Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 47. szám - A végrehajtási törvények

186. oldal. Jogesetek TI ára 47. szám. Ítélet megtámadva nem lévén, nyilvánvaló, hogy a II. r. alperes i akkor, mikor kezességet vállalt, a kereskedő föadós a hitelező kereskedőnél levő tartozásának teljesítéséért helyt állani kívánt és miután kezességi nyilatkozatát minden korlátozás nélkül tette meg, nem lehet kétség az iránt, hogy kötelezettség vállalása egyetemleges felelősséget állapit meg. (K. T. 270. §. utótétele), j Az anyagi jog helyes alkalmazásával van tehát mind a két I alperes egyetemlegesen marasztalva. ' 1918. évi június hó 23. Árverés. Nincs aj árverésről szó akkor, ha a megkezdett és első nap be nem fejezett árverés másnap folytattatik. 167. Sz. 3981/1913. I. A kolozsvári kir. ítélőtábla véqzett. A kir. itélőtáhla az elsőbiróság végzését indokainál fogva és a felfolyamodásban felhozottakra tekintettel még azért is helybenhagyja, mert jelen esetben nem uj árverési határnap tüzetett ki, hanem a megkezdett és első nap be nem fejezett árverés másnap folytattatott. 1913. évi október hó 13. Árverés. Több rendbeli árverési kérvényt együttesen csak akkor lehet elintézni, ha valamennyi ugyanazon végrehajtást szenvedők ellen irányul s valamennyinek tárgyát ugyanazon ingatlanok képezik. 168. Szám : 3623/1913. I. A kolozsváii kir. ítélőtábla végzett. A kir. Ítélőtábla az elsőbiróságnak megtámadott végzését (árverési hirdetményét) az 1881: LX. t. c. 34. §-ának értelmében a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó 1881: LIX. t.-c. 58. §-a és 39. §-ának o) pontja alapján hivatalból megsemmisíti és az elsőhiróságot arra utasítja, hogy a m.-i 686. sz. tjkvben B. 3., 4. és 5. sorsz. alatt történt bejegyzések alapjául szolgált 4044/1897. és 1314/1902. tksz. iratok tartalmára és a B. 3. sorsz. I alatt bejegyzett, esetleg még most is fennálló és a m. kir. Curia 74. sz. döntvénye értelmében netán érvényes korlátozásra is j figyelemmel és annak is tekintetbe vételével, hogy a 2169/913. és 2315/913. tksz. árverési kérvényekhez csatolt adóbizonylatok szerint, az azokban kitüntetett ingatlanok után az 1912. évben i csak 24 korona házadó vettetett volna ugyan ki, de a 2557/913. tksz. árverési kérvényhez csatolt adóbizonylat szerint ugyanezen • ingatlanok után az emiitett évben még 86 fillér földadó is íratott elő, a felhívott 2169/913. tksz. alatt beadott árverési kérvény, vagy esetleg a 2315/913. tksz. kérvény alapján, az azokban W. S. és neje szül. F. J. végrehajtást szenvedők ellen, ezeknek az emiitett 686. sz. tjkvben foglalt épülettulajdonára és térhaszonélvezetére kért árverés elrendelése kérdésében az 1881 : LX. t.-c. 144. és következő, így nevezetesen 167. és 168. §-ai rendelke- I zéseinek is, valamint az emiitett 686. sz. tjkv C) lapjának kellő i figyelembe vételével külön végzést hozzon (megfelelő esetben I külön árverési hirdetményt bocsásson ki) és a 2557/913. tksz. I kérvény alapján, az abban csupán W. S. végrehajtást szenvedő i ellen, ennek a jelzett 686. sz. tjkvben íoglalt jutalékára kért árverés elrendelése kérdésében, ugyancsak a felhívott törvény rendelkezéseinek kellő figyelembe vételével, szintén külön határozzon. A felfolyamodót azzal a kérelmével, hogy felfolyamodási költségének megfizetésére dr. K. J. végrehajtató köteleztessék, elutasítja. lnifokok : Hnbár az elsőbiróság megtámadott 2557/913. tksz. végzésében (árverési hirdetményében — amely különben a kellő szabatosságot és világosságot más tekintetben is nélkülözi — a 2169/913. és 2315/913. tksz. árverési kérvényekről kifejezetten említést nem tesz, mindazonáltal abból, hogy megtámadott végzésének tartalmából kitetszöleg háromrendbeli ezuttali költséget (bár kétrendbeli költségnél 150 K és 35 K-nál az erre jogosultaknak megnevezése nélkül) állapított meg és hogy a 2169/913 és 2315/913 tksz. kérvényeken levő elintézés szerint ezeket a 2557/913. tksz.hoz csatolni