Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 39. szám - A nemzetközi béke eszméje, tekintettel az eddigi pozitiv alkotásokra. Folytatás

368 oldal. Krdélyrészi Jogi__KpielSny. 39. szám. egyenlítést felette vitális érdekek kérdésében, olyankor, mikor már itt is, ott is élesre fenték volt a kardokat, ugy, hogy az ügynek békebiróság elé vitele non sens volt ugyan, de a közvetítésnek még ily stádiumban is meglett az örvendetes eredménye. Egy másik példa: az orosz—japán háború. Ezt sem vitték békebiróság elé, de Roosewelt északamerikai köztársasági elnök közvetítésének sikerült a rettenetes háborút megállítani s békét teremteni. Sőt tovább megyek. Az sem csökkenti a hágai békekonferenciák munkásságának eredményét, ha a conventió egyik módját sem veszik igénybe, hanem harmadik bevonása nélkül: maguk a vitában levő államok intézik el a vitás ügyet házilag, saját diplomáciájuk révén. Ez is annak a nagy világmozgalomnak tudható be érdemül, amely fáradhatlan, állandó agitációjával megteremtette magának azt az igen előkelő s az ilyen ügyekre befolyással biró közönségét, amely ilyen konfliktusoknál a béke húrjait pengeti meg, a békés elintézés útjára tereli az ügyet, amelyet az intéző körök kénytelenek tudomásul venni. Ismétlem tehát: a béke fentartására a háború meggátlása a cél. Minél több ut vezet a cél felé, annál könnyebb az oda való jutás. Hogy melyiken jutunk célhoz, irrelaváns. Az eredmény a fő dolog. (Azt a szellemet pedig, amely a cél felé tereli az intéző tényezőket — az út itt közömbös! — csakis a békemozgalom honosította meg. Hogy pedig ez megvan, bizonyíték erre pl. az ismert agadiri eset is.) A konventióban foglalt ama kitételek, hogy: „amennyiben ezt a körülmények megengedik" (En tant que les circonstances s'y prétent)8 és az, hogy a becsületet és a vitális érdekek kivételt képeznek (N' engageant ni l'honneur, ni des intérets essentiels") alkalmas arra, hogy a laikusok előtt úgy tűnjék fel — s a gunyolódók fel is használták ezeket — hogy itt a sok ientartás illuzóriussá teszi az egész conventiót.0 (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Dr. Deési Gyula abrudbányai vezető kir. járásbiró hirtelen bekövetkezett halálával a fiatal birói generáció egyik igen képzett tagja dőlt ki az élők sorából. Gyors felfogású, elsőrendű jogi képzettségű biró, aki előtt szép jövő állott, halála tehát a köz szempontjából is veszteség. A végzetben azonban meg kell nyugodnuiik. Sors est cuique ferenda. = Pollák Illés az ügyvédszövetség kolozsvári osztályához. Az ügyvédszövetség kolozsvári osztálya melegen üdvözölte Pollák Illést a szövetség érdemes elnökét udvari tanácsossá történt kinevezése alkalmából. Az illusztris elnök most az alábbi köszönő levelet intézte dr. Papp Józsefhez a szövetség kolozsvári osztályelnökéhez: Mélyen tisztelt Osztályelnök ur! Kedves Kartársam! Az osztály nevében küldött szerencse kivánatokat igaz meghatottsággal vettem kézhez. Az ilyen alkalmaknak az adja meg igazi értékét, ha az osztályos társak szeretete kiséri, mert csak az mondható igazán legfelsőbbnek, ami a kar általános elismeréséből kibontakozott és ezt úgyszólván megkoronázza. Boldog vagyok annak a tudatában, hogy az a kar, melynek életemet szenteltem és melynek felvirágzásáért 30 év óta küzdök, eme törekvéseimet elismeri és szeretetével viszonozza. Kérlek fogadd ugy magad, mint az egész osztály hálás köszönetem kifejezését, mellyel vagyok igaz szeretettel Pollák Illés sk. = Az ügyvédjelöltek átmeneti ideje. Az 1912. évi VII. törvénycikk ugy intézkedik, hogy az ügyvédi vizsgát letett ügyvédjelöltek az ügyvédi oklevél megszerzése után még két évig mint ügyvédhelyettesek tartoznak működni és csak e két évi ügyvédhelyettesi gyakorlat után nyithatnak irodát, illetve az ügyvédi kamarák csak akkor vehetik fel őket az ügyvédek lajstromába. Ez az intézkedés igen nagy elkeseredést váltott ki azokból az ügyvédjelöltekből, akik a törvényjavaslat benyujtásá8 Titre IV. Art. 38„ 2-ik bek. id. m. 69. o. 9 Igen helyesen magyarázza ezt meg dr. Eöttevényi azzal, hogy a szuverénitás természetes folyománya, hogy a hatalmak a békés kiegyenlítést feltétlenül nem ismerhetik el magukra kötelezőnek, ezért ez a feltételes záradék". nak időpontjában már be voltak jegyezve mint jelöltek. Az elégedetlenség nyomán mozgalom indult meg, melyben az ország összes érdekelt ügyvédjelöltjei résztvettek. E