki véleményét a reform alapelveiről és föladatairól. Ezt követi Balogh Artúr kolozsvári egyetemi tanár mélyreható tanulmánya a reform végrehajtásának módozatairól, majd Benkó Albert, Ercky István, Rábel László, Vadnay Tibor, Majzik Viktor, Lukács Ödön és Harrer Ferenc jeles tanulmányai sorakoznak egymás mellé, s a diszes sort Concha Győző egyetemi tanárnál;, a közjogi bizottság elnökének mesteri záróbeszédé fejezte be. = Ügyvédi eskü. Az 1913. évi Lili. t.-c. 22. §-a értelmében az egységes bírói és ügyvédi vizsga-bizottság a vizsgát kiállott és képesített jelöltekről 1914. január 1-óta az ügyvédi esküt nem veszi be, hanem az ügyvédtől az ügyvédi esküt a felvétel előtt, annak a kamarának a választmánya veszi be, a melynél az uj ügyvéd bejegyzését kérte. Az első ilyen eskü i evételt a kolozsvári ügyvédi kamara választmánya f. hó 14-én tartott választmányi ülésében eszközölte, amikor is dr. Mirza Athanaz ügyvéd tette le az ügyvédi esküt a kamara elnöke, dr. Papp József kezeibe. Az eskü bevétele előtt az elnök az esküt letevő jelölthöz beszédet intézett, amelyben az uj rendelkezés intencióit fejtegetve, rámutatott arra is, hogy az a rendelkezés, hogy az uj ügyvéd az ügyvédi esküt kamarájánál teszi le, simbolikusan a kari összetartozandóság kifejezésére is szolgál, s alkalmat ad arra, hogy az ügyvéd kamarája elöljáróságával megismerkedve, hiva'ását a kartársi együttérzés alapgondolatától áthatva kezdje meg. Az uj ügyvéd Gyulafehérvár székhellyel vétetett íel a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe. = Ügyvédjelöltek gyakorlati összejövetelei. Az 1913. évi LIII. t. e. alapján a kolozsvári ügyvédjelöltek részvételével rendezett gyakorló órák, a jelöltek élénk érdeklődése mellett folynak minden hétfőn d. u. 4—6 óra között. Az első ilyen gyakorló órán dr. Bíró Balázs ük. titkár tartott előadást az uj döntvény jogról, a második órán pedig dr. Kuli)ier Antal ügyvédjelölt az ingatlan árverési vételről, kapcsolatban a Curia idevonatkozó legújabb dömvényével. A harmadik f. hó 16-iki összejövetelen pedig dr. Tusa Gábor a felülvizsgálatról. Az előadáshoz a jelöltek igen nagy számban szólót lak hozzá, s igen érdekes vita keretében beszélték meg dr. Fapp József ük. elnök, dr. Bíró Balázs ük. titkár vezetésével a kérdéseket. A legközelebbi összejövetelen f. hó 23-án az üzletátruházási törvény kerül megbeszélésre. Előadó: dr. Kchn Hiller ügyvédjelölt. Az áprilisi programmot most állítja össze a Kamara elnöksége s 2".t legközelebbi számunkban közöljük. = Kinevezések. A m. kir. Igazságügyminiszter dr. Késztler Ede aradi ügyvédjelöltet az aradi kir. törvényszékhez, dr. Bornemisza József debreceni ügyvédjelöltet a nagykaposi és dr. Karácsonyi Bálint marosvásárhelyi kir. törvényszéki joggyakornokot a hosszuasszói kir. jbirósághoz jegyzőkké nevezte ki, dr. Szabó Géza szentágotai és dr. Ruttner Kálmán medgyesi kir. járásbirósagi jegyzőket kölcsönösen áthelyezte. «— Pályázatok. A szászvárosi kir. jbiróságnál albirói alias (dévai kir. törvszéki elnök 1914. III. 31.), — a pozsonyi és zalaegerszegi kir. törvényszékeknél jegyzői állás (,1914. IV. 1.). = Az E. M. E. szakosztályának kiadmánya. A polgári perrendtar.ásra vonatkozó ismertetések alkalmából időszerű reá mutatni az E. M. E. jogi szakosztályának III. füzetére: az 1910 —11. évi szakosztályi előadások. E füzet tartalma: Farkas Lajos: Az uj polgáii perrendtertás és a rumai jog. Bíró Balázs: Perjogi elméletek az 1911:1. tc.