rendelte, megállapítható, hogv az elsöbirósá" a 2557/913. tksz. végzésben a 2169/913., 2315/913. és 2557/flS. tksz. három rendbeli árverési kérvényt együttesen intézze el. Ezzel pedig lényeges eljárási szabályt sértett meg. A 2169/913. és" 2315/913- tksz. kérvényekben ugyanis az azokban megnevezett végrehajtatok az árverést ugy W. S., mint neje szül. F. J. ellen, a 2557/913. tksz. kérvényt benyújtó végrehajtató pedig csak W. S. ellen kérte s ekként az utóbbi kérvény nem ugyanazok a végrehajtást szenvedők, vagyis nem mindkét végrehajtást szenvedő ellen irányul és annak tárgyát nem ugyanazok az összes ingatlanok képezik, amelyek az előbbi két kérvény tárgyai. Ilyen esetbon egy árverési hirdetmény azért nem bocsátható ki, mert egyrészt előfordulhatna az az eset, hogy a kitűzött árverésnek a megtartását (1881: LX. t.-c. 169. §.) sem a végrehajtást szenvedők, sem azoknak a végrehajtatóknak (a csatlakozottakat is ideértve) egyike sem kívánná, — akik mindkét végrehajtást szenvedővel szemben kérték az árverést — amikor is aztán a kitűzött árverést akkor sem lehetne megtartani, ha az a végrehajtató (és a hozzá csatlakozottak), akiknek csak W. S. ellen, ennek jutalékára van végrehajtási joguk, az árverés megtartását kívánnák is, még pedig azért nem lehelne ilyenkor árverést tartani, mert a kibocsátott együttes árverési hirdetmény egyedül W. S. jutalékának elárverezésére vonatkozó feltételeket (a jutaléknak kikiáltási ára, vételárának befizetési módozata stb.) nem tartalmazza, másrészt pedig a végrehajtatóhoz való csatlakoztatásnak kimondása is más lehet akkor, amilyen eset a csatolt tjkvi kivonatból kitetszöleg ezúttal is fennforog, ha az árverés csak W. S. jutalékára rendeltetik el, és más akkor, ha az árverés mindkét végrehajtást szenvedő ellen tartandó, mert a mint ez az 1881: LX. t.-c. 166. §-ának világos rendelkezéséből kitűnik, a 2557/913. tksz. kérvény alapján elrendelhető árveréshez hivatalból csakis azok a végrehajtatok mondhatók ki csatlakozótoknak, akiknek kizárólatr W. S. jutalékára van végrehajtási zálogjoguk, mig viszont a 2169/913. tksz. kérvény vagy esetleg a 2315/913. tksz. kérvény alapján elrendelhető árveréshez csak azok a végrehajtatók csatlakoztathatók, akiknek mindkét végrehajtást szenvedő ellen van végrehajtási zálogjoguk. Minthogy tehát az elsőbiróság a megtámadott végzés meghozatalánál a fentebb kiemelt lényeges eljárási szabályokat megsértette, ez okból a megtámadott végzést figyelemmel arra is, hogy az árverés elrendelhetése szempontjából a rendelkező részben jelzeit iratok megtekintése is szükséges, a rendelkező részben felhívott törvényszakaszok alapján hivatalból megsemmisíteni és az elsőbiróságot további szabályszerű intézkedések meglételére utasítani kellett. Tájékoztatásul megjegyzi egyúttal a kir. ítélőtábla, hogy az esetleg kibocsátandó kétrendbeli árverési hirdetményben az árverések célszerűségi okból nqijanarra az egy határnapra lesznek kitüzendök. A felfolyamodót felfolyamodási költségre vonatkozó kérelmével a kir. Ítélőtábla azért utasította el, mert a felfolyamodásra dr. K. J. végrehajtató okot nem szolgáltatott. 1913. évi szeptember hó 22. Elbirtoklás. Ai Optk. 1460. §-a az elbirtokláshoz, amig annak folyamata tart, kivánjn meg a dolog valóságos birtokát. 169. 1913. G. 165/2. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság itélt : A kir. Ítélőtábla a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. indokok: A kir. törvényszék ítélete ellen alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel s kérték az alsóbirósági ítéletek megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítani s őket összes költségek egyetemleges megfizetésére kötelezni. Felülvizsgálati kérésüket a S. E. 185. §. a) és c) pontjaira alapították, felhozva azt, hogy a kir. törvényszék anyagi jogszabálymegsértésével állapította meg azt, hogy felperesek a kereseti ingatlanokat elbirtokolták, mert felperesek az ingatlanok