Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 48. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

48. szám. J ogesetek Tára 191. oldal. A S. E. Ot. §-ához. Az S. E. 6#. §>ában foglalt abból a rendelkezésből, hogy a bíróság valamely tényállás valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján itéli meg, nem következik ugyan, hogy a biró a fél által ajánlott minden bizonyítás felvételére köteleivé volna és szabadságában áll a fél által ajánlott bizonyítást mellőzni is, de tartozik annak okait az ítéletben tünetesen előadni s önként értetődik, hogy ezen okoknak meggyőzőknek s a helyes gondolkodás követelményeinek megfelelőknek kell lenniök. 174. 1913. G. 107/3. szára. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polg. felülvizsgálati bíróság végzett: A kir. ítélőtábla felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a felebbezési bíróság ítéletét feloldja és utasítja a felebbczési bíróságot, hogy az indokokban alább kifejtettek figyelembe vételével hozzon az ezúttal felmerült költségek viselésének kérdésére is kiterjedő ujabb határozatot. Indokok: Felperes első sorban eljárási jogszabálysértésként azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság helytelenül mellőzte az általa hivatkozott tanuk kihallgatását s tarthatatlan e részben az a feltevése, hogy mert a szerelmi viszony felek között 12 év előtt folyt, a tanúkihallgatásoktól eredményt nem lehet várni. A panasz alapos. A S. E. 64. §-ában foglalt abból a rendelkezésből, hogy a bíróság valamely tényállás valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján itéli meg, nem következik ugyan, hogy a biró a fél által ajánlott minden bizonyítás felvételére kö'elezve volna és szabadsagában áll a fél által ajánlott bizonyítást mellőzni is, de tartozik annak okait az Ítéletben tüzetesen előadni s önként értetődik, hogy ezen okoknak meggyőzőknek s a helyes gondolkodás követelményeinek megfelelőknek kell lenniök. Minthogy pedig a bizonyítandó tények megtörténtétől számított hosszabb idö eltelte, a tanu kihallgatásának mellőzésére azon az alapon, hogy attól most már eredmény nem várható, elfogadható okul a jelen esetben azért nem szolgálhat, mert az eltelt 12 év még nem oly hosszn idő, amelyre a tanuk emlékező tehetsége ki ne terjedne, a S. E. 64. §-án alapuló indokolási kötelezettség megsértését képezi az, hogy a bíróság az ajánlott bizonyítást megfelelő indok nélkül mellőzte. Az a körülmény pedig, hogy felperes nem jelölte meg az időt, amelyben a bizonyítandó tény történt, ha a per adatai mellett ez iránt kétség forogna is fenn, nem az ajánlott bizonyítás mellőzésére, hanem csak arra szolgálhatna okul, hogy a bíróság a S. E. 27. §-a alapján a felet hézagos előadásának kiegészítésére felhívja. Minthogy pedig az ezek szerint jogszabálysértéssel megállapított tényállás alapján az ügy az eldöntésre nem alkalmas, a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján feloldani és a felebbezési bíróságot uj határozathozatalára utasítani kellett. Egyúttal kifejezést ad a felebbezési biróság annak, hogy a kereseti kérelemhez képest végrehajtható ítélet nem hozható, mert nincs megjeölve az az időpont, amelyik a gyermektartását a felperes kéri. Az 1868: LIV. t.-cikk 256. §-ának a sommás ellárá-ban is alkalmazandó (S. E. 13. §.) rendelkezése hivatalból vizsgálandó kérdést képezvén, a felperes szabatos kérelem előterjesztésére lesz felhívandó különösen akkor, ha tartási kötelezettség megállapíthatónak mutatkozik. — 1913. évi május hó 19. Jogesetek a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető : Dr. Stefáni Károly kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző. Képviselet. Ha a jogvita gondnokság alatt álló személlyel szemben lett elbírálva, holott a kérdéses egyén gondnokság alá helyezve nincsen, a felebbezési biróság Ítélete feloldandó. CLXXV. 1913. G. 144/5. