Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 25. szám - Bünsegély és társtettesség. Folytatás

248. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 25. szám. esetekben társtettességet állapit meg. Egyébként a megkülönböz­tetés objektív, mit még inkább kidomborít az 1893-iki törvény­javaslat, mely a cooperation immédiate-t a tettesség alá sorozza. Áz angol conunon lavv a részeseknek következő két cso­portját különbözteti meg: accessories before the act (principals) és accessories after the act. A principals ismét két részre osz­lanak : a principals of the first degree (perpetrators)-tettesek, társtettesek büntetőjogunk értelmében és a principals of the second degree = bűnsegédek a mai értelemben. Ez utóbbiak az accessories before the fact-tól abban különböznek, hogy mig a principalsnak a büntetendő cselekmény véghezvitele alatt, az accessorynak a véghezvitel előtt kellett közreműködnie. E meg­különböztetést a prakszis áttöri, mi azután az Accessories and Ábettores Act (1861.) által megerösittetik. A tervezetek (1878, 1879., 1880.) pedig a részesség alakzalainak megkülönbözteté­sét egyáltalában nem ismerik. A régebbi büntető törvénykönyveknek kérdésünkre vonat­kozó intézkedéseit egészen röviden a következőkben foglalhatjuk össze. Az alább időrendben megemlített kódexek valamennyié a bünsegély obligatorius enyhébb büntetését szankcionálja, a bün­segély és társtettesség fogalmi elhatárolását pedig a követke­zőképen viszi keresztül. Az 1866-iki dán Btk.9 (47. §.) a társtettességet a tettesség alá sorozza s lényegét a véghezviteli cselekvésben való részvé­telben látja. Mig bűnsegéd az (48. §.)j „der vor der Ausführung mit Rat und That dem Táter Beistand zum Verbrechen geleis­tet hat." Az 1867-i belga törvény mi ujat sem tartalmaz. Kérdé­sünkre vonatkozó §§-ai (69., 80., 81.) egészen a francia Code-t követik. A spanyol Btk.10 (1870.) 11. §-a szerint: „Stratrechtlich verantwortlich für Verbrechen sind: 1. Die Urheber. 2. Die Ge­hilfen. 3. Die Begünstiger" Bünszerzők a következők: azok, kik a tett elkövetésében közvetlenül résztvettek, kik másokat közvetlenül az elkövetésre kényszerítenek vagy vezetnek és azok, kik a tett elkövetésénél olyan cselekmények által működnek közre, melyek nélkül azok nem valósultak volna meg (13. §.) Bűnsegédek pedig azok. kik nem bünszerzők, de a tett elköve­tésében megelőző vagy egyidejű cselekményükkel közreműköd­nek (15. §.)• A német büntetőtörvénykönyv (1871.) a részességnek három alakját ismeri, u. m.: felbujtást. bünsegélyt és tettességet. Mig a társtettesség lényegét a büntetendő cselekmény közös elköve­tésében (47. §.) állapítja meg, addig bűnsegéd (48. §.) az, ki H tettesnek a büntetendő cselekmény elkövetéséhez „durch Rat und Tat'' segítséget nyújtott. A legális intézkedés tehát kétség­telenül az objektív felfogást juttatja érvényre. De ezzel szemben az indokolás, bármilyen homályosan is van fogalmazva, (.Nicht sowohl das Mass und die Bedeutung der Mitwirlung zu der Tat, als vielmehr die Absicht, aus welcher sie entsprungen wird, nach wie vor, das wesentlich entscheidente Moment bilden") mégis a szubjektív felfogás felé hajlik. A mexikói Btk.11 (1871.) Mitschuldige és Urteber között különböztet. Az előbbi alatt azt értve, kit mi bűnsegédnek hívunk. (48. §.) Az 1874-iki chilei törvény 14. §-ban ugyanazt a felosztást követi, mint amelyet, a spanyol, azzal a különbséggel, hogy nem bünszerzőröl, hanem tettesről beszél. Fogalmi meghatározása is amazéval lényegében teljesen megegyezik. (15., 16. §§.) A németalföldi Btk. (1881) 47. §-a szerint mint tettesek büntettetnek azok, 1. kik e cselekményt elkövetik, elkövettetik vagy együtt követik el; 2. kik e pont alatt felsorolt eszközökkel a cselekményt szándékosan okozzák. Tehát e §. szerint a tettes fogalma alá tartozik a közvetett tettes, társtettes és a felbujtó is. Ezzel szemben vannak a részesek, kik a 48. §. meghatáro­zása szerint összeesnek a bűnsegéd fogalmával. E szakasz sze­rint u. i. mint részesek büntettetnek azok, 1. kik a büntetendő cselekmény elkövetésénél szándékosan segédkeznek, 2. kik annak elkövetéséhez szándékosan alkalmat, eszközt vagy felvilágositást szolgáltatnak. A portugál Btk.12 (1884) megkülönböztetése a következő (19. §.): „Die Teilnehmer am Verbrechen sind Urheber, Mii­schuldige oder Hehler." E szakasz öt pontban részletezi azután a bünszerzőség fogalma alá tartozó eseteket. így főbb pontjaiban ide tartoznak : kik a bűntényt elkövetik, a mai közvetett tettesség esetei, kik ajándékozás, igéret slb., illetve tanács és buzdítás által vesznek reá másokat bűntett elkövetésére, kik közvetlenül 9 Sammlung ausserdeutsclier Strafgesetzbticher No. 16. 10 Sammlung. No. 26. 11 Sammlung. No. 8. 