Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 40. szám - A biró és ügyvéd viszonya

VI. évfolyam. 40. szám. Kolozsvár, 1913. október 5. ERDÉLYRÉSZI R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-széki bíró. Szerkesztő és kiadó: Dr. Papp József, ügyvéd, ü. kamarai titkár, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Költő Gábor és Horváth Dezső, birók, ítélőtáblai tanácsjeggzők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Fercncz-utcza 42 szám. Megjelen minden vasárnapon. Félévre.... 8 kor. Negyedévre.... 4 kor. Késiratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: A biró és ügyvéd viszonya. Irta: Hatiegúu Emil dr. kir. járásbiró. — Ügyvédek a birói kaiban. Irta: dr. Szitás Jenő kolozsvári kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző. — Törvénykezési szünidő. (Sz.) — Az országos éivényü kollektív megállapodásról. Irta : dr. Papp József, az orsz. ügyvédszövetség kolozsvári osztály­elnöke. —• Észrevételek a második szövegben közzétett magyar polgári törvénykönyv tervezetének I. Házassági vagyonjogára és II. Örökösödési vagvonjogára. Irta : Dr. Plopu György m. kir. Curia birája. (Folyt.). — Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület mű­ködése az 1911 — 1912. és 1913. évben. —nü. — Az Országos Ügyvédszövetség jelentősége. Irta: dr. Petrán Tibor ügyvéd, az Oüsz. kolozsvári osztálytitkára. —Az országos ügyvédjelölt-szövet­ség. Juratus. — Az Ügyvédszövetség osztályülése. SÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLÉT: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű batározatok a kolozs­vári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X ü biró es ügyvéd viszonya. Irta : Hatiegán Emil dr. kir, járásbiró. A két kar közti viszony egészen jó nem volt sohasem. Ilyet tehát a jövőtől se várjunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes passivitás állás­pontjára helyezkedjünk. A létező — mondjuk így: nem jó — viszonyt ha nem is változtathatjuk meg egészen, javítani azonban mindenesetre javít­hatunk rajta. A két kar tagjainak tudatos és szakadatlan közreműködé­sével az érintkezési felületek érdessége csiszolható és lehet találni az indulatok levezetésére is csatornákat. De csak egy uton, ha felismerjük az ellentét belső okát. Általános elvek felállítása, hogy t. i. milyennek kell lennie az ügyvédnek a biró irányában és milyennek a bírónak ezzel szemben — a dolog valódi mibenlétének ismerete nélkül — cél­hoz sohasem vezet. De igen, ha a biró tudatában van annak, hogy mi az ügy­véd hivatása, mit vár tőle az élet, mit a peres fél, s viszont az ügyvéd is tisztában van a birói funkció valódi értelméről. Tudni kell tehát azt, és ezzel véglegesen tisztába kell jönni, hogy igaz, amit Cicero mondott, hogy: t. i. Judicis est semper in causis verum sequi, patroni (advocati) nonnunquam verosimile etiam sí minus sít verum defendere. (A biró feladata az ügyekben mindig az igazat követni; az ügyvédé pedig néha az igaznak látszót is, legyen bár az kevésbé igaz, védelmezni.) Más tehát a biró és más az ügyvéd hivatása. Az a közszájon forgó szólam, hogy az ügyvéd a per első birája, mint minden általános szólam, nem szószerinti értelemben veendő. Amint ezt Biber Gyula dr. kifejtette, csakis úgy értelmez­hető ez, hogy az ügyvéd az első bírálója — és birája is — nem az ügynek, hanem a per előtti stádiumban annak és csakis annak, amit az ügyfele vele közölt •— egyoldalúan. A biró a per felett áll, nem az egyik fél, hanem csak mind a kettő érdekli. Amennyire bele kell mélyednie lelke egész~ oda­odaadásával, tudása minden eszközével a perbe az igazságos döntés érdekében, éppen úgy hidegen hagyja az egyik vagy a másik fél és az azokhoz tapadó egyoldalú érdek. Az ügyvéd ellenben, mint az egyik fél érdekeinek elszánt képviselője, nem állhat a per felett, hanem abban benne ál„ hogy gazdag fegyverzetének egész tárházát az általa képviselt fél kizárólagos egyéni érdekében.vigye harcba a győzelemért, amely az ő győzelme is és amely neki pálmát és gyümölcsöt terem. (Dr. Biber Gy.) A per a bírónak nem tudományos probléma, amelyet, ha akar megfejthet, ha pedig az ügy non liquet — egyszerűen félre­tehet. A bírónak a pert megoldásra kell juttatnia és pedig oly igazságos, logikailag helyes megoldásra, hogy annak felsőbirói helybenhagyását is remélhesse. A biró csak a peranyag összegyűjtése után formálja meg Ítéletét, ő tehát előre nem tűzheti ki maga elé, hogy milyen :tp'°' ji. fog mondani. Az ügyvéd etlepben előre rneghatár. >zcU céllal megy neki a pernek s azt a célt akarja elérni, melyet egyoldalú meggyőző­dése szerint elérni magában előre feltett. Ezen előre meghatározott pereredmény utáni törekvésében az ügyvéd aztán nemcsak ellenfelének ellentétes törekvéseivel találja magát szemben, hanem a biró ellentétes helyzetével is, aki az ügyvéd balitéletével szemben viszont oly ítélethez akar jutni, amely — az ellenfelek kétoldalú befolyásától függetlenül — önállóan állapítja meg a tény- és jogkérdést. Aekét hivatás tehát,aamely csak látszólag egyező, valóság­ban pedig divergáló, íme ellentétbe kerül. A biró lélektani helyzete persze a problémát illetően nehe­zebb, de az ügyvédé kínosabb a tárgyalás mikéntje tekintetében. A peres eljárás összes védveivel felszerelten is — az ügy­véd a tárgyalást illetően a bíróval szemben hiába, tehetetlen. Hiszen már egymagában a bírónak individuális tárgyalási metódusa is s a mód, mely szerint a bizonyítást lefolytatja — az ügyvédre kényszer, melynek — tehetetlenül engednie kell. Van nehézkes, van gyorskezü biró, az ügyvédnek mind­kettővel szemben egyformán kell magát viselnie. S következik a tárgyalás a várható minden meglkpetéseivel. Mindezek az ügyvédet izgalomba hozzák. Gazdagon felvilágosult ember legyen az, aki mindezeket teljes lelki rezignációval tudja venni. Izgatott a biró is tárgyalás közben, hiszen neki is mindenre tekintettel kell lennie, azonfelül a felek harcában a regulator szerepét is be kell töltse. Mindezek a lelkiizgalmak azonban, ha a biró, de meg az ügyvéd tisztában van hivatása benső mivoltával, egész más ala­kulatot vesznek, sőt teljesen tompíthatok is. A heves tárgyalás után — barátságos kézadással válhatik ügyvéd a bírótól, mert a hevület elillant. Persze az csak ott lehetséges, ahol a biró nem vár az ügyvéd­től olyant, ami a hivatása természetének meg nem felel. Ne vár­jon tehát a biró az ügyvédtől túlzott objectivitást. Ne kívánjon az ügyvédtől birói tulajdonságokat, amikor azokkal nem rándel­kezhetik. De az ügyvéd se lássa a bíróban ellenségét, aki megaka­dályozza abban, hogy előre kitűzött célját elérhesse. Az egyik is, a másik is a maga rögös útján igyekezzék célja felé.

Next

/
Thumbnails
Contents