mozgalomnak mindössze az volt az eredménye, hogy az eredetileg rövidebbre tervezett átmeneti időt ez év október hó 31-ig tolták ki. Vagyis azokra, akik ez időpontig megszerzik az. ügyvédi oklevelet, még nem fog vonatkozni az a drákói intézkedés, amely két évi ügyvédhelyettesi gyakorlatra kötelezi az uj okleveles ügyvédeket. Ez az engedmény azonban csak aránylag kisszámú ügyvédjelölteken segített. A nagy többség, vagyis azok, akiknek október 31-ig nem lesz meg a háromévi ügyvédjelölti gyakorlatuk, tehát nem tehetnek még vizsgát, arra az álláspontra helyezkedik, hogy méltánytalan, sőt egyenesen igazságtalan eljárás az, ha őket további két évi gyakorlatra utasítják, mert ők még abban a tudatban léptek erre a pályára, hogy csak három évig kell jelöltösködniök és akkor — az ügyvédi oklevél megszerzése után — haladéktalanul megkezdhetik önálló ügyvédi gyakorlatukat. Ez elégedetlen jelöltek számát erősen növelik azok a jelöltek is, akik mostanában — például júniusban — vizsgáztak és egy tárgycsoportból visszavetették őket, mely okból csak hat hónap múlva vizsgázhatnak. Tehát igen nagy számban vannak olyan ügyvédjelöltek, akik magukra nézve sérelmesnek tartják az uj rendet s ezért korábban szerzett jogaikra hivatkozva, kérik az átmeneti időnek legalább 1914 április hó 30 ig való meghosszabbítását. E félévi meghosszabbítás novelláris uton volna végrehajtható. Az igazságügyminiszter még tavasszal kijelentette, hogy csak ugy tehet eleget e kérelemnek, amely már akkor is szóba került, ha a budapesti ügyvédi kamara is pártolja. A kamara azonban nem pártolta a kérelmet. Most azután megint elment a jelöllek deputációja a minszterhez, aki azonban most is csak azt mondta, hogy e kérdésben a kamara véleményét tartja döntőnek és ha a kamara uj határozatot hoz, ezúttal az ügyvédjelöltek mellett a miniszter is támogatni fogja a kérelmüket. Erre az ügyvédjelöltek száz ügyvéd aláírásával ellátott beadványban rendkívüli közgyűlés összehívását kérték a kamara elnökségétől és ügyük újra tárgyalását. Az elnökség ugy határozott, hogy a kérvényt a szeptember 18-iki választmányiülés elé viszi és a választmány határozata lesz irányadó a, továbbiakra nézve. Az ügyvédjelöltek kéi elmével, hogy az ügyvédhelyettest intézmény életbelépési ideje hat hóval kiterjesztessék, már foglalkozott is a budapesti ügyvédi kamara választmánya, amely ez alkalommal is az ügyvédjelöltek ellen foglalt állást. Élénk eszmecsere fejlődött ki a választmányi ülésen a kérdések olyanmegoldásáról, amely az 1913. október végéig az ügyvédi vizsga letételőre jogot szerzett jelöltek részére további egy évi időhaladékot akart engedélyezni. Többek hozzászólásai után a választmány egy szótöbbséggel a szervezeti novella megváltoztatása ellen foglalt állást. így tehát minden marad, a hogy volt. = Elmekor és gyógytan cim alatt dr. Horaicsik Ernő Emil budapesti egyetemi tanár, a budapesti kir. tudományegyetem elme- és idegkórtani klinikájának igazgatója tollából, azUniversitás budapesti könyvkiadó társaság kiadásában egy terjedelmes értékes munka jelent meg, a melyből nemcsak a gyakorlat külön ágában működő hatósági, tiszti és törvényszéki, valamint magánorvosok, hanem a szigorlók is tájékozódást nyerhetnek az elmebetegségek aetiologiájáról, általános és speciálistüneteiről, diagnostikájáról, prognositoról, therapiájáról, megvizsgálásának és véleményezésének módszereiről s általában az elmebajosokkal való elbánásról. A 496 oldalra terjedő s 841 érdekes ábrával illusztrált mű ára 10 kor. = A polgári törvénykönyv bírálati anyagának feldolgozása. A polgári törvénykönyvnek folyó évi május havában közzétett második szövegére az igazságügyminiszteriumba eddig is számos vélemény és bírálat érkezett be. Az igazságügyminiszter a második szöveg bírálati anyagát a törvényjavaslatnak a képviselőház elé terjesztése után két bizottság által óhajtja tárgyaltatni, egyrészt az igazságügyiniszteriumban dr. Tőry Gusztáv államtitkár elnöklete alatt evégből alakított bizottságban, később pedig a képviselőház külön bizottságában, a melybe az igazságügyi bizottság tagjain kivül az érdekelt körök képviselőit is bevonni óhajtja. Az igazságügyminiszter nagy súlyt helyez arra, hogy mind a minisztérium, mind a képviselőház bizottsága az összes bírálati anyagot, akár szaklapokban volt közzétéve, akár a minisztériumba küldetett be, minél behatób--