Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 50. szám - Hatáskör és illetékesség a csődmegtámadási perekben - A román büntető törvénykönyv . Folytatás

50. szám, Erdélyrészi Jogt KSzlfoqy 471. oldal. viselők, kik a közigazgatás részéről kibocsátott rendeletek végrehajtását betiltják, vagy a hivatali működésükben elkövetett cselekedetek miatt közigazgatási bíróság elé állításuk megengedtetett vagy elrendeltett, intézkedéseiket •— mindamellett, hogy az illetékes hatóságok őket azok megsemmisitéséről vagy összeütközés nem létezéséről értesítették — foganatosítani akarják. (L. fr. 127.). 109. Száz leitől ezerötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetnek azok a birák, kik hatáskörükön kivül a közigazgatási hatóságok törvényileg meghatározót ügyeibe avatkoznak. Ugyanígy büntettetnek a közigazgatási minisztérium azon tagjai, kik hasonló határozatokat hoznak vagy hasonló eljárás követését követelik. (L. fr. 128.). 110. Azok a megyei főnökök, alfőnökök vagy közigazgatási tisztviselők, kik a törvényhozó hatalom jogai gyakorlásába a 108. cikk első pontjában jelölt módon beleavatkoznak vagy a birói, vagy törvényszéki határozatok foganatosítását betiltják, polgári becsületük lefokozásával fognak büntettetni. (L. fr. 130.). 111. A hatáskörük túllépésével a birói hatóságokhoz törvényileg utalt ügyekbe avatkozó, vagy valamely ügyben az érdekelt felek egyike, vagy mindkettőjük részéről előterjesztett felszólalás után a felsőbb hatóság döntésének bevárása előtt határozó közigazgatási tisztviselők száz leitől ezerötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fognak büntettetni. (L. fr. 131.). Harmadik cint. A közérdekek elleni büntettek és vétségek. Első fejezet. Az utánzásokról és hamisításokról. Első szakas. A pénzérmék utánzásáról. 112. (Az 1895. május 4-iki törvény által módosítva.) A fogság legmagasabb mértékével az enyhítő körülményekre való tekintet nélkül, meghatározott időre szóló jogbetiltással és ötszáz leit meghaladó pénzbüntetéssel fog büntettetni mindenki, aki fémből való oly pénzérmeket utánoz vagy hamisít, melyek Romániában árfolyammal bírnak. Midőn az utánzott vagy hamisított pénzérmék értéke a két- | ezer leit meghaladja, a fogság legnagyobb mértéke megkétsze- ' rezhető. (L. fr. 132.) 113. Aki az ily pénzérmek készítésében részt vett, vagy azt az országba behozza, vagy forgalomba helyezi, hamisított pénz- . utánzójaként fog büntettetni. (L. fr. 134.) 114. Aki a kezébe jutott valamely hamisított pénzérmét jónak és valódinak híve forgalomba helyez, nem fog megbüntettetni; de ha azt hamisítottnak megismerése után is használni meg nem szűnik, a forgalomba helyezett összeg kétszeresének megfelelő pénzbüntetéssel fog sújtatni. (L. fr. 135.) 115. Az, akiről bebizonyul, hogy pénzérmét bármily mesterséges uton megreszel, megmetsz, vagy megvékonyit, kétszáztói ötezer leiig való pénzbüntetéssel és három hónaptól két évig terjedhető fogsággal büntettetik. 116. A 112. és 113. cikkekben az utánzókra megállapított büntetés alól mentesek azok a vétkesek, akik ezen bűncselek- J mények végrehajtása, vagy folyamatba tétele előtt és bármely | nyomozatot megelőzőleg azokat a bűncselekményeket és azok j szerzőit vagy részeseit az illetékes hatóságoknak felfedezték. Nemkülönben büntetlenek lesznek azon vétkesek is, kik a nyomozat megkezdése után a szerzők, vagy bűntársaik letartóztatását megkönnyítik. (L. fr. 138.) Második szakasz. Az állam- vagy hatóságok pecsétéinek, a bankjegyeknek, közhitelű papíroknak- és más egyebeknek utánzásai. 117. (Az 1895. május 4-iki törvény által módosítva). A fogság legnagyobb mértékével, enyhítő körülményekre való tekintet nélkül, meghatározott időre szóló jogbetiltással és ötszáz leit meghaladó pénzbüntetéssel fog büntettetni: 1., aki az állam pecsétjét meghamisította vagy aki az ily hamisított pecsétet tudatosan használ; 2., aki a közkincstár által bélyegzetten kibocsátott értékpapírokat, vagy a törvényileg jogosított bankjegyeit meghamisítja vagy megmásítja, vagy aki ezeket a meghamisított vagy megmásított értékeket vagy jegyeket tudatosan használja, vagy az országba behozza. