Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 47. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

47. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 443. oldal. tali köze? e szabályrendelet alapján csakugyan házkutatást tart, ezért bíróság élé kerülhet hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekménye miatt és a bíróság, amelynek kötelessége a rendeletek törvényességét eldönteni, eme szabályrendelet dacára elitélheti az illetőt. És ez látszik előttünk a kérdés átlekintesi körében valószínűbbnek. Ha ez csak feltehető volna is; nem szabad egy szabályrendeletnek kétségekre okot adni. A szabályrendelet 0. §-a következetlen is, mert pénzbírságot ró arra, aki a házkutatás foganatosítását megakadályozza ; pedig ha hivatalból jogosan jár el a város közege, hatóság elleni erőszak bűncselekményét követi el az, aki megakadályozza; ezért súlyos szabadságvesztés büntetés jár ki, amely mellett nem állhat meg a község külön pénzbirsága is, mert ha megálluna, az egy rókáról két bőrt lehúzni féle közmondás érvényesülne, személyre alkalmazva. Ilyet pedig jogállam megtűrni nem fog. A szabályrendelet tervezői a rcs judikátára utalnak, amenyiben hasonló szabályrendelet már hagyatott volna jóvá belügyminiszterilcg. Ez az álláspont azonban tarthatatlan Ha előfordult hasonló szabályrendelet jóváhagyása, akkor sem lehet res judikátáról heszélni. Ennek a fogalmi tartalma eayáltalában nem alkalmazható a rendeletekre jelen vonatkozásban, mert hiszen fennebb jeleztük, hogy a bíróságok kötelesek minden rendeletet adott esetben törvényesség szempontjából felülbírálni. Arról is hallottam, hogy a szabályrendelet nem állil föl uj kihágást; jövedéki csonkításról szól. Mivel azonban ily nomenklatúrát nem ismer a jövedéki büntetőjogi azzal szükségtelennek tartom tovább foglalkozni. A szabályrendelet félreismerhetetlenül uj jövedéki kihágást állit be. Holott csak a rendőri tilalom megszegése képezhet kihágást városi szabályrendelet alapján és csak a kihágás büntethető. A fent idézett törvénynek a házkutatásra vonatkozó rendelkezései alól más különös törvény tehet kivételt, ezt azonban csak a törvényhozás teheti, tette is, azonban rendelet nem. X fi román bünfeto íöfUÉnyköiip. (Kihirdettetett 1865. május 1-én. Hóácsíltalott a 1874. februáiius 17-én, 1882. februárius 21-én, 1893. május 28-án. 1SG4. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Folytatás.) Midőn a törvény valamely büntetés legnagyobb mértékét rendeli, az esküdtszék a büntetés legkisebb mértékét, vagy ennél egy fokkal alábbit fog alkalmazni. Ha a törvényrendelte büntetés fogság, vagy pénzbüntetés s ha a bünfenyitő bíróság enyhítő körülményeket talál, a fogságot tizenötnapos legkisebb mértékig s még ennél is rövidebbre szállíthatja; hasonlóképen a pénzbüntetés a huszonhat leiig legkisebb és ennél is csekélyebb összegben állapithatja meg. A törvényszékek ily esetben a fogságot pénzbüntetéssel helyettesíthetik, anélkül azonban, hogy az egyszerű rendőrinél alább szállíthatnék. 61. A nyolcévesnél kisebb gyermek által elkövetett büncselekmény nem büntettetik. 62. A nyolcéven felül a teljes tizenötévig terjedő korban lévő kiskorú által elkövetett büntettek vagy vétségek büntettetni nem fognak, ha a bíróság azt találja, hogy a vádlott értelem hiányával cselekedett; a körülményekhez képest azonban a szü- j lőire bizatik, hogy behatóbban gondozzák, vagy oly kolostorba helyeztetik, mely az ily gyermekek javítására lesz kijelölve, itten fog a vétkes életkora huszadik évét meg nem haladóan a bíróilag meghatározott időn át tartatni. 63. Midőn ugy fog találtatni, hogy a vádlott értelemmel cselekedett, vagy ha teljes tizenötévtől teljes huszévig terjedő korban lévő életkorú, a büntetések következőképen fognak megállapittatni: Ha a jogsértés életfogytig tartó kényszermunkát érdemel, háromévtől tizenötévig terjedhető fogsággal lesz büntetendő. Más esetben a bíróság fel van hatalmazva, hogy az illető cselekményre megállapítható büntetés ideje legalább egyharmadával, de legfölebb felerészével egyenlő büntetést alkalmazzon. 