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság végzett '• A kir. Ítélőtábla a felebbezési biróság ítéletét feloldja, a felebbezési bíróságot a pervitának Cs. J,-fel, mint nem gondnokság alatt álló ügyféllel szemben leendő ujabb elbírálására, e célból a tényállásnak újból való szabályszerű megállapítására s azután a per-, a felebbezési és az alább megállapított felülvizsgálati költség viselésére is kiterjedő uj határozat hozatalára utasítja. Indokok : Az 1913. G. 144/3. sz. a. kelt itteni rendelvény alapján beszerzett hivatalos ügyértesülés szerint Cs. J. az illetékes biróság részéről gondnokság alá helyezve nincsen és maga a felebbezési biróság is 1913. évi janius hó 10 én 1912. D. 462/9. sz. a. kelt jelentésében kijelentette, hogy Cs. J.-nek gondnok utján történt per indítását, illetőleg perbevonását csakis tévedésből fogadta el. Igaz ugyan, hogy az 1912. D. 462/4. sz. tárgyalási jegyzőI könyvhöz egy Cs. J. kézjegyével ellátott ügyvédi meghatalmazás van csatolva, de semmi nyom sincs a felebbezési eljárás adataiban arra nézve, hogy ez a meghatalmazás mi alapon és miért került az iratokhoz, vájjon Cs. J. mint önjogu személy az eddigi peradatokat magáévá tette-e, tudomással birt-e a Sz. A. által 1 önállóan megindított 1912. Sp. 67. sz. perről, illetőleg a Sz. A. utján történt perbevonása mellett ellene indított 1912. Sp. 104. I sz. perről. Cs. J., aki az 1913. évi február hó 17-én tartott felebbezési | tárgyalás során személyesen jelen volt, az eddigi peradatokról felvilágosítandó lett volna, továbbá meghallgatandó, hogy Sz. A.| nek milyen meghatározást adott az 1911. évi április hó 4-én i általa személyesen kötött adás-vétel tárgyának kijelölésére nézve, illetőleg az 1912. Sp. 67. sz. per megindítására, továbbá a felhívott szerződésben átvettnek elismert 200 kor. vételár hová fordítására nézve. Minthogy az egyesitett perekben felmerült jogvita Cs. J.-fel szemben, mint gondnokság alatt álló személlyel szemben lett elbírálva, holott nevezett gondnokság alá helyezve nincsen, ekként pedig Cs. J. képviselete tévesen volt rendezve és ez a tévedés az 1893. XVIII. tc. 166- §-a ellenére helyrepótolva nem lett, a felebbezési biróság Ítélete az 1893. XVIII. tc. 185. §. b) pontja és 204. §-a értelmében fel volt oldandó, mert Cs. J. a felhívott meghatalmazás tanúsága szerint, a perekben való képviselteté! sére dr. H. F. J. ügyvédnek közvetlen megbízást is adott és igy a képviselet kérdése és a fél helyett eljárt személy meghatalmazásának hiánya a felebbezési biróság előtt orvosolható. 1913. évi szeptember hó 9. Szavatosság. Az a körülmény, hogy felperes az előző perekben szavatusként nem volt megidézve, a felelősségnek vele szemben j való megállapítását nem akadályozza mert a perbehivás ' elmulasztása csak azt voníiatja maga ntán, hogy felperes az ujabb oly kifogásokat emelhet, amelyekkel már az előző perben élhetett volna. CLXXVI. 1913. G. 248/3. szám. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság itélt : A kir. ítélőtábla sem felperes felülvizsgálati, sem alperes csatlakozási kérelmének helyt nem ad. Indokok: Felperesnek a tényállás helyességét támadó felülvizsgálati támadásai megállható alappal nem bírnak. Ugyanis B. I. tanúnak, ki nem hallgatását illetően a felebeezési biróság jogi meggyőződését kifejtette, ezzel indokolási kötelnzettségének megfelelt, midőn tehát az 1893: XVIII. t.-c. 64. és 102. §-aiban irt jogszabály alkalmazása mellett az ügydöntő tényállást megállapította, jogszabályt nem sértett. A nevezett tanu kihallgatásának mellőzésével a felebbezési j biróság az itt szóbanforgó földásási munkálatoknak hiányosságát a peradatoknak okszerű és iratszerü mérlegelése mellett megállapította ; alperes tehát súly nélkül vitatja azt a körülményt, hogy részére B. I. mérnök a C) alatti bizonyítványt állította ki, mert abban a földmunkálatok minőségéről nincs is szó. Felperesnek az a tényállítása, hogy a lámpásokat egyedül alperesnek kellett volna fölállítania, e helyütt figyelembe nem jöhet, mert a felebbezési biróság a tanúvallomások mérlegelése utján azt állapította meg, hogy a peres felek felváltva gondoskodtak a lámpákról. Ennek a mérlegelési eredménynek helyessége ellen felperes jogszabálysértásre nem is utal, tehát a támadás tulajdonképen tartalom nélküli (1893: XVIII. t.-c. 185. 190. 197. §§-ai.)