-re tekintettel. Pordea Gyula: Eljárás az első folyamodásu bírósagok előtt. Endes Miklós: A íclebbezés. Jékey Dániel: A felülvizsgálat. Papp József: Különleges eljárások az uj perrendtartásban. Bochkor Mihály: A canoni uj per-rend és az uj polgári perrendtartás (1911:1. te). Tóth György: A közbirtokosságok, mint jogi személyek c. értekezése is e füzetben van. .Megrendelhető Stein János Kolozsvár. Ára: 5 korona. = Meghívó a Magyar Társadalomtudományi Egyesület szabad iskolájának Kolozsvárt, az 1913—14. tanév II. felében rendezendő társadalomtudományi tanfolyamára. Az előadásokat a Tudományegyetem Aulájában (Farkas-utca, központi egyetemi épület, II. emelet) az alábbi napokon, mindenkor d. u. 5-től 6-ig tartjuk, a következő rendben : Március 16., 17. és 18.-án: Dr. Erdélyi Pál, Az irodalom hatása a társadalmi közfelfogásra. Március 19., 20. és 21. én: Dr. Menyhdrth Gáspár, A magánjogi visszonyok társadalmi jelentősége. Március 23., 24. és 25.-én: Dr. Ravasz László, A vallás lélektana. Március 26., 27. és 28.-án: Dr. Kenyeres Balázs, A társadalom és a gonosztevők. Részvételi dij az egész tanfolyamra 2 korona, főiskolai hallgatóknak 1 korona. Fizetendő a beiratkozás alkalmával. Beléj>li-dij egyes előadásokra 30 fillér. Beiratkozhatni márc. 11.-től kezdve az Egyetemi Quaesturában. = Az uj büntetőtörvénykönyv előkészítése. A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja bellvei Rickl Gyula államtitkár elnökségével tartott két legutóbbi ülésén a büntethetőséget megszüntető és a büntetés végrehajtását kizáró okok, úgyszintén a magáninditvány kérdésével foglalkozott. Az előadást dr. Zádor Béla igazságügyminiszteri titkár tartotta. Az előadás után vita indult meg, amelyben elsőnek Bernolák Nándor táblabíró vett részt, kinek felszólalása után a vitát péntekre, e hó 20-ára halasztották. Ugyané napon előadást tartott dr. Irk Albert Kolozsvári egyetemi magántanár a tettesség és a részesség kérdéseiről. = Az ügyvédek és a becsület védelme. Az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztályának választmánya Burián Béla elnöklete mellett megtarlott ülésén foglalkozott a becsület védelmére vonatkozó igazságügyminiszteri rendelettel. A tervezet előadója, dr. Szegheő Gábor reámutatott arra, hogy a tervezet egyes rendelkezései haladást jelentenek az eddigi jogállapottal szemben. Ellenben nagy sérelem az ügyvédi karn ik, hogy a javaslat a bíróság előtt folyamatban levő ügyben az ügyfél által, az ügyvéd ellen elkövetett rágalmazást a büntetés alól kivonja, hogy az ügyvéd által hivatása gyakorlása közben esetleg használt kifejezések miatt az ügyvéd felelősségét megállapítja és hogy az ügyvéd ellen elkövetett hatóság elleni rágalmazást a járásbíróság hatáskörébe utalja. A választmány Üdönfi Miksa, Havlik János és mások felszólalása után elhatározta, hogy az ügyvédi kart érintő sérelmes intézkedések kiküszöbölése végett felterjesztést intéz az igazságügyminiszterhez. = Stornódij és tkvi bekeblezés. Egy telekkönyvi hatóság visszautasította a zálogjogbekebelezési kérvényt azzal, hogy a 87o kamaton felül 2% kártaltaitási dij bekebelezését nem engedi meg. A telekkönyvi hatóságnak ez az álláspontja téves, mert a kártalanítási dij nem kamat, hanem arra az esetre jár, ha a kölcsön idő előtt visszafizettetnék. Ezt az elvet a Kúria 1. számú polgári jogegységi döntvénye is kimondotta. A bekebelezés megengedését nem gátolhatja az a körülmény sem, hogy a bíróság a kártalanítási dijat esetleg mérsékelhetné. Az ilyen mérséklés elbírálására csakis a bíróság lehet hivatva, vala-