64. A fogságbüntetés az előbbi cikk emiitette minden esetén a füzeteken erre rendelt intézetben, vagy a fogház valamely elkülönített helyén lesz foganatosítandó. 65. A büntettél vádolt azon husz teljes évnél fiatalabbak fölött, kiknek ezen kort meghaladó bűntársai nincsenek, a bünfenyitő bíróságok és nem az esküdtszékek fognak ítélkezni. A bünfenyitő bíróságok azonban a 62., 63. és 64. cikkekhez fognak alkalmazkodni. (L. fr. 68.) Második könyv. A bűntettekről és vétségekről, különösen azok büntetéseiről. Első cím. Felségárulási büntettek. Első fejezet. Az állam külbiztonsága elleni büntettek. 66. Az a román honos, ki az ország ellen fegyvert fog, életfogytig tartó kényszermunkával büntettetik. (L. fr. 75.) 67. Az a román honos, ki hazája elleni háború indítása, — idegen foglalás könnyítése, behozatala — az ország kormányának bármily eszközzel való felforgatása végett fondorkodik, vagy idegen kormányokkal, akár ezek ügynökeivel szövetkezik, étetfogytig tartó kényszermunkával büntettetik. Ha azonban a háború — az elfoglalás — vagy a felforgatás be nem következik, határozott ideig tartó kényszermunkával fog büntettetni. (L. fr. 76.) 68. Szintén életfogytig tartó kényszermunkával fognak büntettetni azok, kik az ország elleni háború idején : 1. valamely várost — kikötőt, erődöt — vagy más védelmi helyet az ellenségnek árulás útján átadnak; 2. középületeket — fegyvertárt, raktárt vagy fegyletéteményt, lőszereket vagy egyéb hadiszereket — az ellenségnek ugyancsak árulással átadnak; 3. az ellenségnek katonai segítséget — embereket, karmokat, élelmiszereket, fegyvereket, hadiszereket — szereznek, vagy a román hadsereg katonáit az ellenséghez való átpáríolásra ösztönzik ; 4. a katonai müveletek terveit — vagy helyrajzokat — vagy az erősített állomáshelyeket az ellenséggel közlik; 5. az ellenségnek kém- vagy kalauzszolgálatokat teljesítenek vagy az ellenség kémjeit segítik és elrejtik; 6. az ország védseregeiben lázadást szítanak. 69. Midőn valamely idegen hatalom alattvalóival való levelezés tárgyát nem az előbbi cikkekben említett büntettek valamelyike képezte, mindamellett azonban az ellenségnek Románia katonai vagy politikai helyzetére ártékony értesítések adását eredményezte, azok, kik ezt a levelezést fentartották, börtönnel fognak büntettetni a nélkül, hogy ezzel, hogyha ezen értesítések valamely oly összebeszélés következményeiként jelentkeznek, melyek a kémkedés tényálladékát képezik, a súlyosabb büntetés alól menekednének. (L. fr. 78.) 70. Életfogytig tartó kényszermunkával fog büntettetni bármely közhivatalnok, kormánymegbízott vagy bármely más személy, aki hivatalos értesítés folytán, vagy azon helyzetnél fogva, amelyben találtatik, valamelyes alkudozás vagy hadjárat titkáról nyer tudomást és ezt a titkot valamely idegen hatalom megbízottjának, vagy az ellenségnek elárulja. (L. fr. 80.) 71. Ugyancsak életfogytig -tartó kényszermunkával fog büntettetni bármely közhivatalnok, bármely kormánymegbízott, i aki állásánál fogva erődítések, várak, kikötök és megerősítések i terveinek őrzésével van megbízva, ha ezen terveket, vagy ezek egyikét az ellenségnek vagy az ellenség megbízottjainak átadná. A büntetés fogság lesz, amikor a tervek valamely idegen semleges vagy szövetséges állam megbízottjainak adatnak át. (L. fr. 81.) 72. Mindazok, kik a mondott terveket megvesztegetés — ! csalárdság — vagy erőszak útján elsikkasztani sikerülvén, az ellenségnek vagy idegen hatalom megbízottjainak átszolgáltatják, határozott ideig tartó kényszermunkával büntettetnek. Midőn a mondott tervek rosszra használtatásuk előtt az átszolgáltató kezén megtaláltatnak, fegyház lesz a büntetés. (L. fr. 82.) 73. Fegyházzal fog büntettetni az, ki a román államnak valamely idegen kormánnyal szemben való jogait megállapító okmányokat — ügyiratokat szándékosan megsemmisít — meghamisít, vagy elrejt. 74. Az, aki elleuséges, a kormány által nem helyeselt cselekményekkel az államot hadizenetnek teszi ki, börtönnel — s ha azok következtében a háború ki is tört, fegyházzal fog büntettetni. (L. fr. 84.) 75. Aki a kormány által nem helyeselt cselekedeteivel a románokat megtorlásoknak teszi ki, börtönnel fog büntettetni. (L. fr. 85.) (Folytatjuk.)