Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 49. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

464 oiual. SSrdélyrészí Jogi Ifinzlönv. 49. szám. sítása útján követtetett e!, a hamisítók, valamint a hamisítványt tudatosan felhasználók határozott idejű kényszermunkával fognak büntettetni. (L. fr. 118.) 102. Közigazgatási vagy bíráskodással megbízott azok a köztisztviselők, kik a törvénytelen és önkényes, akár a letartóztatottak megőrzésére rendelt fogdák, akár bármely más helyen való elzáratást megállapító határozat iránti panaszokat elutasí- j toíták vagy meghallgatni elhanyagolták és nem igazolják, hogy ezt a fölöttes hatóságnak bejelentették, polgári becsületük lefokozásáva! büntettetnek és a 100 cikk értelmében megállapítandó károkért és érdekekért felelősek. (L. fr. 119) 103. A fogházak vagy más letartóztatási helyek igazgatói, íölebbvalói vagy őrei, kik valamely foglyot bírói meghagyás vagy határozat, vagy az illetékes hatóságok ideiglenes rendelete nélkül átvesznek, akik azt fogva tartják, vagy a rendőrhivatalnoknak, vagy a rendelkezőnek bemutatását az ügyészi vagy a birói tilalom nélkül megtagadják és akik a lajstromokat a rendőrhivatalnok felhívására be nem mutatják, mint az önkényes elzáratásban vétkesek egy hónaptól egy évig terjedhető fogsággal és egy száz leitől háromszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fognak büntettetni. (L. fr. 125.) 104. A polgári becsület lefokozásával büntetendő az a bíráskodó rendőrtisztviselő, ügyész, helyettese vagy biró, ki valamelyik miniszter, vagy a felsőház, a törvényhozó testület, államtanács, számvevőszék, semmítőszék valamelyik tagjá ellen a törvényben megállapított felhatalmazás és alakiságok mellőzésével ítéletet vagy rendeletet vagy személyüldözési vagy vádolási parancsot eszközölt, adott, vagy aláírt, úgyszintén ki a vétségenkapás esetén kivül az említett felhatalmazás és alakiságok mellőzésével egy, avagy több miniszter vagy a felsőház, a törvényhozó testűiét, az államtanács, számvevőszék, semmitőszék egy, ' avagy több tagja ellen elfogatási vagy letartóztatási parancsot adott vagy aláirt. (L. fr. 121.) 105. Szintén a polgári becsület lefokozásával fognak büntettetni azok az ügyészek, helyetteseik, bírák vagy köztisztviselők, kik valamely egyént a törvényben vagy a szabályzatokban megá iapítottaknál más helyiségekben záratnak el, vagy akik polgárt a. törvényszerinti vád alá helyezés előtt esküdtszéki bíráskodás elé visznek. (L. fr. 122.) 106. Személyek gyülekezetében vagy a közhatalom valamely részével felruházott testületekben, küldöttségekben vagy j azok közti érintkezésben a törvények elleni bármely intézkedések iránti megállapodásban vétkesek mindenike két hónapnál nem kevesebb és hat hónapnál nem több idejű fogsággal és meghatározott ideig terjedő jogbetiltással fognak büntettetni. (L. fr. 123.) 107. (Az 1874. februárins 17-iki törvény által módosítva.) Az előbb említett módon valamelyikén a törvények vagy a kormány rendeleteinek foganatosítása elleni intézkedések tekintetében történt megállapodások esetén a tettesek vagy felbujtók börtönnel, a többi vétkes pedig két évi fogsággal büntettetnek, i (L. fr. 124. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. l>r. Balog Arnold meghalt. | Dr. Baloy Arnold budapesti ügyvéd, az ügyvédi kar előkelő tagja és a jogirodalom kiváló munkása f. évi november hó 28-án negyvenhárom éves korában Budapesten váratlanul meghalt. Néhai Fayer László halála öta szerkesztette a „Jogtudományi Közlöny"-t, amelynél j előbb főmunkatársi minőségben működött s amelynek hasábjain mindig bátor és lelkes harcosa volt az anyagi igazság érvényesülésének a formalizmus felett. Dolgozatainak nagy része „Törvény és biró" cím alatt könyvalakban is megjelent. Ezek között számos úttörő munka van, minők a kereskedelmi és különösen a biztosítási ügynökök jogállásáról irt dolgozatai; s több törvénytervezet kiváló bírálata. A birói és ügyvédi fegyelmi judikatura szigorítása mellett mind a két kar erkölcsi és szellemi színvonalának emeléséért, a birói függetlenség, a birói szervezet kiépítése, biróképzés és szelekció eszméjéért épp oly lelkesen küzdött, mint az ügyvédség életbevágó érdekeiért. November 30-án délelőtt temették el nagy részvét mellett. A temetésen az ügyvédi kar, az igazságügyminiszterium, a bíróságok nagy számmal voltak képviselve. A sírnál dr. Gyönqyössy József az Ügyvédi Kör nevében meleg szavakkal méltatta az elhunytnak különösen az ügyvédség erkölcsi érdekeiért folytatott bátor és önzetlen harcait és elévülhetetlen érdemeit. Fodor Ármin kúriai biró a Magyar Jogászegylet nevében búcsúztatta el az egyesület választmányi tagját és fáradhatatlan munkását, Végül az elhunyt barátai nevében