Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 50. szám - Hatáskör és illetékesség a csődmegtámadási perekben - A román büntető törvénykönyv . Folytatás

470. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 50. szam. senki ugy nem érzi a hátrányai, mint az ügyvéd, az ügyvédi dijakat leszállították. Az ily jegyzőknek jurisdictióval való ellátása ez irányban ennélfogva megelégedésre nem vezetett. Az ügyvédi kar nem gondol kellemesen arra az időre, amikor ezekből birák lesznek, amikor minden díjmegállapításra kiterjed a hatáskörük. Hiába, a vizsga megszerzése még nem pótolhatja az életismeret hiányát. A iuventus —- ventus reájuk is illik. Az igazságügyminiszter részéről igért ügyvédi díjszabás törvényhozási rendezését ennélfogva minél gyorsabban várjuk. A kérdés soha ilyen égetően nem várt megoldásra, mint éppen most . . . Hoíashör és illetékesség a csőünioytómadási pereSiben. A Cs. T. azt a kérdést, hogy megtámadási perek milyen bíróságok hatáskörébe és illetékessége alá tartoznak, nem szabályozza. Ez okból ezen kérdés elbírálásánál a polgári perrendtartás rendelkezései jönnének alkalmazásba. De ezekben sem találunk az 1894 : XVIII. t.-c. 1. §. a) pontjának egyik közbevetett mondatától eltekintve kifejezetten csödmegtámadási perekre vonatkozóan intézkedéseket. A most idézett §. is csak azt mondja, hogy a személyes keresetek — ide értve a Cs. T. I. rész 3. fejezetében szabályozott megtámadási kereseteket is — „ ... ha a kereset tárgya járulékok nélkül 1000 korona illetéket meg nem halad, a sommás eljárás alá és a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak". E rendelkezés is tehát esak kimondja azt a processualiter helyes elvet, hogy a megtámadási keresetek is személyes keresetek, de közelebbről azokat nem szabályozza. De mert ilyen általános kijelentést tartalmaz, legalább útmutatással szolgál a további részletkérdések taglalásánál. Megtudjuk ebből elsősorban azt, hogy a megtámadási perekben ugy a kir. járásbíróságok, mint a kir. törvényszékek eljárhatnak. És pedig ez utóbbiak, mint polgári bíróságok. Döntő sulylyal e tekintetben a per tárgyának értéke bír. Ha ez az érték 1000 koronát meg nem halad, a kir. járásbíróságok s ha meghalad, a kir. törvényszékek vannak hivatva eljárni. (Id. t.-c. 1. §. a. pont.) Az érték meghatározása azonban sok esetben nehézségekben ütközik, különösen akkor, midőn a kereset végrehajtási jogcselekmény megtámadása iránt tétetik folyamatba. Ez esetben vita merülhet fel aziránt, hogy mily összeg veendő a per tárgya értékének. A gyakorlat azon megoldás felé hajlik, hogy ily esetben a végrehajtó tőke követelése jön tekintetbe (1. a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblának a határozattárba felvett 9. sz. polg. határozatát). Ez a megoldás abból indul ki, hogy a közadós jogcselekményének megtámadása iránt indított pernek tárgya nem más, mint a hitelező által érvényesített követelés iránti zálogjog hatályon kívül helyezése vagy a közadós által fizetett tőke és járulékainak visszakövetelése, miből következtetve az ily per tárgyát a hitelező által érvényesített per tárgyával ugyanazonosnak mondja. Gondolatunk szerint azonban a megoldás részben helytelen, mert nem helyt álló az indok sem, melyre támaszkodik. Megkülönböztetést kell tenni ugyanis két eset között. Egyik az, amidőn a közadósnak a végrehajtási kényszer alatt történt fizetése támadlatik meg, a másik pedig az, amikor csak a végrehajtási foglalás (fizetés nem történvén) hatálytalanítására irányul a kereset. E két eset közül az elsőre a gyakorlatnak ismertetett álláspontja kétségtelenül áll, de nem áll az az utóbbi esetre. Ekkor ugyanis előfordulhat az, hogy a foglalás alá vont ingó dolgok értéke a végrehajtató tökekövetelésénél és járulékainál kisebb, vagy nagyobb. Döntő tehát ily esetben a végrehajtató érdeke. Az érdeket pedig mindig a kisebb összeg adja meg. De nemcsak a polgári bíróságok, hanem a kereskedelmi és a váltóbiróságok is némely esetben a megtámadási perekben eljárhatnak. És pedig akkor, midőn eme bíróságok által elrendelt végrehajtások hatálytalanítása céloztatik. (C 591/1898.) Ilyenkor azonban a per nem a különleges váltó-, illefve kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendeletek, hanem a polgári perrendtartás általános szabályai szerint folytatandó.