Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 49. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

49. szám. f Erdély részi Jogi Közlöny 463. oldal. közi kérdések tanulmányozására és hogy ennek a szervnek miként való összeállítására nézve tegyen tanulmányokat az inter-; parlamentáris Unió. Mindezekhez az indítványokhoz a csoport elvben hozzájárult.1 Az 1912. évi február hó 17-én X. Pius pápa elrendelte, hogy Konstantin pápa születésének 1600. évfordulója alkalmából nagy nemzetközi békeünnepet rendezzen az egyház. A pápa pásztorlevelet fog kiadni, melyben a világ kulturnépeinek testvériesülését fogja hangoztatni. Ugyancsak tavaly Anglia kétszáz előkelősége tiltakozást adott be a hadi aeroplánok bevonulása ellen. A kormányokra appeláltak és azt kérték, hogy nemzetközi tárgyalást hívjanak össze a veszedelmes fegyvernek a háborúból való kiküszöbölélésére. A tiltakozódásában ezeket mondják: A civilizált emberiség nem fogja nyugodtan tűrni egy új fajta borzalmas betegség pusztulását, csupán azért, mert ez a betegség annyira borzalmas természetű, hogy végeredményében az emberiséget minden betegség kipusztítására ösztökéli. Másodszor pedig: Ezek lebecsülik az emberiség bátorságát és alkalmazandó képességét, amely minden iszonyaton diadalmaskodni igyekszik." A tiltakozást a püspökökön kívül aláirta: H. G. Wells. Conan Doyle, I. S. Sorgent és Artúr Souvan, az ismert bankár s még számos előkelőség.2 Ezek ugyan apróságoknak s lényegteleneknek látszanak, de együttvéve mégis dokumentumai annak, hogy a békemozgalom ma már nagy arányokat öltött. Bizonyítékai annak, hogy a békemozgalom ma már nagy arányokat öltött. Bizonyítékai ezek annak, hogy ez a hatalmas mozgalom termő talajra talált s az egész kulturemberiség lelkében meggyökresedett. Ez is eredmény, mert ma már a közvélemény, kivált az olyan előkelő s súllyal biró közvélemény, igen számottevő tényező minden téren. A jövőre pedig az a reményünk, hogy a kultúra haladásával mindinkább meg fognak gyökeresedni ezek az eredmények s mindig ujabbak fognak teremtődni. Igen örvendetes eredménye ezeknek a békemozgalmaknak, hogy mindinkább szaporodnak az egyes államok közti oly szerződések, melyek az ezekből esetleg felmerülő vitás ügyeket választott bíróság elé utalnak. így Ausztria és Magyarországnak is négy választott bírósági szerződése van, melyek még ma is érvényben vannak, úgymint: 1. a Portugáliávál 19C6. évi febr. hó 13-án, 2. az Északamerikai Egyesült-Államokkal 1909. I/15-én, 3. a Nagybrittániával 1910. jul. hó 16-án és 4. a Braziliával 1910. okt. 19-én kötött választott bírósági szerződések. Ezenkívül legnagyobb kereskedelmi szerződéseink és konzuli egyezményeink is rendszerint foglalnak magukban a választott bíróság kikötéséről szó záradékot/1 Minél nagyobb a kultúra haladása, annál több, becsesebb az, mit a kor produkál s így annál inkább fognak tartózkodni ezeket egy háborúra kockára tenni. Másrészt pedig minél nagyobb a fegyverkezés — s sajnos, ez évről-évre fokozódik — annál jobban fognak a hatalmak óvakodni attól, hogy casus belliket idézzenek elő, mert ma — mint már mondám — a fegyvertechnika s általában a felszerelés minden hatalomnál olyan, hogy a háború kimenetele nem igen látható előre. Jól mondja dr. Eöttevényi Nagy Olivér4 „A filozofikus elmélkedések helyét elfoglalták a nemzetközi egyezmények és szerződések formájába öntött tételes nemzetközi jog szabályai". Reményünk lehet arra, hogy az 1915-re tervezett harmadik békekonferencia még jobban fogja kiterjeszteni a nemzetközi területen a jog gyökereit. Ha pedig minden 8—10 évben lesznek ilyen konferenciák s ha csak ennyire is haladunk, mint eddig, nem mondható utópiának az a remény, hogy habár a háborúkat teljesen eltörölni a föld színéről belátható időn belül lehetetlen de bizton állítható, hogy Micha prófétának szavai, amely szerint: „lakozni fog mindenki békében szőlőtője és fügefája alatt és nem lesz ok ijedségre", közel jövőben valóra válik. 1 Az interparlamentáris csoport üléséről kiadott hivatalos tudósításából. 