Nitschc Győző királyi táblabíró mondott istenhozzádott az elhunytnak. = A Joghallgatók Segitő-Kgyesületének jubileuma. November 30-an, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a kolozsvári Joghallgatók Segítő-Egyesülete díszközgyűlését az egyelem aulájában, az egyesület 40 éves fennállásának ünneplésére. Dr. Kenderes Balázs rektor magnifikusz tartalmas megnyitó beszédében az egyetemi ifjúság által alakított egyesületek működését méltatta, majd dr. Jankovich Béla kulluszm. üdvözletét tolmácsolta az egyesület és az ünneplő ifjúságnak. Utána Szabó Zsigmond egyesületi elnök tartott tartalmas beszédet, melyben az egyesület működését, alakulásának és fennállásának törtenetét ismertette. Felolvasta az egyesület volt vezetőinek névsorát és azok neveit, kiket az egyesület most disztagjain-ik és tiszteleti tagjainak választott Kossutány Ignác dékán az ifjúság egyesülési törekvéséről emlékezve meg, a gyűlést bezárta. - Az uj hüntetőtörvénykonyv. A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportja Rickl Gyula államtitkár elnöklésével november 29-én e.-te folytatta a büntetőjogi törvényt előkészítő bizottság tagiainak : Angyal Pál egyetemi tanárnak, Bernohk Nándor táblabírónak, Finkey Ferenc egyetemi tanárnak és Edvi-Illés Ktroly királyi ügyésznek tervezeteiről megkezdett vitát. Az ülés elején bizottságot küldtek ki az egyesület álláspontjának irásbatoglalására. A bizottság tagjai: Pongracz Jenő koronaügyész, Vargha Ferenc kúriai tanácselnök, Moravcsik Ernő Emil egyetemi tanár, Magyar István főügyészhelyeMes és Friedmann Ernő királyi ügyész lettek. Az ülés tárgya B^rinkey Dénes miniszteri osztálytanácsos előadása volt a büntetötörvénykönyv érvényéről idő, terület és személyek tekintetében. Részletesen ismertette bünteiőtorvénykönyvünknek a gyakorlatban fölmerült hiányait és a tervezeték megfelelő rendelkezéseit. Azután konkrét javaslatot terjesztett elő, a mellyel különösen a nemzetközi vonatkozású ügyeket szerencsésen megoldani lehetne. Az előadást a jogászközönség élénk tetszéssel fogadta es elhatározták, hogy kinyomatják és megküldik az egyesület tagjainak. A vitát kedden este 6 órakor folytatják az Akadémia előadó termében. = A titkos minősítés megszüntetése a bíróságoknál. A mint jelzik az igazságügyminiszterium hivatalos lapjának, az Igazságügyi Közlönynek novemberi száma fogja közölni az igazságügyminiszternek a királyi bírósági és a királyi ügyészségi személyzet szolgálati minősítése targyüban kibocsátott rendeletet, a melynek alapelveiről már d/. igazságügyminiszter megbízásából Vadász államtitkár a birák és ügyvédek temesvári együttes gyűlésén élénk helyeslessel találkozott nyilatkozatot tett. A rendelet a magyar birói kar függetlenségének előmozdítás it is célozza. Ezért megszünteti az eddig fönnállott egyéni minősítés rendszerét a bírákkal szemben és végérvényes minősítésüket bizottságra, még pedig a királyi Ítélőtáblák és a királyi Kúria elnöki tanácsára bízza. Az egyéni minősítés az ügyészség tagjaira, valamint a segéd- és kezelőszemélyzetre nézve csupán azért marad meg, mert a személyzet minden tagjának tevékenységét ismerő bizottságok alakítása nehézségekbe ütköznék. A szolgálati minősítés igazságosságának biztosítása végett megszünteti a rendelet a minősítésnek titkosságát és megengedi, hogy végérvényes minősítéséről bárki kérelemre értesítést kaphasson, sőt elrendeli, hogy a megjavításra szoruló minősítés az érdekelttel hivatalból is közöltessék. Az uj rendelet eképp mindazokat a panaszokat orvosolni igyekszik, a melyek a minősítésnek eddig fönnállott rendszere ellen úgyszólván állandóan napirenden voltak. A rendeletet, miután az még nem jelent meg, nem áll módunkban részletesen ismerni. Később mindenesetre visszatérünk még reá. *= Turpis eansa és a polgári torvénykönyv. A „Magyar Jog iszegyesület" f é. november 29-én este teljes ülést tartott, amelyen Schuster Rudolf dr. kúriai biró tartott előadást Turpis causa és a polgári törvénykönyv törvényjavaslata cimen. Minden jogrendszer, úgymond az előadó, elkezdve a római jogtól a legújabb törvényhozásig, tartalmazza azt a szabályt, hogy a jog perhorreszkálja az erkölcstelent. Azt azonban, hogy mely jogügylet ütközik a jó erkölcsökbe, egyetlen egy törvény sem magyarázza meg. így van ez a magyar polgári törvénykönyv javaslatában is, melynek 747-ik szakasza értelmében erkölcstelen tartalmú szerződés semmis. Ez a szabály magában véve helyes; de nem helyeselhető az, hogy itt csak szerződésről van szó, mert más jogügylet, például végrendelet is semmis, ha a jó erkölcsökbe ütközik, holott ez nem szerződés. Ezért szerződés kifejezés helyett helyesebb jogügylet. Ennek a szabálynak helyes alkalmazása azonban, e szakasz helyesebb szövegezése esetén