Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 47. szám - A végrehajtási törvények

444. oldal Erdélyrészi^ JociJK8zI8ny 47. szám. KÜLÖNFÉLÉK. = A közjegyzőhelyettesi kérdés. A kolozsvári közjegyzői kamara dr. Kovácsy Albert marosvásárhelyi közjegyző indítványára felterjesztést intézett az igazságügy miniszterhez a közjegyzön-lyettesi kérdés megoldására s különösen az 1886. évi VIII. t.-C. 5. §-ának c) pontjának eltörlésére nézve és e tárgyban hasonló határozat hazatala végett a többi közjegyzői J kamarákat is megkereste. A mai közjegyzői kinevezési rendszer J mellett ugyanis kevés azoknak a száma, akik az egyetem elvégzése után közvetlenül közjegyzői irodába lépnek s már eleve a közjegyző! pályát választják élethivatásukul. Az oka ennek | főleg az, hogy a várakozási idő, amit egyesek, mint helyettesek j kinevezésükig eltölteni kénytelenek, igen bizonytalan, a helyettesi fizetés pedig a megélhetésre alig nyujt alapot s ezért mind általánosabb a panasz, hogy a közjegyzői kar tagjai nem tudnak megfelelő helyettesekre szert tenni. A közjegyzői kar kívánsága i tehát az, hogy az emiitett törvényes rendelkezés hatályon kivül tatő helyezésével az ügyvédhelyettesei; alkalmazást nyerhesse- I nek a közjegrzőknél, ami által egyrészt az ügyvédhelyettesek elhelyezkedhetnének, Másfelöl a közjegyzők szakképzett helyet- j tesekhez juthatnak és el volna hárítva az a nagy hátrány, hogy jogi készültség nélküli egyének végezzenek a közjegyzői irodákban fogalmazói inunkat. Az ügyvédhelyetteseknek közjegyzői helyettesitési jogosítvánnyal való felruházása érdekében a közjegyzők már most akciót kezdenek. = Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog- és társadalomtudományi szakosztálya f. évi november hó 22-én i (szombaton) d. u. 5 órakor az egyetemi könyvtár előadó termében (I. emelet) ülést tart. Tárgy: Dr. Meltzl Balarnbér egye- j temi m. t-;nár: Az ó babyloni perrend. Vendégeket a szakosztály szívesen lát. = Büntetőjogi határozatok. (B. I. T.) 1. A köz- I veszélyes munkakerülés vétsége miatt fiatalkorú ellen kiszabott ! fogházbüntetés tartama meghaladhatja az 1913. XXI. t.-c.-ben meghatározott fogházbüntetési tételek leghosszabb tartamát. (Bp. kir. tszék. 58831/1913.) 2. Magá::okirathamsitás és intellectualis közokirathamisitás anyagi halmazata forog fenn, ha a vádlott az általa készített vagy készíttetett hamis magánokirat alapján pert indil és ezen- j felül telekkönyvi bejegvzést eszközöl ki. iCuria 2113/1913.) 3. A btkv. 386. §. szerinti csalásban tettes vagy tettestárs kizárólag csak adós lehet. (C. 7085/1913.) 4. Magánokiratnak nem létező egyén nevére való hamisítása nem magánokirathamisitás, hanem eshetöleg csalás. (C. 6638/1913.) 5. A btkv. 354. §-a sikkasztásnak tekintendő bűntett vagy vétség tényálladéka szempontjából közömbös körülmény, ha a vádlott az elidegenítést követőleg a végrehajtó követelését kifizette. (Curia 6670/1913.) = A tipikus gonosztevő lélektana. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület továbbképző tanfolyamában folyó hó 13-án este dr. Yámbéry Rusztem egyetemi magántanár, a tipikus gonosztevő lélektanáról tartott értékes és szélesen megalapozott előadást. Annak a megállapításával kezdte, hogy a büntetőjog tudományában ma még állandó és eldöntetlen vitának a tárgya, vajon a tipikus gonosztevőnek vannak-e olyan áitalánosan jellemző tulajdonságai, amelyek a bűntettesek eme kategóriájának felállítását tudományos alapon lehetővé teszik. Vázolta a kriminálpszichologusok erre irányuló kísérleteit s arra az eredményre jutott, hogy az eddigi kutatások alig kielégítők, sőt részben komolyan sem vehetők. Induktív elemzés utján sikerült odáig i eljutni, hogy egyes — bár kivételeket tűrő — tulajdonságokat j minden tipikus gonosztevőben megtalálhatunk. A bűnösök olvas- : mányai és főként Írásai használhatók fel a kutatás céljaira s ezekből kitűnik, hogy a hivatásos gonosztevő intelligenciája általában alacsonyabb, mint a megfelelő társadalmi osztály átlagemberének szellemi nívója. Mégis legértelmesebb a tolvaj és a csaló, legkorlátoltabb a rabló és a gyilkos. A tipikus bűnös többnyire vallásos, büszke arra a hirhedtségre, amely körülveszi, hidegvérrel beszél és nyugodtan alszik a legförtelmesebb bűnök elkövetése után és a társadalmat tartja bűnösnek, nem önmagát. Természetes, hogy a megfigyelt jelenségek csekély száma nem engedi, hogy tudományos rendszerbe beillesszük a kapott eredményeket. És ezért szerinte kifogásolandó az uj magyar büntetőtörvény-tervesete, amely már a bűntettesről és nem a bűntettről szól és amely a napokban került nyilvánosságra. A tudomány még habozik s a törvényhozásnak nem szabad kodifikálni olyan elhatárolásokat, amelyek ma még vitásak. A közigazgatási hatóságok kezében a legveszedelmesebb fegyverré válhatik az egyéni szabadsággal