2 L.: a Daily Chronicle" 1912. márc. 26. számát. B Kérdezősködésemre az 1912. évi június hó 18-án kelt 22084 1912. I. M IX. számú rendeletében értesített erről a m. kir. igazságügyi minisztérium, a cs. és kir. külügyi minisztériumnak megbízásából. 4 L m. befejező részében. 6 Count Albert Apponyi: Lectures on the Pace Problem, Budapest, 1911. 40 I. Feladatunk ezen a téren az, amit gr. Apponyi oly bölcsen mondott:5 „we must aim at revfection in order toget approximation = célul tűzzük ki a tökéletességet, hogy közeledjünk hozzá." X 8 romon büntető töryen^onyv. (Kihirdettetett 1865. május !-én. módosíttatott a 1874. februárins 17-én, 1882. februárius 21-én, 1893. május 28-án, 1SS4. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Lélimann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár, (Folytatás.) Második cint. Az alkotmány elleni büntettek és vétségek. Első' fejeset. A politikai jogok gyakorlása ellen: büntettek és vétségek. 93. Az a merénylet, melynek célja, megbízása törvényes gyakorlatában levő törvényhozó gyűlés erőszakkal való szétoszlatása, valamely határozat hozatalára kényszerítése, ennek tagjai közül egynek vagy többnek erőszakkal való elűzése határozott ideig tartó kényszermunkával fog büntettetni. (L. p. 82.) 94. Az, aki törvényhozó testület valamelyik tagját a gyűlésre menetelben vagy a szavazásban erőszakkal megakadályozza, fegyházzal fog büntettetni. (L. p. 83.) 95. Midőn egy, avagy több állampolgár polgári jogai gyakorlásában csődület, erőszak vagy fenyegetés útján megakadályoztatik, a terheltek mindenike legalább hat hónapos bezáratással és úgy szavazati, valamint megválaszthatási jogának legalábbis öt évre s legfölebb tiz évre megállapítandó betiltásával fog büntettetni. (109. p. 84.) 96. Ha ezen bűntett egy megállapított oly terv alapján követtetett el, mely vagy az egész országban, vagy egy, avagy több megyében, vagy egy, avagy több járásban lett volna véghez viendő, börtön lesz a büntetés. (L. fr. 110.) 97. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Egytől két évig terjedhető fogsággal fog büntettetni; 1. az, a ki a szavazati jegyek összegyűjtésénél megbízva, ezek törvényes számát rosszhiszemüleg szaporítja vagy kevesbíti; 2. az, a ki szavazati jegyet meghamisít vagy kicserél, vagy írástudatlan személyek szavazati jegyeire más nevet is, mint a mely neki bemondatott; 3. az, a ki valamely választási művelet jegyzökönyve vezetésével megbízva, más neveket ír be, mint a melyek neki bemondattak; 4. bárki, akár köztisztviselő, akár nem, a ki törvényileg a választók lajstromának összeállításával, vagy a választási műveleteknél valamely munkálat végzésével megbízva a törvényrendelte megbízás teljesítését igazolható ok nélkül megtagadja. A biró mindezen esetekben a határozott időre terjedő jogbetiltást ki fogja mondani. 98. Az, a ki valamely választásnál szavazatot vesz vagy elad, három hónaptól egy évig terjedhető fogsággal fog büntettetni és határozott időre megállapítandó jogbetiltással is sújtható. Második fejeset. Szabadság elleni merényletek. 99. Amikor valamely köztisztviselő a kormánynak valamely megbízottja vagy alkalmazottja egy, avagy több polgár egyéni szabadságát vagy az ország alkotmányát megtámadó önkényes cselekedetet rendelt el, vagy követett el, hat hónaptól két évig terjedhető fogsággal és meghatározott ideig terjedő jogbetiltással fog büntettetni. Mind a mellett, ha bebizonyíttatik, hogy az ily cselekedetet fölebbvalói rendeletére az ezek hatáskörébe tartozó s a szolgálati szabályzat szerint engedelmességet követelő ügyben követte el, a büntetés alól menekszik és ez csak az ily rendeletet kibocsátó fölebbvalóira fog alkalmaztatni. (L. fr. 114.) 100. A 99. cikkben említett cselekmények következtében felmerült károk megtérítése a személyekre, a körülményekre s az erőszakot szenvedett sértésre való tekintettel fog megállapíttatni, anélkül, hogy ez a kártalanítás valaha és bárkire nézve minden egyes személyre és a törvénytelen és önkényes eljárás minden egyes napjára napontai huszonhat leinél kevesebb lehetne. (L. fr. 117.) 101. Midőn az önkényes és a polgári jogokat sértő cselekmények miniszter vagy más köztisztviselő névaláírásának hami-