(Ugyanaz.) Az ítélethozatalra nézve azonban a váltó-, illetve kereskedelmi eljárás szabályai alkalmazandók. A hatáskör hiánya hivatalból figyelembe nem vehető. (C 536/1901.) Ez okból oly bíróság is eljárhat a csödmegiámadási perekben, melynek különben arra hatásköre nincs. Lehet eset tehát arra is, hogy a csődbíróság jár el, noha a megtámadási perek a csődbíróság, mint külön ügybiróság, elé utalva nincsenek. A Cst.-ben ugyanis az az általános elv jutott kifejezésre, hogy a csődbíróság csak a csődtömeg ellen, de nem a csődtömeg által indított perekben hivatott eljárni. (C 1072/1886.) S mégis a csődbíróság a megtámadási pert érdemi elbírálás alá veheti akkor, midőn felperes itt indítja meg keresetét s alperes az ellen kifogást nem emelt. (C 635/1896.) A hatáskör hiánya tehát csak alperesnek erre alapított kifogása folytán vehető figyelembe. A kifogás az ügy érdemétől elkülönítve, végzéssel döntendő el, mely ellen egyfokú felfolyamodással (1881 : LIX. t.-c. 59. §.) lehet élni. A másodbiróság határozata végérvényes, az ellen további jogorvoslatnak helye nincs. (G 721/1913.) Az illetékesség tekintetében szintén az 1894 : XXIII. 1. §. a. pontja ad útbaigazítást. Erre tekintettel ugyanis azt a bíróságot kell illetékesnek tekintenünk, melyet az általános perrendi szabályok alperes személyes bíróságának mondanak. Tehát elsősorban az a bíróság, melynek területén alperesnek rendes lakhelye vagy állandó szállása van. (1868 : LIV. t.-c. 30. §.) Ha alperes felváltva, különböző helyen lakik vagy tartózkodik: felperes ezen helyek bíróságai közt szabadon választhat. (Id. t.-c. 31, §.) Ugyancsak szabad választás illeti meg a felperest alperesi pertársaság esetén, vagyis akkor, ha egy keresetben több alperest pereltek, amikor is alperesek illetékes bíróságai közül szabadon választhat, (id. t.-c. 32. §.) Ha pedig a megtámadási per közintézetek és testületek részvény vagy más társulatok, gyári vagy kereskedelmi cégek ellen irányul, hacsak alapszabályaik vagy külön törvények értelmében más kijelölt bírósághoz utasítva nincs, azon bíróság illetősége alá tartoznak, melyen a közintézet, vagy testület, vagy az utóbbiakra nézve a telep létezik. (Id. t.-c. 33. §.) Ezek a bírósagok még akkor is illetékeseknek tekintendők, ha a követelés behajtása iránt végrehajtás is elrendeltetett vagv az is megtámadva lett. (C 676/1883—Gr. IV. 128.) Külíöldik ellen a kereset, amennyiben azoknak a magyar törvény hatályának területén rendes szállásuk vagy birtokuk van, a szállásuk, illetve birtokuk illetősége szerinti bíróság előtt indítandó. (Id. t.-c. 34. §.) Oly társulatok pedig, melyeknek igazgatósága az országon kivül székel, az ország területén levő azon helynek bírósága alá tartoznak, hol a képviselőség vagy ennek nem létében a főügynökség székel. (Id. t.-c. 33. §. második bekezdés.) Ezek a bíróságok azonban nem bírnak kizárólagos illetékességgel, oly értelemben véve, hogy más bíróság előtt keresettel a megtámadás érvényesíthető ne lenne. A bírói gyakorlat szerint ugyanis illetékes az a bíróság is, melynek területén a hatálytalanítani kért jogcselekmény létrejött. (C 5372/1889. Márkus I. 733.) A gyakorlat abból a helyes elvből indul ki, hogy a megtámadási jog a csödhitelezöket érintő károsodás mesgátlására szolgál (C 589/1906.) s ez alapon az 1868: LIV. t.-c. 35. §-ának hasonszerüség alapján való (analógia) alkalmazását is helyesnek tartja. Megjegyzendő azonban, hogy a könyvkivonati illetékesség a megtámadési perekben alkalmazást nem nyerhet. A kifejtettektől sok tekintetben eltérést tartalmaz az 1911:1. t.-c. Hogy ennek a bírói hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályai miként nyernek alkalmazást, azt más alkalommal fogjuk fejtegetni. AT 9 román büntető íöJánySiűnyu. (Kihirdettetett 1865. május 1-én. Hódosittaíott a 1874. februárius 17-én, 1882. februárius 21-én, 1S93. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1395. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Folytatás.) Harmadik fejeset. A közigazgatási és bírósági hatóságok részéről történt hatásköri túllépések. 108. A polgári becsület lefokozásával fognak büntettetni: 1. azok a birák, ügyészek, ezek helyettesei, a rendőrtisztviselők, kik a törvényhozó hatalom jogai gyakorlásába, vagy a törvényhozási intézkedéseket tartalmazó szabályzatokkal, egy vagy több törvény végrehajtásának megtiltásával, vagy felfüggesztésével, vagy pedig a fölötti mérlegeléssel, hogy a törvényeket ki kell-e hirdetni vagy végrehajtani — beleavatkoznak; 2. azok a birák, ügyészek, ezek helyettesei, a rendőrtiszt-