12 Sammlung No 19. segédkeznek, feltéve mindkét utóbbi esetben, hogy ezek nélkül a büntetendő cselekmény nem követtetett volna el.' A 22. §-a szerint, pedig: „Mitschuldig" az, ki másnak közvetlenül tanácsolja vagy azt arra bujtja fel, hogy a büntetendő cselekmény tettese legyen, feltéve hogy nem bünszerző és kik közvetlenül hatnak közre a véghezvitel megkönnyítésében és előkészítésében, amenyi­ben e nélkül a bűntett nem követtetett volna el. Amint látható ez utolsó pont a határválasztót teljesen eltünteti az Urheber és Mitschuldige között. Az olasz kódex13 (1889) 64. §. 1. p.-ban („durch Hervor­rufung oder Bestürkung des Entschlusses, sie zu begehen oder Versprechen der nach Begehung der Strafbaren Handlung zu gewáhrenden Untcrstützung oder Hilfe) a psychikai, 2. és 3. p.-aihan („durch Erteilung von Belehrung oder Gewáhrung von Mitteln zur Begehung derselben ; durch Erleichterung der Aus­führung vcrmittelst Untcrstützung oder Hilfe vor oder wábrend der Handlung") a fizikai bünsegélyt szabályozza. A 63. §. pedig a társtettesség fogalmát adja, mely szerint társtettesek azok. akik a büntetendő cselekmény véghezvitelében közreműködnek. Állás­pontja tiszta objektív. A finn törvénv14 (1889) a segéd a következő fogalmi meg­határazását adja: „Hatjemand wáhrend oder vor der Ausführung eines Verbrechens durch einen anderen vorsátzlich mit Bat und That oder durch Ermunterung dem Verbrechen Vorschub geleistet. .." (5. fejezet 2. §.).. Mig a társtettességet a közös elkövetésben látja (1. §.). A bolgár Btk.1"' (1896) szerint részesek: a társtettes, a felbujtó és bűnsegéd. Társtettesek azok, kik a büntetendő cse­lekmény elkövetésében közvetlenül vesznek részt (51. §. 1.) Segédek pedig, kik psychikailag (tanácsokkal, vagy felvilágosí­tásokkal) vagy fizikailag (eszközök megszerzésével, akadályok elhárításával, vagy valamely más módon) a büntetendő cselek­mény elkövetésénél szándékozan segédkeztek. Az eddig ismertetett törvénykönyvekkel szemben egészen uj csapáson halad a norvéd Btk.lc (1902.) Az alább kifejtendő elvek alapján a részesség fejezetét teljesen kiküszöböli. Az ötödik fejezetben, mely a büntetést enyhítő és súlyosító körül­ményeket szabályozza, pusztán egy §-ban említi a részességet.17 A norvég Btk. szerint u. i. minden okozó: tettes; közvetlen vagy közvetett tettes. Az utóbbi alá tartozik a segéd is. A részes­ség általános részben való szabályozásának kiküszöbölésével a különös részben oldja meg a kérdést: és pedig az egyes tényálladékoknak ?z összes közreműködőkre kiterjedő fogalma­zásával („wer bewirkt oder dazu mitwirkt, dasz"), illetve pusz­tán a tettest magában foglalóan („wer bewirkt"). így természe­tesen az egyes tényálladékokra törvényileg megállapított bünte­tések valamennyi közreműködőt egyenlökép sújtják, illetve az enyhítő körülmények a bírói szabad mérlegelés alapján ugy a tettosre, mint a közreműködőkre egyaránt alkalmazást nyernek. Az orosz kódex18 (1903.) szerint a részesség fökriteriuma a kölcsönös megegyezés. Ennek alapján különbözteti meg árután a részesség különböző (társtettcsség, felbujtás, bünsegély) alak­jait. 51. §. 1. p. alapján társtettesek mindazok, kik a bünte­tendő cselekmény elkövetésénei közvetlenül közreműködtek, tehát mint Birkmeyer kiemeli ide tartoznak a közvetlen segédek is. Ugyané szakasz 2. p.-ja értelmi és fizikai bűnsegéd között külön­böztet az eszközök részletes felsorolásával. Bár a törvény a bűnsegéd obligatorius enyhébb büntetését szankcionálja és ezzel az objektív álláspontot látszik elfogadni, mégis tekintettel arra, hogy a bünsegélynek lényeges és nem lényeges alakját külön­bönteti meg, az előbbit a tettességre megállapított büntetés alá rendelve, igen kétséges, hogy vájjon az orosz Btk. a tiszta objektivizmus talaján áll-e? A japán Btk.19 (1907.) a részesség területén egészen a régi uton jár. Társtettesek azok, kik valamely büntetendő cselek­ményt közösen követnek el (60. §.). Bűnsegéd pedig az, ki a tettesnek segédkezik (62. §.). Bűnsegéd büntetése a tettes bünte­téséhez mérten enyhébben szabandó ki (63. §.). A büntető törvényjavaslatok közül a svájci20 (1908.) részességet egy §-ban szabályozza, mely szerint részes: a bün­13 Sammlung No 5. 14 Sammlung No 7. 15 Sammlung No 12. 10 Sammlung No 20. 17 58. §.: .Habén mehrere zu einem strafbaren Zwecke zusammen­gewirkt und ist die Mitwirkung eines einzelnen entweder im wesentlichen durch seine Abhangigkeit von einem anderen die Beteiligten veranlaszt worden oder im Verhaitnis zu der anderer von geringer Bedeutung gewe­sen, so kann in Hinsicht seiner die Strafe unter das angedrohte Mindest­masz oder auf eine miidere Strafart herabgesetzt werden." 18 Sammlung No. 24. 19 Sammlung No. 23. 50 Sammlung No. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents