Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 49. szám - Osztrák polgári törvénykönyv. A kártéritési és elégtételi jogról - A nemzetközi béke eszméje tekintettel az eddigi pozitiv alkotásokra. Befejező közlemény

462. oldal. Erdél.yréazi Jogi Közlöny 49. szám. XT Osztráh polgári törvényliönyu. Irta : dr. Hatlegán Emil. V A kártérítési és elégtételi jogról. 1293. §. Kárnak neveztetik minden hátrány, mely valakinek vagyo­nában, jogaiban vagy személyében okoztatott. Ettől különbözik azon haszon elmaradása, melyet valaki a dolgok rendes folyama szerint várhat. (V. ö. 1323. §.) A szűkebb értelemben vett kár (positiv kár) meghatározá­sát az 1293. §. tartalmazza. A kár nemcsak vagyonjogi hát­rányra vonatkozik (1325., 1331. §§.). A kártól megkülönbözteti ezen §. az elmaradt haszont (lucrurm cessans), amely azonban csak annyiban térítendő meg, amennyiben az a dolgok rendes folyamata mellett — a károsító ténv közbejötte nélkül — bizton bekövetkezett volna. (Ko. 1902. G. 20. Térfi: VI. 425.) Az oko­zott kár (damnuru cmergens) és a megszűnt nyereség (elmaradt haszon) mellett az 1323. §. harmadik esetként emliti az okozott megsértés jóvátételét, (Erről lásd 1323. §-nál.) Kártérítésre az kötelezendő, aki másnak akár szándékosan, akár gondatlanságból jogellenes kárt OKOZ. Kártérítési kötelezett­ség keletkezéséhez tehát a következő három ténykörülmény fennforgása szükséges: 1. jogellenes magatartás a károkozó részén. Mv. 1899. G. 62. (Térfi:' IV. 449.) Mv. 1901. G. 5, 1901. G. 1. (Térfi: V. 391., 392.) Ko. 1901. G. 42. (Térfi: VI. 433.) Ko. 1902. G. 160. (Térfi: VII. 459.) Ko. 1904. G. 111. (Térfi: IX. 542.) Mv. 1907. G. 41. (Térfi: XI. 568.) Ko. 1908, G. 72. (Térfi: XII. 587.) 2. kár a károsult részén. Az a körülmény, hogy a szerződési kötelezettség meg lett sértve, csak akkor kártérítési alap, ha az ellenfélnek kára van. Ko. 1904. G. 137. (Térfi: IX. 550.) Kár nem létezése esetében megtérítéshez való jog nem keletkezhetik, Ko. 1908. G. 72. (Térfi: XII. 587.) 3. a bekövetkezett kár valóban a vétkes magatartásnak következménye legyen (okozati összefüggés — causalis nexus). Mv. 1909. G. 222. (Térfi: XIV. 595.) 1294. §. A kár egy másiknak vagy jogellenes cselekvényéböl vagy elmulasztásából vagy véletlen esetből ered. A jogellenes meg­károsítás vagy önkéntesen vagy önkénytelenül tétetik. Az önkén­tes károsítás pedig részint gonosz célzaton alapszik, midőn a kár tudva és akarva, részint hibán, midőn az vétkes tudatlan­ságból vagy a kellő figyelem vagy a kellő szorgalom hiánya miatt okoztatott. Mind a kettő véteknek neveztetik. A kár forrásai: valamely jogellenes cselekmény vagy mulasz­tás és a véletlen. Jogellenes az a cselekmény, mely valamely általános vagy a cselekvő magatartására irányadó különös szabállyal ellentétben áll. (Vétségek és szerzödésszegésak.) A mulasztás önmagában véve nem jogellenes, azzá válik azonban, ha valaki szerződésnél (1157., 1301. §§.) vagy törvény­nél fogva (343., 858., 1003. stb.) van valaminek az elkerülésére kötelezve és ezt elmulasztja. A jogellenes magatartás (cselekvény vagy mulasztás) által okozott kárt a törvény „jogellenes károsítás"-nak nevezi. Ez lehet önkéntesen vagy önkéntelenül okozott. Az önkéntes és önkéntelen kifejezések itt e helyen a kár okozójának akaratát a kártétellel való viszonyában jelzik. E kifejezések a károkozó akaratának a károsító magatar­táshoz való vonatkozásában szintén használtatnak, mert a káro­sító magatartás ugyanis szintén lehet önkéntes és önkénleten. Önkéntelen a károsító magatartás, amely nem vezethető vissza a cselekvő akaratára, amelyet tehát az nem akart (pl. alvás közben, ittas állapotban stb.). Az igy okozott kár, amint az 1306. §. mondja: önkéntelen cselekmény által okozott kár. Ahol a magatarlás önkéntes — az az akart, — lehet a károsítás önkéntesen vagy önkéntelenül okozott, az optkv. 1294. §. értelme szerint. A jogellenes károsítás e vonatkozásban: 1. önkéntes, ha: a) a kár akart és szándékolt, a magatartás jogellenesnek felismertetett, a károsítás tudva és akarva okoztatott (gonosz célzat = szándékosság). Irányadó nem a kár előrelátása, hanem a cselekmény közvetlen jogellenes eredményének előrelátása; a ténybeli, nem a károsságbeli előrelátás teszi a szándékot. (Szladits K.) b) a károsító a magatartást akarja, de nem annak káros­következményét, eredményét. Az akarat csak a magatartásra, de nem a kártételre (káro­sításra) irányoztatott, — azonban valamely megkívánt ,íigyelem és szorgalom" elmulasztása folytán jogellenessé válik a káro­sítás (gondatlanság, hiba). A gondatlanságnál is az eVörelálhatóságnak nem magára a kárra, hanem a cselekmény jogellenes eredményére kell vonat­koznia. (Szladits K.) A gonosz célzat és a hiba = vétkesség. Ahol önkéntes a magatartás, de nincs vétkesség, ott: 2. önkéntelen a károsítás. (Pl. a megkívánt figyelem dacára a kár bekövetkezett.) Az optkv. 1294 §-anak „önkéntelen" szava egyedül erre az esetre vonatkozik. (Lásd helytelen értelmezés­sel: Ko. 1907. G. 30. Térfi: XI. 544. [553.]). Az önkéntelen károsításnak tehát két módja van : 1. önkéntes cselekmény által, de vétkesség nélkül (1294. §,);. 2. és önkéntelen cselekmény által (1306. §.). Ez utóbbi a vétek nélkül és önkéntelen cselekmény által — okozott kár. („Vétkén kivül és önkéntelen cselekvény által" 1306. §.) Az 1294. §. szerint a fentiek értelmében a kár forrásai: jogellenes — önkéntes és önkéntnlen — magatartás ós a vélet­len. A véletlenről lásd: 1311. §. 1296. §. Kétség esetében azon vélelem áll, hogy a kár má& vétke nélkül támadt. (V. ö. 1311., 1338. §§.) Ha a kár szerződésen kivül — vagyis jogellenes cselek­ményből származott — mindig a károsított tartozik bizonyítani a károsító vétkességét és a kár tényét. Ezen §. a bizonyítási teher kérdését szabályozza tiltott cselekményekből keletkezett kár esetében. 1 nemzetközi béke eszméje, tekintettel az eddigi pozitív alkotásokra. Irta: Kertész Antal m. kir. javítóintézeti családfő. (Befejező közlemény.) Végső eredmény : A békemozgalmak még nem szüntették meg a háborúkat. Nem is ez a céljuk. Persze, hogy még mindig vannak háborúk, sőt lesznek is. Nem is mondja senki, még a legoptimistább béke­apostol sem, hogy a háborút belátható időn beiül ki fogja irtani a békemozgalom. A népek közti nagyobb forgalommal nagyobb számban lesznek az ütköző pontok is. Ma már van intézményesített nemzetközi választott (döntő, vagy béke)- bíróság, nemzetközi zsákmánybiróság, mely minden esetben igénybeveendő, mely alól kivétel nincs. Sőt ez utóbbi, mint emlitém, fellebbviteli fóruma a nemzeti zsákmánybiróságok­nak. Ma már a jószolgálat, a közvetítés is intézményesítve van s ezáltal nem olyan kényes dolog, mint eddig volt. Ma mái-, — s ezjgen lényeges! — a közvélemény —• ez a hatalmas rugója mindennek — át van hatva a nemzetközi béke szükségességéről. Ez mind annak a mozgalomnak a következménye, amely már igen rég óta megindult. Csakhogy mig a XX. századig csupán pium desideriumnak látszott, ma már, a gyakorlatban remekül bevált institúciók pozitív eredményeiben gyönyörködhetünk. Ez az örvendetes mozgalom állandóan működésben van. Nemrég az interparlamentáris konferencia magyar csoportja fog­lalkozott az interparlamentáris tanács Brüsszelben tartandó ülésére kitűzött tárgyakkal. A napirend többi tárgya közül figyelmet érdemel Zornnak. a nemzetközi választott bíróságra vonatkozó indítványa. Ennek lényege az, hogy az Unió hasson oda, hogy jöjjön létre az összes nemzetek között az általános bíráskodási elv. A napirenden szerepelt továbbá D'Estourelles Constant bárónak az a visszatérő javaslata, hogy az államok foglalkozza­nak a szárazföldi és a tengeri fölszereléseknek s általában a hadiköltségeknek mérséklésével. Tárgyalás alá került továbbá Bernaert elnök javaslata, amely az aeroplánokról és egyéb légi járművekről való bombavetés megtiltásáról szól. Igen fontos tárgya volt az igazgató-tanácsi napirendnek Van Houten, hollandiai tagnak az a javaslata, hogy a hágai békekonferenciák állandó központi szervet létesítsenek nemzet-

Next

/
Thumbnails
Contents