szemben, ha a büntetést az elitélendő egyénisége szerint szabnák ki, mert hiányzanak a módszerek az egyéniségek és a közveszélyesség fokának a megállapításához. Ezért tudománytalanok és kárhozatos eredményeket hoznának létre, az erre irányuló törvényhozási intézkedések. = A feministák és a polgári törvénykönyv. A Feministák Egyesülete a polgári törvénykönyv közrebocsátása után jogi bizottságot küldött ki, amely a polgári törvénykönyv egész hatalmas anyagát tanulmány tárgyává tette a nő szempontjából. A jogi bizottság tagjai több mint hat taggyűlésen számoltak be tanulmányaikról, amelyek kapcsán az egyesület tagjai igen beható vitát folytattak az uj magánjogi törvénykönyv tervezetéről. Az előadók tanulmányai és a vitaértekezletek eredményei alapján a Feministák Egyesülete most hatalmas eiaboratoriumot készített, amelyet legutóbbi ülésén végleg elfogadott. A terjedelmes elaboratumot fölterjesztik az igazságügyi miniszterhez es a képviselőház bizottságához. A javaslat igen sok reformeszmét vetett fel és korrigálni kéri a törvényjavaslat téves intézkedéseit. — Hfeghivő. A N. B. E. magyar csoportja 1913. évi november hó 20. és 21. napján (csütörtökön és pénteken), mindkét alkalommal délután 6 órakor a Magyar Tudományos Akadémia előadó termében vitaülést tart Tárgy: A büntetőtörvénykönyv tervezeteinek rendszere és alapgondolatai. A vitát dr. Angyal Pál budapesti egyetemi tanár vezeti be. Az Egyesület vendégeket szívesen lát. = Jövedéki büntetőjogi határozatok. (Adó és itl. szemle.) 1. Magyar honos által külföldön elkövetett jövedéki kihágási ügyben külföldi hatóság által hozott marasztaló hatázat belföldön végre nem hajtható. (P. ü. m. hat. 7386/1913.) 2. Községi elöljáróságnak az engedély nélküli 'dohányültetés körül előforduló mulasztásai jövedéki uton büntettetnek. (P. ü. m. hat. 1655/1909.) 3. A ki a föld és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadó jogosulatlan apasztása céljából az ingatlant terhelő amortizációs kölcsön után az évi kamat helyett a fizetendő összes évi járulék összegét vallja be. anélkül, hogy a kamatláb nagyságát és azt, hogy az évi járulékból tisztán mennyi esik. jövedéki kihágást követ el. (Beregszászi kir. tszék. 8111/1913.) /\* A végrehajtási törvények. (Szerkesztették: Káplány és Török.) Rendkívül értékes és hasznavehető újdonsága van a jogi irodalomnak. A birói, a közigazgatási, a pénzügyi hatóságok határozatai érvényesítésének vagyis végrehajtásának olyan .-.ok szabálya van, hogy még a szakembernek is nehéz köztük eligazodni. Ez a könyv épen ezt akarja megkönnyíteni. És sikerül is neki. Valósággal egyetlen könyv a maga nemében. Ugyanis olyan könyv, mely a birói végrehajtás szabályait: az 1881: LX. és az 1908: XLI. tcikket olyan egységes szerkezetbe foglalná össze, mint ez, eddig nincsen. Az egységes szerkezet mellett még sokkal megbecsülhetetlenebb érdeme,hogy valamennyi, a végrehajtásra vonatkozó felsöbirósági határozat, mely az 1881 : LX. tc. életbelépte óta a jogi lapokban megjelent: rendszerbe foglaltan, keletkezésük időrendjében (a kúriai döntvények vastag — a táblai döntvények és a határozattárba felvettek cursiv betűkkel kiemelve) közölve van benne a törvénynek azon szakasza után, amelyre éppen vonatkozik. Csak az 1908: XLI. tc. életbelépte folytán elavult határozatok vannak kimaradva. Így 2161 jogeset van közölve benne. Ezek a törvényszakasz mellett igy egybegyűjtve, többet érnek a legkiválóbb jogászi magyarázatnál is, mert három évtized joggyakorlata tükröződik bennük vissza, három évtized joggyakorlata kézzel foghatóan van bennük megtestesítve. Az 1881: LX. tc. és az 1908: XLI. tc. és a rájuk vonatkozó felsöbirósági határozatok után jogintézményenkint, szabályozási idejük sorrendjében közölve vannak benne valamennyi, a legrégibb időtől a lei/ujabb időig létrejött magyar törvénynek és rendeletnek azok az érvényben levő szakaszai vagy szakaszrészei, melyek a végrehajtási jogra vonatkoznak. így a római és gorögkatholikus egyházi javakra, a hitbizományra, a lőporra, az örökösödésre, főpapi hagyatékokra, szölöváltságra, a polgári törvénykezésre, sommás ügyvitelre, fizetési meghagyásra, magyar földhitelintézetre, osztrák-magyar bankra, kisbirtokosok országos földhitelintézetre, talajjavitási kölcsönökre, szőlők felújítására, pénzintézeti kötvények biztosítására, a hitelszövetkezetekre, a magyar földhitelintézetek országos szövetségére, a kézi zálogüzletre, a bírósági végrehajtókra (valamennyi törvény és rendelet közvetlenül egymás mellé illesztve), a birói letétekre, az elnöki letétekre, az óvadékképes értékpapírokra, a határőrvidékre, az ügyvédekre, a kir. közjegyzőkre, a közegészségügyre, a gyámság- és gondnokságra, a kisebb polgári perekre, a büntető jogra, a rendőri büntető eljárásra és ügyvitelre, az erdőtörvényre, a vizjogra, a esőd-