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Dr. Ternovszky Bélát, kolozsvári kir. ítélőtáblai elnöki titkárt, Ö Felsége f. hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával a kolozsvári ítélőtáblához bíróvá kinevezte. E kinevezés a birói karnak egyik legértékesebb tagját érte; a kir. ítélőtábla pedig egy elméletileg és gyakorlatilag teljesen képzett munkaerőt nyert. Mi, akik az uj táblabírót a helybeli kir. törvényszéknél kifejtett értékes munkájából ismerjük, kinevezéséhez örömmel gratulálunk. E helyen emiitjük meg, hogy az Igazságügyminiszter dr. Ternovszky Béla helyére a táblai elnöki titkári teendők ellátására Dr. Költő Gábort, a kir. tszék egyik kiváló biráját rendelte be. — Egyszerű átadás utján megszerzett váltó. A joggyakorlatban eddig is elfogadott álláspontnak ismertük azt az elvet, hogy a nem váltói uton, hanem egyszerű átadással megszerzett váltó alapján a hitelező csak az engedményest megillető jogokat veszi meg s mindazokat a kifogásokat tűrni tartozik, amelyek az engedményessel szemben érvényesíthetők lettek volna. Most azonban a kir. Curia kétségtelen határozottsággal mondotta ki ezt a mindenekben helyes jogelvet 829/1913. sz. Ítéletében, melynek érdekes és figyelemre méltó indokolása a következőképpen hangzik: Alperesnek az az érvelése, hogy a felperes a kereseti váltókat nem váltói uton, hanem engedmény natályával biró egyszerű átadás utján szerezte és így felperes az alperes által a szívességi viszonyra alapított kifogásokat tűrni tartozik, alapos. A kereseti váltókból u. is kétségtelen, hogy az alperes azokat kibocsátói aláírásával ellátta saját rendeletére állította ki s így ezeket a váltókat e részben kitöltetlen állapotban, tehát nem váltói uton szerezte meg, következésképen ö csakis engedményesnek lévén tekinthető, vele szemben mindazok a kifogások érvényesíthetők, amelyeket az alperes akár R. Vállalattal szemben, amelynek részére a szivességi váltókat R. E. közbenjárásával kiállította, akár pedig R. E. szemben érvényesíthetett volna, mely utóbbi egyfelől azért, mert az alapváltók kiállításakor a R. V. még nem létezett, másfelől pedig azért, mert a váltókat R. részben a maga, részben az utóbb alakult R. V. javára számitoltatta le és azok díjmentes visszaszolgáltatására önmagát kötelezte, a váltók első birtokosának tekintendő s akitől a váltókat felperes saját előadása szerint is megszerezte. Minthogy pedig bizonyítva van, hogy alperes a kereseti váltókat csak szívességből irta alá és adta át R. E., aki arra kötelezte magát, hogy a váltókat díjmentesen, vagyis fizetés nélkül fogja alperesnek visszaszolgáltatni, amiből foiyóan ezeknek a váltóknak a kifizetését az alperestől sem R. E., sem a R. V. nem követelhette volna, következésképen a váltók ellenében fizetést az alperestől a felperes sem igényelhet, ennélfogva a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak a felperest keresetével elutasító és őt, mint pervesztest az 1868. LIV. t. c. 251. §.-a értelmében a perköltségben marasztaló Ítéletét, azzal a hozzáadással, hogy a felperes az alperes részére megállapított, két ízben felebbezési költséget is viselni tartozik, helybenhagyni kellett. (1913. okt. 21. m. kir. Curia.) = Az igazságügyi miniszter jövő munkaprogrammja. Az igazságügyminiszter f. évi december 5-én a képviselőházban jövő munkaprogrammját illetően következőket terjesztette elő: 1., a polgári törvénykönyvre beérkezett észrevételek munka alatt vannak; 2., az igazságügyi szervezeti kódex javaslatát legközelebb rendelkezésére fogja bocsátani a szakköröknek bírálat végett; 3., készül egy törvényjavaslat a hatásköri bíróságról szóló törvény módosításáról; 4., remélhető, hogy 1914. szeptember 1-én életbe log lépni az uj Pp. Az ügyviteli stb. szabályok készen vannak; 5., előkészület alatt áll azügyvédidijszabás uj tervezete is; 6., elkészült a hágai váltójogi nemzetközi egyezményt becikkelyező törvényjavaslat és ezzel kapcsolatosan a váltóról szóló javaslat is; 7., törvényjavaslat készült a szövetkezetekről, biztosítási vállalatokról, az árurészügyletekről és az ügynökökről; 8., a hiteltörvények, hiányainak törvényhozásra való előkészítésével Vadász Lipót államtitkár foglalkozik; 9., előkészítés alatt áll a szerzői jogról törvény módositása és kiegészítése és a végrehajtási törvényjavaslat; 10., a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény végrehajtása céljából a megfelelő intézkedések megtétettek. A fiatalkorúak birái 1914. január 1-ével munkájukat megkezdik.